176823. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés rugalmas kerékabroccsal ellátott rugózott jármű, főleg közúti gépjármű lengéscsillapítójának minősítésére
3 176823 4 ségessé. Ez pedig vegyes járműpark esetén a berendezés kezelését rendkívül nehézkessé teszi, továbbá a kezelőszemélyzetre igényes feladatot ró. A találmánnyal célunk a fenti hiányosságok kiküszöbölése és ezzel a lengéscsillapítók közlekedésbiztonsági szempontból történő minősítésének tökéletesítése. A találmánnyal megoldandó feladat ennek megfelelően olyan megoldás létrehozása, amely univerzálisan bármely gépkocsi-, ill. lengéscsillapító-típusra közvetlenül felhasználható mérési eredményt ad, továbbá amellyel a lengéscsillapítók a valós közúti mozgásállapotoknak megfelelően minősíthetők, kezelése pedig lényegesen egyszerűbb, mint az ismert megoldásoknál. A kitűzött feladatot a találmány szerint olyan eljárással oldottuk meg, amelynél önmagában ismert módon a kereket állandó amplitúdójú szinuszos rezgéssel a futómű önfrekvenciája feletti frekvenciára gyorsítjuk, ezt követően pedig a gerjesztő frekvencia csökkentésével lassítjuk, miközben a gerjesztő frekvencia önfrekvenciáján is áthalad. A találmány abban van, hogy a kerék-talperő változásait érzékeljük, ezekből a felgyorsítás közben villamos úton talperő-középértékeket származtatunk, lassítás közben pedig a futómű önfrekvencián történő áthaladásakor viszonyítjuk és ettől függően a lengéscsillapítót minősítjük. A találmány szerinti eljárás olyan berendezéssel foganatosítható, amelynek önmagában ismert módon keréktámasza és ezzel együttműködő lengetőegysége van. A találmány abban van, hogy a keréktámasz és a lengetőegység kétkarú emelőn át van kapcsolatban, ennek forgáspontja erőérzékelőegységgel van társítva, az erőérzékelőegység pedig elektronikus mérőegységgel van kapcsolatban. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti berendezés példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon : az 1. ábra a találmány szerinti berendezés vázlatos rajza ; a 2. ábrán az elektronikus mérőegység villamos kapcsolási vázlatát tüntettük fel; a 3. ábrán a keréktalperő változásának diagramja látható. Amint az 1. ábrán látható, a találmány szerinti lengéscsillapító-minősítő berendezésnek önmagában ismert 10 keréktámasza és ezzel együttműködő 12 lengetőegysége van. A 12 lengetőegység az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetében 14 villanymotorral hajtott 16 lendkerékből és támolygó 18 tárcsából áll. A találmány szerint a 10 keréktámasz és a 12 lengetőegység kétkarú 20 emelőn át van kapcsolatban. A kétkarú 20 emelő forgáspontja önmagában ismert erőérzékelő 24 egységgel van társítva. Jelen esetben az erőérzékelő 24 egység a kétkarú 20 emelő középpontjában mérlegszerű alátámasztásként szerepel, és ennélfogva reakcióerőt érzékel. Az erőérzékelő 24 egység a találmány szerint elektronikus 26 mérőegységgel van kapcsolatban, amelyet részletesebben a 2. ábra alapján alább ismertetünk. A 10 keréktámasz jelen esetben tárcsaszerűen kialakított 28 zsámollyal van ellátva. A 28 zsámoly a kétkarú 20 emelő 20a végével működik együtt, valamint önmagában ismert módon függőlegesen felfelé, ill. lefelé önmagával párhuzamosan elmozdíthatóan van elrendezve. A 28 zsámolynak bármely 30 kerék alátámasztására megfelelő méretűnek kell lennie. A 30 kerék ismert módon 32 tengelyen van ágyazva. A 32 tengely 34 felépítménynyel 36 felépítményrugón és 38 lengéscsillapítón át van összekötve. A kétkarú 20 emelő 20b vége a támolygó 18 tárcsával működik együtt. A 12 lengetőegységet ennél úgy választottuk meg, hogy állandó amplitúdójú szinuszos lengéseket 0—24 Hz gerjesztő frekvencia-tartományban legyen képes előállítani. A jelen esetben a gerjesztő löketet 6 mm-re választottuk. A gerjesztő frekvencia-tartományba valamennyi vizsgálandó gépkocsi-típus futómű-önfrekvenciájának bele kell esnie. Az elektronikus 26 mérőegység villamos kapcsolási vázlata a 2. ábrán látható, amely — amint a fentiekben már említettük — az erőérzékelő 24 egységgel van kapcsolatban. Jelen esetben az erőérzékelő 24 egység a 22 forgásponton érzékelt reakcióerőt önmagában ismert módon elektromos jellé alakítja. Az átalakítás jelen esetben úgy történik, hogy először az erőváltozást ellenállásváltozássá, majd azt feszültségváltozássá alakítja. Az elektronikus 26 mérőegységnek 40 előerősítője van. Ennek feladata, hógy az erőérzékelő 24 egység elektromos jelét felerősítse. A 40 előerősítőnek Pj potenciömétere van, amellyel a terheletlen állapot beállítható. A 40 előerősítő 42 mérőerősítőhöz csatlakozik, amelynek rendeltetése, hogy a 40 előerősítőből kapott villamos jelet tovább erősítse és ismert módon villamos középértéket képezzen. Ennek kimenő jelét jelen esetben 7 V-ra választottuk. A 42 mérőerősítővel párhuzamosan második 44 mérőerősítő van kapcsolva. Ennek feladata, hogy a változó feszültségjelet felerősítse, valamint a mérési frekvencia tartományban a rezgési amplitúdót a frekvenciától függetlenül erősítse. Fontos szempont, hogy a 42 és a 44 mérőerősítőnek a mérési frekvencia-tartományban azonos erősítése legyen. A 44 mérőerősitő 46 csúcsegyenirányítóhoz csatlakozik, amely a 44 mérőerősítő szinuszos kimenőjelét ismert módon egyenirányítja. Feladata továbbá, hogy a rezgési amplitúdó maximumát képezze. Előnyösen a 46 csúcsegyenirányító K2 kapcsolóval van ellátva, ameiylyel az előző mérési eredmény törölhető. A 46 csúcsegyenirányító 48 memóriaerősítőhöz csatlakozik. Ennek rendeltetése, hogy a 46 csúcsegyenirányítóból nyert maximális rezgési amplitúdót meghatározott ideig, jelen esetben 30 sec-ig tárolja. Ezzel ugyanis a mért érték leolvasását lényegesen kényelmesebbé tehetjük. A 42 mérőerősítő és a 48 memóriaerősítő K, kapcsolón át kijelző 50 műszerrel kapcsolható össze, ahol a 42 mérőerősítő a K] kapcsoló A érintkezőjéhez, a 48 memóriaerősítő pedig a Kj kapcsoló B érintkezőjéhez van kötve. A kijelző 50 műszer jelen esetben ismert Deprezrendszerű, forgótekercses mérőműszer. Ennek 100 értékre osztott skálája, valamint P2 potenciómétere van, amellyel a Kj kapcsoló A érintkezővel való összekapcsolásakor a műszer maximális kitérésre állítható. A 3. ábrán a talperő-változás grafikonja látható, ahol a függőleges tengelyre a talperőt a vízszintes tengelyre pedig a mérési időt mértük fel. Itt a felgyorsítási szakaszt 52, a lassulási szakaszt 54 hiv. számmal, a statikus talperő értékét 56, az önfrekvenciapontot pedig 58 hiv. számmal jelöltük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
