176764. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi magvak csirázásának és a belőlük kikelt növények növekedésének befolyásolására dextrinek alkalmazásával
3 176764 4 mák gyors fejlődése alacsony terméshozamot eredményez, ezért az őszi fajták vetése vált általánossá. Sok haszonnövénynek azonban nincs ősszel vethető változata. Ezeknél kívánatos lenne, ha a tavasszal vethető magokat célszerű kezeléssel ősszel vethetővé tennénk. Ez elérhető lenne olyan kezeléssel, amely hatására a csírázás jelentősen lelassul. így a téli fagyok nem tennének kárt a veteményben. Tavasszal viszont szükség lenne arra, hogy a csírázás a talaj felmelegedésével felgyorsuljon. Egyes fajoknál tavaszi vetés esetén a vegetációs idő nem elegendően hosszú a termés beéréséhez. Ezeknél a fajoknál előnyös lenne őszi vetéssel, és koratavaszi csírázással a vegetációs időt megnyújtani. Őszi fajok őszi vetése esetén is előnyös lenne a csírázás fékezése, mert ezáltal alacsonyak, és így külön szálszilárdító nélkül is elég erős szárúak lesznek a csíranövénykék, nem kell tartani kidőlésüktől. A csírázás késleltetését jól lehet hasznosítani a preemergens gyomirtásnál is. Ebben az esetben a haszonnövény magja a herbicid szer elbomlásáig nem csírázik ki, és így nem is károsodik. Ha ezt követően a növény növekedése serkentő kezelésben részesül, akkor lehetősége van arra, hogy a csírázásgátlással előállott időbeli lemaradását behozza. A magok csírázásának befolyásolására eddig ismertté vált megoldások mindegyike vagy csak gátolta a csírázást (például a kumarinnal történő kezelés, vagy az 1 294 161 sz. nagy-britanniai szabadalom szerinti megoldás) vagy csak a csírázás elősegítésére volt alkalmas (tiokarbamiddal történő kezelés. Eddig nem vált ismeretessé olyan megoldás, amely kezdetben, alacsony talajhőmérsékletnél gátolta, később, kihajtás után, melegebb talajnál elősegítette volna a magvak, illetve az azokból kikelt csíranövénykék fejlődését. Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy a ciklodextrinek önmagukban, egymással, illetve lineáris dextrinekkel alkotott keverékeikben igen jelentős, és gyakorlatilag alkalmazható csírázásfékező, majd azt követően növekedésszabályozó hatást gyakorolnak a csírázó magvakra, illetve az azokból kifejlődött növényekre. Megfigyeltük azt is, hogy a ciklodextrinekkel a növényfajoktól és az alkalmazás körülményeitől (kezelés időtartama, hőmérséklet) függően különböző növekedésszabályozó effektusokat lehet kiváltani, a 90%-os csírázásfékezéstől a mintegy 50%-os növekedésserkentésig; ezeket a hatásokat az alkalmazás céljának megfelelően tudjuk létrehozni. A tapasztalt csírázásfékezés hatásmechanizmusának a valószínű fiziológiai alapjait azok a korábbi megfigyelések képezik, melyek szerint a ciklodextrinek bizonyos enzimek, például az amilázok kompetitiv inhibitorai [J. A. Chem. Soc., 82, 3329, (I960)], továbbá az, hogy a magasabbrendű növények közül a batáta ß-amiläz enzime érzékenyebb a ciklodextrin inhibicióval szemben, mint egyes baktériumok, (például a Bacillus polymyxa) enzime [Mol. Cell. Biochem., 7, 127, (1975)]. A ciklodextrinek — más néven Schardinger dextrinek, cikloamilózok, vagy cikloglükánok — glükopiranóz egységekből felépülő gyűrűs vegyületek. Az a-ciklodextrin 6, a 8-ciklodextrm 7, a y-ciklodextrin pedig 8 glükopiranóz egységből áll. Ezek előállítása keményítőből történik. A cíklodextrin-transzglükoziláz enzim segítségével. A lineáris, vagy más néven nyíltláncú dextrinek a keményítő közvetlen savas, enzimes vagy termikus lebontásával keletkező makromolekula-töredékek, ismeretesek savas dextrin vagy pörk-dextrin néven is. A találmány szerint oly módon járunk el, hogy a növényi magokat vetésük előtt és/vagy azzal egyidőben folyékony és/vagy szilárd fázisban levő dextrinekkel, így lineáris és/vagy oc-, ß-vagy y-ciklodextrinekkel és/vagy ezek tetszés szerinti arányú keverékeivel hozzuk érintkezésbe, kívánt esetben egyéb, a növénytermesztésben alkalmazott szer, így herbicidek, fungicidek, inszekticidek és/vagy műtrágyák és/vagy ezek egyes komponensei, mint a nyomelemek, együttes alkalmazása mellett. A találmány szerinti készítményre jellemző, hogy 0,1—95% a-, ß- vagy y-ciklodextrint és/vagy lineáris dextrint vagy ezek keverékét tartalmazza a) porkeverék formájában, kívánt esetben a növényvédelemben szokásos hordozó-, hígító- vagy adalékanyagok, herbicid, fungicid vagy inszekticid anyagok és/vagy műtrágyák és/vagy ezek egyes komponensei, mint nyomelemek mellett, vagy b) vizes vagy vizes-etanolos oldatban, kívánt esetben fungicid, herbicid vagy inszekticid anyagok mellett. Ciklodextrinekként az oc-, ß- vagy y-ciklodextrint külön-külön, vagy tetszőleges keverékeik formájában alkalmazhatjuk. Úgyszintén lehetőség van arra, hogy a találmány szerinti eljárásban a lineáris dextrinek különféle ciklodextrinekkel és/vagy azok elegyeivel képzett keverékeit alkalmazzuk. Ilyen keverékek például a ciklodextrin-transzglükoziláz enzim felhasználásával a keményítőből nyerhető ciklodextrin—lineáris dextrin keverékek. A magvaknak dextrinekkel történő kezelése a találmány szerint nedves, vagy száraz eljárással hajtható végre. A nedves eljárás során a magvakat előnyösen dextrinek vizes oldatába áztatjuk. Ezek az oldatok a dextrineken kívül egyéb szokásos anyagokat is tartalmazhatnak. Száraz eljárásnál a kezelés történhet úgy is, hogy a magvakat a dextrinek száraz keverékével, amely keverék adott esetben egyéb szereket is tartalmazhat, együtt juttatjuk a földbe, ahol vetés után a talaj nedvességének hatására megy végbe a tulajdonképpeni kezelés. Lehetőség van arra is, hogy száraz vetőmag-dextrin, adott esetben egyéb anyag, keveréket vetés előtt önmagában ismert módon drazsírozzuk, vagy a dextrinek nélkül drazsirozott vetőmagokat tartalmazó drazsémagokat lássuk el dextrineket tartalmazó burkolattal. A magvak drazsírozása az önmagában ismert módszerrel, drazsírozó üstökben faliszttel, perlittel, poliakril-nitrillel, karboximetil-cellulózzal stb. történhet például oly módon, hogy a kötőanyagként alkalmazott komponens vizes oldatában feloldjuk az alkalmazandó lineáris illetve ciklodextrineket vagy ezek egymással alkotott keverékeit, és így végezzük a drazsírozást. Ily módon pontosan tudjuk dozírozni az egy magra jutó lineáris, illetve ciklodextrin mennyiséget. Történhet a vetés úgy is, hogy a magvakat és az adott esetben egyéb szereket tartalmazó dextrint, illetve dextrinkeveréket a vetőgép külön-külön tárolja, és ezek csak a földbejuttatáskor kerülnek egymással érintkezésbe.1 A vetőmagok dextrinekkel történő találmány szerinti kezelését végezhetjük úgy is, hogy a dextrineket egyéb anyagokkal keverve alkalmazzuk. Ilyen anyagok előnyösen a herbicid, a fungicid és/vagy az inszekticid szerek, és/vagy a műtrágyák, és/vagy ezek egyes komponensei, mint például a nyomelemek lehetnek. Bár mindegyik dextrin alkalmas a találmány szerinti 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
