176794. lajstromszámú szabadalom • Eljárás diszkontinuálisan heterodiszperz felületi ötvözetet tartalmazó, nagy redukálóképességű aluminium ötvözet előállítására

MAGYAR SZABADALMI 176794 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: ««ill Bejelentés napja : 1978. VI. 3. (GI—278) C 22 C 1/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1980. XI. 28. C 25 B 1/00 HIVATAL Megjelent: 1981. XI. 30. Feltalálók : Ghyczy Jenő vegyészmérnök, 40%, Szőke Sándor vegyészmérnök, 35%, Csermely György vegyészmérnök, 25%, Budapest Szabadalmas : Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára Rt., Budapest Eljárás diszkontinuálisan heterodiszperz felületi ötvözetet tartalmazó, nagy redukálóképességű alumínium ötvözet előállítására 1 A találmány tárgya eljárás diszkontinuálisan hetero­diszperz felületi ötvözetet tartalmazó, nagy redukálóké­pességű alumínium ötvözet előállítására. A szerveskémiai irodalomból ismeretes az alumínium, a cink és a vas redukáló hatása (Bruckner Gy. : Szerves 5 Kémia, Tankönyvkiadó, Budapest, 1961; Houben— Weyl: Methoden der organischen Chemie. Band XI/1. IV. Kapitel; Ullmanns Enzyklopädie der technischen Chemie 14. Band). Ezeket az anyagokat, elsősorban a cinket és a vasat a nitro-, nitrozo- és az oxocsoportok 10 redukálására a gyógyszeripar, a növényvédőszeripar és a festékipar területén széles körben alkalmazzák. Leggyak­rabban azonban a redukciót katalitikus hidrogénezéssel végzik a reakció jó kézbentarthatósága miatt. Erre a célra leginkább a palládium és a Raney-nikkel katalizá- 15 torokat alkalmazzák. A redukálószerek között a fém alumínium szerepel a legritkábban, ipari méretekben pedig nem is használják. A cink, a vas és az alumínium használatának közös hátránya az, hogy a redukció lefutása igen nagy mérték- 20 ben függ a felhasznált redukáló fém összetételétől, felü­leti szennyezettségétől, oxidáltságától. Ez magyarázza azt, hogy gyakran a nem azonos gyártó cégtől származó, egyébként azonos minőségi specifikációjú redukáló fémporral a redukció eltérő módon megy végbe. Ezen 25 hátrány kiküszöbölésére a palládium és a Raney-nikkel kontakt katalizátorokat használják. Ezek azonban ma­gas áruk miatt hátrányosak. Laboratóriumi méretű preparatív munkában ismert az aluminium-amalgám, mint a legaktívabb redukáló fém- 30 2 pár. Iparban nem terjedhetett el, mert a higany szeny­­nyezés a termékekben nem engedhető meg, a teljes hi­ganymentes termékek készítése komplikált tisztítási el­járásokkal pedig gazdaságtalan. Az egyéb aktiváló adalékok közül említésre méltó — az alumínium esetében — a jód kristály adagolása. Az aktiváló hatása, azaz a fém redukáló képességének javítása nem általános, nem biztos. Egyes kémiai anya­gok redukálhatóságán javít, másoknál nincs javulás a redukálhatóságban. A nitrobenzol redukciója javul, de egy kéntartalmú vegyület, például az N-nitrozo-imida­­zolidin-2-tion már nem redukálható. Ez utóbbi vegyüle­­tet azért is választottuk kutatásainkhoz, mert katalitikus hidrogénezéssel — lévén erős katalizátor méreg — egy­általán nem redukálható anyag. A redukálásra használt fémek közül az alumínium potenciálisan számos előnyös tulajdonsággal rendelke­zik a többi fémekkel szemben. Sói nem mérgezők, egyen­­értéksúlya a cinkének közel negyede, normál elektród­­potenciálja (—2,3 V, illetve —1,7 V) jelentős redukáló­képességet kölcsönöz a fémnek. Kis fajsúlya révén a reakcióelegyben könnyebben lehet lebegésben tartani keveréssel, mint a vas vagy a cink szemcséket. Ezen elő­nyös adottságok ipari hasznosítását azonban az alumí­nium esetében is a fém redukálószerekre az előzőekben elmondottak nehezítik, illetve teszik lehetetlenné. ! Célul tűztük ki egy olyan kezelési, aktiválási eljárás kidolgozását, amelynek segítségével az alumíniumot (előnyösen az alumínium darát, illetve alumínium for-176794

Next

/
Oldalképek
Tartalom