176710. lajstromszámú szabadalom • Takarékberendezés benzinüzemű járműmotorok kényszerüresjárati veszteségének csökkentésére
5 176710 6 megválasztva, hogy a 13 fojtószelep zárt állása mellett beállított normál üresjárati (alapjárati) motorfordulatszám mellett, az 1 szívóvezetékben uralkodó depressziónál nagyobb legyen, de célszerűen ne legyen nagyobb, mint az üresjárati depresszió kétszerese. Ilyen, a normál üresjáratnál nagyobb depresszió arra az üzemmódra jellemző', amikor a jármű zárt fojtószelepállásban, motorféküzemben halad, azaz a jármű motorjának az üresjáratinál magasabb fordulatszámát nem a benne elégetett üzemanyag energiája, hanem a jármű kinetikai energiájának felemésztése okozza. A berendezés a következőképpen működik: A gépjármű haladásakor a motor hajtja a járművet és ehhez a motor terheléses üzemben működik, a motor 13 pillangószelepe a terheléshez-fordulatszámhoz tartozó mértékig nyitott állásban van. A 2. ábrán bemutatott rudazat áttételi arányától függően a 14 depressziófenntartó szűkítőelem teljesen nyitott vagy a teljes nyitást megközelítő állásban van. Az 1 szívóvezetékben a depresszió nem éri el a 15 szelep illetve a 18 nyomásszelence küszöbértékét, a 16 levegővezetéken a motor nem tud levegőt beszívni. A 12 üresjárati levegővezetéken beszívott keverék nem játszik szerepet, a motor üzemét a 3 szívótorkon át beáramló keverék biztosítja. Ha az üzemi fordulatszámmal működő motor keverékellátását a jármű vezetője jelentősen csökkenti, azaz elengedi a gázpedált, záródik a 13 fojtószelep és egyidejűleg elzár a 14 depressziófenntartó szűkítőelem is. Ekkor ezért a még viszonylag magas fordulatszámmal forgó motor szívócsövében az üresjárati depresszió többszöröse alakul ki, ami meghaladja a 18 nyomásérzékelő szelence megszólalási küszöbértékét és kinyit a 15 szelep, amelyen át tüzelőanyagmentes levegő áramlik be a 16 levegővezetéken keresztül az 1 szívócsőbe. A megfelelően nagyra megválasztott keresztmetszetű 15 szelepen át oly nagymennyiségű tüzelő anyamentes levegő jut a motorhoz, hogy sem a 3 szívótorokban, sem a 12 üresjárati levegővezetékben nem alakulhat ki már olyan depresszió, amely képes volna a fúvókarendszernek valamelyikéből benzint felszívni és így keveréket képezni. Ahhoz, hogy a 15 szelep nyitva maradjon, az 1 szívócsőben a megszólalási küszöbérték feletti depreszszióértéknek kell uralkodnia. Ezt biztosítja a 14 depressziófenntartó szűkítőelem, amely fojtja a motor felé áramló levegőt, így meghatározza a 22 vezetékre ható nyomásviszonyokat, ugyanakkor megakadályozza, hogy a motor szívóhatása közvetlenül érvényesüljön a 16 szívóvezeték becsatlakozási helyénél. A 16 vezetéken és 15 szelepen át megjelenő levegőmennyiség a célszerűen nagy keresztmetszetek miatt biztosíthatja, hogy a motor ne a lényegesen nagyobb ellenállású 12 légvezetéken vagy a 13 pillangószeleppel is növelt légellenállású 3 szívótorkon át töltődjön. A motorféküzem végső szakaszában a motor fordulatszáma lecsökken, a motor lelassult töltődése miatt az 1 szívóvezetékben a depresszió a küszöbérték alá csökken, a 18 nyomásérzékelő szelence záija a 15 szelepet és ezt követően a motor a 12 üresjárati levegővezetéken a normál üresjárati depresszióra jellemző mértékben szív benzint és levegőt. Ha a motorféküzem alatt a jármű vezetője újból gyorsítani akar, nyitja a 13 fojtószelepet. Már a 13 fojtószelep kismérvű nyitása is lehetővé teszi, hogy a 14 depressziófenntartó szűkítőelemet a 27 rugó a fojtószelepnyitásnál lényegesen nagyobb mértékben megnyissa, ezért az 1 szívóvezetékre már csak a 13 pillangószelep nyitása által meghatározott fojtás hat. Ez a fojtás pedig a gázosítóval működő belsőégésű motoroknál mindig kisebb depressziót okoz mint a kényszerüresjáratra jellemző, és igy elégtelen a 1 5 szelep nyitására, mivel nem éri el a beállított küszöbértéket. A fenti példa a találmány szerinti, önvezérlésű takarékberendezés egyszerű, könnyen ellenőrizhető és karbantartható, mechanikus elemekből felépített kivitelét mutatta be, Ha a felhasználói igény, a szerviz és előállítási költségek egybevetése megkívánja, alkalmazható a 18 nyomásérzékelő szelence helyett elektromos impulzust adó nyomásérzékelő, amely vezérli az elektromágnessel működtetett kivitelben is megvalósítható 15 szelepet és a 13 fojtószelepnek a 14 depressziófenntartó szűkítőelemmel való kapcsolatát, helyettesítve a példán alkalmazott 30 rudat. A 14 depressziófenntartó szűkítőelem célszerű kivitele lehet síktolattyú is, amely a példán alkalmazott fojtószelep jellegű kivitellel azonos keresztmetszetszűkítésre alkalmas, előnyösen kisebb szerkezeti-beépítési helyigény mellett. A motor természetesen a 16 levegővezetéken keresztül csak tiszta tehát szűrt levegőt szívhat, ezért a 16 levegővezeték az 1 szívóvezeték nem ábrázolt légszűrőjébe, vagy a légszűrő és a 2 gázosító között levő, szűrt levegőt szállító szívóvezetékbe van becsatlakoztatva. de a 16 levegővezeték rendelkezhet saját szűrővel is. A takarékberendezés készülhet külön adapterként, amely a szokványos kivitelű gázosítók és a motor közé szerelve korrigálja a gázosító azon hibáját, negatív tulajdonságát, hogy az a motort működési jellegéből adódóan, kényszerüresjáratban is benzint tartalmazó keverékkel táplálja. Ennél a kivitelnél célszerűen alkalmazható a síktolattyú mint szűkítőelem, mert ezzel az adapter kis helyigényű, lapos toldat lehet. Készülhet azonban a takarékberendezés mint a gázosító része is, amikor a két szerkezet egy megbonthatatlan egységet alkot. Szabadalmi igénypontok: 1. Takarékberendezés gázositós, belsőégésű motorhoz, melynek a gázosító fojtószelepe és a motorhenger szívónyílása közötti szívóvezetékszakaszba becsatlakozó, a külső légkörrel közlekedő, zárószeleppel ellátott levegővezetéke van, azzal jellemezve, hogy a szívóvezetékben (1) zárószeleppel (15) ellátott levegővezeték (16) becsatlakozási helye és a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
