176764. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi magvak csirázásának és a belőlük kikelt növények növekedésének befolyásolására dextrinek alkalmazásával
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY 176764 Nemzetközi osztályozás: w Bejelentés napja: 1978. V. 23. (Cl—1830) Közzététel napja: 1980. XI. 28. A01 N 21/02 A01 C 1/06 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. XII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: dr. Szejtli József vegyészmérnök, 48%, Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti dr. Tétényi Péterné biológus, 32%, Termékek Gyára Rt., Budapest dr. Tétényi Péter mezőgazdasági mérnök, 20%, Budapest Eljárás növényi magvak csírázásának és a belőlük kikelt növények növekedésének befolyásolására dextrinek alkalmazásával 1 A találmány tárgya eljárás növényi magvak csírázásának késleltetésére, illetve a késleltetett csírázással létrejövő új növény növekedésének serkentésére lineáris és ciklikus dextrinek, illetve ezek különböző keverékeinek alkalmazásával, és az ezeket tartalmazó készítmények. 5 A modern nagyipari mezőgazdasági termelés egyre magasabb követelményeket támaszt a vetőmagokkal szemben, amelyeknek azok csak korlátozottan képesek megfelelni. Sok esetben a vetőmagokat bizonyos előkezelés után tudják csak megfelelő eredménnyel felhasz- 10 nálni. Közismert ilyen előkezelés például a vetőmag csávázása (védekezésül a növény egyes kórokozói ellen), vagy a vetőmag speciális „burkolattal” való ellátása (tápanyagok, „növénygyógyszerek” magközeibe juttatása, vagy a mag jobb vethetősége céljából). 15 Az 1 952 910 sz. NSZK-beli Auslegeschrift szerint oly módon lehet a gabonamagvakat a 2 913 327 sz. USA-beli szabadalmi leírásból ismertté vált herbicid szerekkel szemben rezisztenssé tenni, hogy azokat az 1,8-naftalsav (1,8-naftalin-dikarbonsav) valamilyen származékával, [20 így sójával, anhidridjével, észterével stb. vonják be. így a herbicid szerrel való preemergens kezelés alatt biztosítani lehet a haszonnövény magvainak védettségét, tehát fokozni lehet a gyomirtó szelektivitását. A 1 457 893 sz. NSZK-beli Auslegeschriftből eljárás is- 25 merhető meg a bevonattal ellátott vetőmagvakra történő utólagos hatóanyag, illetve növényvédőszer felvitelre. Az eljárással a bevonat kezelés közbeni lehullását akadályozzák meg úgy, hogy a bevont magvakat először a raktári nedvességtartalmuknál kisebb nedvességtartal- 30 2 mura szárítják, és a felvinni kívánt adalékanyagokat oldat formájában erre a szárított bevont magra viszik fel. Ha az oldáshoz számított mennyiségű vizet használnak, elérhető, hogy kezelés után raktári nedvességtartalmú vetőmagot nyerjenek. Ezáltal elkerülik a nedves bevonat szárítását. Olyan eljárás is ismeretes, amely szerint az állatok táplálására szolgáló magokat, vagy növényeket dúsítanak esszenciális fémekkel (3 873 296 sz. USA-beli szabadalmi leírás). A növényevő állatok esszenciális fémigényüket a növényekből fedezik. Kedvezőtlen esetben előfordulhat, hogy a táplálékul szolgáló növények nem tartalmazzák ezeket az anyagokat, és így az azt fogyasztó állatoknál hiánybetegségek alakulhatnak ki. A dúsítást úgy végzik, hogy a bevinni kívánt fémnek előállítják a proteinát kelátját, majd azt különböző ragasztóanyagokkal összekeverve viszik fel a növényre. A 1 294 161 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírásban a csírázó magok túl nagy vízfelvételének megakadályozására hidrofób anyagok (különböző vízben nem oldódó szintetikus polimerek) alkalmazását javasolják. Ezek az anyagok a vetőmagbevonatban jelentősen csökkentik a mag vízfelvételét. A fenti ismert megoldásoknál a magra felvitt anyagot valamilyen kötőanyaggal (gumiarábikum, dextrin, keményítő hidrolizátum stb.) rögzítik a magon. Ezek a kötőanyagok nem fejtenek ki semmiféle biológiai hatást sem, hiszen nagy molekulasúlyuk következtében nem képesek áthatolni a sejtek falán. A mérsékelt égöv alatt a tavaszi árpa, tavaszi búza, 176764
