176764. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi magvak csirázásának és a belőlük kikelt növények növekedésének befolyásolására dextrinek alkalmazásával

3 176764 4 mák gyors fejlődése alacsony terméshozamot eredmé­nyez, ezért az őszi fajták vetése vált általánossá. Sok ha­szonnövénynek azonban nincs ősszel vethető változata. Ezeknél kívánatos lenne, ha a tavasszal vethető magokat célszerű kezeléssel ősszel vethetővé tennénk. Ez elérhető lenne olyan kezeléssel, amely hatására a csírázás jelen­tősen lelassul. így a téli fagyok nem tennének kárt a ve­­teményben. Tavasszal viszont szükség lenne arra, hogy a csírázás a talaj felmelegedésével felgyorsuljon. Egyes fajoknál tavaszi vetés esetén a vegetációs idő nem ele­gendően hosszú a termés beéréséhez. Ezeknél a fajoknál előnyös lenne őszi vetéssel, és koratavaszi csírázással a vegetációs időt megnyújtani. Őszi fajok őszi vetése ese­tén is előnyös lenne a csírázás fékezése, mert ezáltal ala­csonyak, és így külön szálszilárdító nélkül is elég erős szárúak lesznek a csíranövénykék, nem kell tartani ki­dőlésüktől. A csírázás késleltetését jól lehet hasznosíta­ni a preemergens gyomirtásnál is. Ebben az esetben a haszonnövény magja a herbicid szer elbomlásáig nem csírázik ki, és így nem is károsodik. Ha ezt követően a növény növekedése serkentő kezelésben részesül, akkor lehetősége van arra, hogy a csírázásgátlással előállott időbeli lemaradását behozza. A magok csírázásának befolyásolására eddig ismertté vált megoldások mindegyike vagy csak gátolta a csírá­zást (például a kumarinnal történő kezelés, vagy az 1 294 161 sz. nagy-britanniai szabadalom szerinti megol­dás) vagy csak a csírázás elősegítésére volt alkalmas (tio­­karbamiddal történő kezelés. Eddig nem vált ismeretessé olyan megoldás, amely kezdetben, alacsony talajhőmér­sékletnél gátolta, később, kihajtás után, melegebb talaj­nál elősegítette volna a magvak, illetve az azokból ki­kelt csíranövénykék fejlődését. Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy a ciklodextri­­nek önmagukban, egymással, illetve lineáris dextrinek­­kel alkotott keverékeikben igen jelentős, és gyakorlatilag alkalmazható csírázásfékező, majd azt követően növe­kedésszabályozó hatást gyakorolnak a csírázó magvak­ra, illetve az azokból kifejlődött növényekre. Megfigyel­tük azt is, hogy a ciklodextrinekkel a növényfajoktól és az alkalmazás körülményeitől (kezelés időtartama, hő­mérséklet) függően különböző növekedésszabályozó ef­fektusokat lehet kiváltani, a 90%-os csírázásfékezéstől a mintegy 50%-os növekedésserkentésig; ezeket a hatáso­kat az alkalmazás céljának megfelelően tudjuk létre­hozni. A tapasztalt csírázásfékezés hatásmechanizmusának a valószínű fiziológiai alapjait azok a korábbi megfigyelé­sek képezik, melyek szerint a ciklodextrinek bizonyos enzimek, például az amilázok kompetitiv inhibitorai [J. A. Chem. Soc., 82, 3329, (I960)], továbbá az, hogy a magasabbrendű növények közül a batáta ß-amiläz enzi­me érzékenyebb a ciklodextrin inhibicióval szemben, mint egyes baktériumok, (például a Bacillus polymyxa) enzi­me [Mol. Cell. Biochem., 7, 127, (1975)]. A ciklodextrinek — más néven Schardinger dextrinek, cikloamilózok, vagy cikloglükánok — glükopiranóz egységekből felépülő gyűrűs vegyületek. Az a-ciklodext­­rin 6, a 8-ciklodextrm 7, a y-ciklodextrin pedig 8 glüko­piranóz egységből áll. Ezek előállítása keményítőből történik. A cíklodextrin-transzglükoziláz enzim segít­ségével. A lineáris, vagy más néven nyíltláncú dextrinek a ke­ményítő közvetlen savas, enzimes vagy termikus lebon­tásával keletkező makromolekula-töredékek, ismerete­sek savas dextrin vagy pörk-dextrin néven is. A találmány szerint oly módon járunk el, hogy a nö­vényi magokat vetésük előtt és/vagy azzal egyidőben fo­lyékony és/vagy szilárd fázisban levő dextrinekkel, így lineáris és/vagy oc-, ß-vagy y-ciklodextrinekkel és/vagy ezek tetszés szerinti arányú keverékeivel hozzuk érintke­zésbe, kívánt esetben egyéb, a növénytermesztésben al­kalmazott szer, így herbicidek, fungicidek, inszekticidek és/vagy műtrágyák és/vagy ezek egyes komponensei, mint a nyomelemek, együttes alkalmazása mellett. A találmány szerinti készítményre jellemző, hogy 0,1—95% a-, ß- vagy y-ciklodextrint és/vagy lineáris dextrint vagy ezek keverékét tartalmazza a) porkeverék formájában, kívánt esetben a növény­­védelemben szokásos hordozó-, hígító- vagy adalék­anyagok, herbicid, fungicid vagy inszekticid anyagok és/vagy műtrágyák és/vagy ezek egyes komponensei, mint nyomelemek mellett, vagy b) vizes vagy vizes-etanolos oldatban, kívánt esetben fungicid, herbicid vagy inszekticid anyagok mellett. Ciklodextrinekként az oc-, ß- vagy y-ciklodextrint kü­­lön-külön, vagy tetszőleges keverékeik formájában al­kalmazhatjuk. Úgyszintén lehetőség van arra, hogy a ta­lálmány szerinti eljárásban a lineáris dextrinek különféle ciklodextrinekkel és/vagy azok elegyeivel képzett keve­rékeit alkalmazzuk. Ilyen keverékek például a ciklo­­dextrin-transzglükoziláz enzim felhasználásával a ke­ményítőből nyerhető ciklodextrin—lineáris dextrin keve­rékek. A magvaknak dextrinekkel történő kezelése a talál­mány szerint nedves, vagy száraz eljárással hajtható vég­re. A nedves eljárás során a magvakat előnyösen dextri­nek vizes oldatába áztatjuk. Ezek az oldatok a dextrine­­ken kívül egyéb szokásos anyagokat is tartalmazhatnak. Száraz eljárásnál a kezelés történhet úgy is, hogy a mag­vakat a dextrinek száraz keverékével, amely keverék adott esetben egyéb szereket is tartalmazhat, együtt jut­tatjuk a földbe, ahol vetés után a talaj nedvességének hatására megy végbe a tulajdonképpeni kezelés. Lehe­tőség van arra is, hogy száraz vetőmag-dextrin, adott esetben egyéb anyag, keveréket vetés előtt önmagában ismert módon drazsírozzuk, vagy a dextrinek nélkül drazsirozott vetőmagokat tartalmazó drazsémagokat lássuk el dextrineket tartalmazó burkolattal. A magvak drazsírozása az önmagában ismert mód­szerrel, drazsírozó üstökben faliszttel, perlittel, poliakril­­-nitrillel, karboximetil-cellulózzal stb. történhet például oly módon, hogy a kötőanyagként alkalmazott kompo­nens vizes oldatában feloldjuk az alkalmazandó lineáris illetve ciklodextrineket vagy ezek egymással alkotott ke­verékeit, és így végezzük a drazsírozást. Ily módon pon­tosan tudjuk dozírozni az egy magra jutó lineáris, illetve ciklodextrin mennyiséget. Történhet a vetés úgy is, hogy a magvakat és az adott esetben egyéb szereket tartalmazó dextrint, illetve dext­­rinkeveréket a vetőgép külön-külön tárolja, és ezek csak a földbejuttatáskor kerülnek egymással érintkezésbe.1 A vetőmagok dextrinekkel történő találmány szerinti kezelését végezhetjük úgy is, hogy a dextrineket egyéb anyagokkal keverve alkalmazzuk. Ilyen anyagok elő­nyösen a herbicid, a fungicid és/vagy az inszekticid sze­rek, és/vagy a műtrágyák, és/vagy ezek egyes kompo­nensei, mint például a nyomelemek lehetnek. Bár mindegyik dextrin alkalmas a találmány szerinti 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom