176823. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés rugalmas kerékabroccsal ellátott rugózott jármű, főleg közúti gépjármű lengéscsillapítójának minősítésére

3 176823 4 ségessé. Ez pedig vegyes járműpark esetén a berendezés kezelését rendkívül nehézkessé teszi, továbbá a kezelő­­személyzetre igényes feladatot ró. A találmánnyal célunk a fenti hiányosságok kiküszö­bölése és ezzel a lengéscsillapítók közlekedésbiztonsági szempontból történő minősítésének tökéletesítése. A találmánnyal megoldandó feladat ennek megfelelő­en olyan megoldás létrehozása, amely univerzálisan bár­mely gépkocsi-, ill. lengéscsillapító-típusra közvetlenül felhasználható mérési eredményt ad, továbbá amellyel a lengéscsillapítók a valós közúti mozgásállapotoknak megfelelően minősíthetők, kezelése pedig lényegesen egy­szerűbb, mint az ismert megoldásoknál. A kitűzött feladatot a találmány szerint olyan eljárás­sal oldottuk meg, amelynél önmagában ismert módon a kereket állandó amplitúdójú szinuszos rezgéssel a futó­mű önfrekvenciája feletti frekvenciára gyorsítjuk, ezt kö­vetően pedig a gerjesztő frekvencia csökkentésével las­sítjuk, miközben a gerjesztő frekvencia önfrekvenciáján is áthalad. A találmány abban van, hogy a kerék-talperő változásait érzékeljük, ezekből a felgyorsítás közben villamos úton talperő-középértékeket származtatunk, lassítás közben pedig a futómű önfrekvencián történő áthaladásakor viszonyítjuk és ettől függően a lengés­­csillapítót minősítjük. A találmány szerinti eljárás olyan berendezéssel foga­natosítható, amelynek önmagában ismert módon kerék­támasza és ezzel együttműködő lengetőegysége van. A találmány abban van, hogy a keréktámasz és a lenge­tőegység kétkarú emelőn át van kapcsolatban, ennek forgáspontja erőérzékelőegységgel van társítva, az erő­­érzékelőegység pedig elektronikus mérőegységgel van kapcsolatban. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertet­jük, amelyen a találmány szerinti berendezés példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon : az 1. ábra a találmány szerinti berendezés vázlatos rajza ; a 2. ábrán az elektronikus mérőegység villamos kap­csolási vázlatát tüntettük fel; a 3. ábrán a keréktalperő változásának diagramja lát­ható. Amint az 1. ábrán látható, a találmány szerinti lengés­csillapító-minősítő berendezésnek önmagában ismert 10 keréktámasza és ezzel együttműködő 12 lengetőegysé­ge van. A 12 lengetőegység az ábrázolt példakénti ki­viteli alak esetében 14 villanymotorral hajtott 16 lend­kerékből és támolygó 18 tárcsából áll. A találmány szerint a 10 keréktámasz és a 12 lengető­egység kétkarú 20 emelőn át van kapcsolatban. A két­karú 20 emelő forgáspontja önmagában ismert erő­érzékelő 24 egységgel van társítva. Jelen esetben az erő­érzékelő 24 egység a kétkarú 20 emelő középpontjában mérlegszerű alátámasztásként szerepel, és ennélfogva reakcióerőt érzékel. Az erőérzékelő 24 egység a talál­mány szerint elektronikus 26 mérőegységgel van kap­csolatban, amelyet részletesebben a 2. ábra alapján alább ismertetünk. A 10 keréktámasz jelen esetben tárcsaszerűen kialakí­tott 28 zsámollyal van ellátva. A 28 zsámoly a kétkarú 20 emelő 20a végével működik együtt, valamint önma­gában ismert módon függőlegesen felfelé, ill. lefelé ön­magával párhuzamosan elmozdíthatóan van elrendezve. A 28 zsámolynak bármely 30 kerék alátámasztására meg­felelő méretűnek kell lennie. A 30 kerék ismert módon 32 tengelyen van ágyazva. A 32 tengely 34 felépítmény­nyel 36 felépítményrugón és 38 lengéscsillapítón át van összekötve. A kétkarú 20 emelő 20b vége a támolygó 18 tárcsával működik együtt. A 12 lengetőegységet ennél úgy válasz­tottuk meg, hogy állandó amplitúdójú szinuszos lengé­seket 0—24 Hz gerjesztő frekvencia-tartományban le­gyen képes előállítani. A jelen esetben a gerjesztő löketet 6 mm-re választottuk. A gerjesztő frekvencia-tartomány­ba valamennyi vizsgálandó gépkocsi-típus futómű-ön­­frekvenciájának bele kell esnie. Az elektronikus 26 mérőegység villamos kapcsolási vázlata a 2. ábrán látható, amely — amint a fentiekben már említettük — az erőérzékelő 24 egységgel van kap­csolatban. Jelen esetben az erőérzékelő 24 egység a 22 forgásponton érzékelt reakcióerőt önmagában ismert módon elektromos jellé alakítja. Az átalakítás jelen esetben úgy történik, hogy először az erőváltozást ellen­­állásváltozássá, majd azt feszültségváltozássá alakítja. Az elektronikus 26 mérőegységnek 40 előerősítője van. Ennek feladata, hógy az erőérzékelő 24 egység elektro­mos jelét felerősítse. A 40 előerősítőnek Pj potenciö­­métere van, amellyel a terheletlen állapot beállítható. A 40 előerősítő 42 mérőerősítőhöz csatlakozik, amely­nek rendeltetése, hogy a 40 előerősítőből kapott villa­mos jelet tovább erősítse és ismert módon villamos kö­zépértéket képezzen. Ennek kimenő jelét jelen esetben 7 V-ra választottuk. A 42 mérőerősítővel párhuzamosan második 44 mérő­erősítő van kapcsolva. Ennek feladata, hogy a változó feszültségjelet felerősítse, valamint a mérési frekvencia tartományban a rezgési amplitúdót a frekvenciától füg­getlenül erősítse. Fontos szempont, hogy a 42 és a 44 mérőerősítőnek a mérési frekvencia-tartományban azo­nos erősítése legyen. A 44 mérőerősitő 46 csúcsegyenirányítóhoz csatlako­zik, amely a 44 mérőerősítő szinuszos kimenőjelét ismert módon egyenirányítja. Feladata továbbá, hogy a rez­gési amplitúdó maximumát képezze. Előnyösen a 46 csúcsegyenirányító K2 kapcsolóval van ellátva, ameiy­­lyel az előző mérési eredmény törölhető. A 46 csúcsegyenirányító 48 memóriaerősítőhöz csat­lakozik. Ennek rendeltetése, hogy a 46 csúcsegyenirányí­tóból nyert maximális rezgési amplitúdót meghatározott ideig, jelen esetben 30 sec-ig tárolja. Ezzel ugyanis a mért érték leolvasását lényegesen kényelmesebbé tehet­jük. A 42 mérőerősítő és a 48 memóriaerősítő K, kapcso­lón át kijelző 50 műszerrel kapcsolható össze, ahol a 42 mérőerősítő a K] kapcsoló A érintkezőjéhez, a 48 me­móriaerősítő pedig a Kj kapcsoló B érintkezőjéhez van kötve. A kijelző 50 műszer jelen esetben ismert Deprez­­rendszerű, forgótekercses mérőműszer. Ennek 100 ér­tékre osztott skálája, valamint P2 potenciómétere van, amellyel a Kj kapcsoló A érintkezővel való összekapcso­lásakor a műszer maximális kitérésre állítható. A 3. ábrán a talperő-változás grafikonja látható, ahol a függőleges tengelyre a talperőt a vízszintes tengelyre pedig a mérési időt mértük fel. Itt a felgyorsítási sza­kaszt 52, a lassulási szakaszt 54 hiv. számmal, a statikus talperő értékét 56, az önfrekvenciapontot pedig 58 hiv. számmal jelöltük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom