176685. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenil-alkanol-származékok előállítására
5 176685 6 Az (I) általános képletű vegyületek előállítása egyébként önmagukban ismert és az irodalomban - például a olyan fajta kézikönyvekben, mint Houben-Weyl, Methoden der Organischen Chemie, Georg-Thieme-Verlag, Stuttgart, Organic Reactions, John Wiley and Sons, Inc., New York,- ismertetett módszerekkel történhet, az említett közleményekben leírt alkalmas reakciókörülmények között. Ennek során az eljárás önmagukban ismert, itt közelebbről le nem írt változatai is alkalmazhatók. Az (I) általános képletü vegyületek előállítása során felhasználásra kerülő kiindulási vegyületek részben már ismert anyagok. Amennyiben valamely ilyen vegyület az irodalomban még nem lenne ismertetve, akkor ez is könnyen előállítható az ismert analóg vegyületekhez hasonló módom A kiindulási vegyületeket kívánt esetben in situ is képezhetjük, oly módon, hogy előállítási reakcióelegyükból nem különítjük el őket, hanem közvetlenül tovább reagáltatjuk az (I) általános képletű vegyület képzése céljából. A fenti meghatározásnak megfelelő (I) általános képletű vegyületeket előnyösen a megfelelő, funkcionálisan módosított (II) általános képletű vegyületek szolvolízise, különösen hidrolízise útján állítjuk elő. A (II) általános képletben Q egy funkcionálisan módosított hidroxilcsoportot, mégpedig elsősorban egy fém-alkoholát-csoportot képvisel, ez a fém-alkoholát elsősorban magnézium-alkoholát vagy lítium-alkoholát lehet, ahogy azt a Grignard-reakciókban vagy szerves lítiumvegyületekkel lefolytatott reakciókban reakciótermékként kapjuk. Az ilyen fajta Y-C(CH3)(OM)-(CH2)n-X általános képletű alkoholátok — ahol M valamely fématom, főként lítiumatom egy ekvivalensét vagy egy -MgHal általános képletű csoportot és ebben Hal klór-, bróm- vagy jódatomot képvisel, X, Y és n jelentése a fentivel egyező — előnyösen in situ állíthatók elő. Előállításuk például valamely Y—CO-(CH2)n—X általános képletű ketonból történhet valamely CH3—M általános képletű vegyülettel — ahol Y, X, M és n jelentése a fentivel egyező — a Grignard-szintézis szokásos reakciókörülményei között lefolytatott reakció útján, előnyösen valamely, a reakció szempontjából közömbös oldószerben, mint dietiléterben vagy tetrahidrofuránban dolgozunk, vagy az említett oldószerek valamely elegyében 0 °C és 70 °C közötti hőmérsékleten, kiindulhatunk továbbá valamely Y—CO—CH3 általános képletű ketonból és M-(CH2)„—X általános képletű szerves fémvegyületből vagy valamely CH3—CO—(CH2)n—X általános képletű ketonból és Y—M általános képletű szerves fémvegyületből is, a reakció mindezekben az esetekben a fentebb említett reakciókörülmények között folytatandó le. Az említett Y-CO-(CH 2)„-X általános képletű ketonokat viszont például Y—H általános képletü vegyületekből állíthatjuk elő, Cl-CO-(CH2)„-X általános képletű savkloridokkal, alumínium-klorid jelenlétében lefolytatott Friedel-Crafts-acilezés útján, az Y-CO-CHa általános képletű ketonokat hasonló módon állíthatjuk elő, valamely Y—H általános képletű vegyuletből és acietil-kloridból kiindulva, az Y—M általános képletű szerves fémvegyületek előállítása céljából valamely Y—H általános képletű vegyületet halogénezünk, majd az így kapott Y—Hal általános képletű halogénvegyületet magné- 5 ziummal vagy lítiummal reagáltatjuk. A (II). általános képletű vegyületekben a Q funkcionálisan módosított hidroxilcsoport lehet például észter, célszerűen karbonsavészter alakjában is, amikor is az észtert alkotó karbonsavgyök elő- 10 nyösen legfeljebb 7 szénatomot tartalmaz, mint például az acetil- vagy benzoilcsoport lehet továbbá az alkil-részben előnyösen 1-6 szénatomot, illetőleg az aril-részben előnyösen 6—10 szénatomot tartalmazó alkil- vagy arilszulfonsavészter-csoport is, 15 valamint egy éter-, például alkiléter-csoport, amely az alkil-részben előnyösen legfeljebb 6 szénatomot tartalmaz, egy ariléter-csoport, az aril-részben előnyösen 6—10 szénatommal, vagy pedig egy aralkiléter-csoport, az aralkil-részben előnyösen 7—11 20 szénatommal. Tekintetbe jöhetnek még módosított hidroxilcsoportként a bórsavészter-csoportok, amilyenek például az oxidativ hidrobórozás során közbenső termékként képződnek. A Q módosított hidroxilcsoport lehet még klór-, bróm- vagy jódatom, 25 tehát egy halogénhidrogénsav észtercsoportja is. A (II) általános képletű vegyületek szolvolízisét általában savak, semleges vagy alkalikus közegben, körülbelül —20 °C és 300 °C közötti hőmérsékleten folytathatjuk le. Savas katalizátorként a szolvolí- 30 zishez célszerűen sósavat, kénsavat vagy ecetsavat, vagy pedig savasan reagáló sókat, mint ammónium-kloridot, bázisos katalizátorként pedig nátrium-, kálium- vagy kalcium-hidroxidot, nátrium- vagy kálium-karbonátot alkalmazhatunk. Az oldószert a 35 reagáló anyagoktól függően választhatjuk meg, előnyösen víz, rövidszénláncú alkoholok, mint metanol vagy etanol, éterek, mint tetrahidrofurán vagy dioxán, amidok, mint dimetil-formamid, nitrilek, mint acetonitril, szulfonok, mint tetrametilén-szul- 40 fon vagy ilyen oldószerek elegyei, különösen víztartalmú elegyei alkalmazhatók. A kiindulási vegyületként előnyösen alkalmazható fentebb ismertetett fém-alkoholátokat célszerűen nem különítjük el előállítási reakció- 45 elegyükből, hanem in situ hidrolizáljuk őket híg savakkal, például kénsavval, vagy sósavval vagy vizes ammónium-klorid-oldattal, előnyösen 0—30 °C hőmérsékleten. A halogéntartalmú (I) általános képletű vegyü- 50 leteket előállíthatjuk a megfelelő (III) általános képletű aminovegyületekból is, oly módon, hogy ezeket először diazotáljuk, például a salétromossav valamely sójával vagy észterével, mint nátrium-nitrittel vagy n-butil-nitrittel vizes sósavas közegben, 55 körülbelül —20 °C és +10 °C közötti hőmérsékleten, majd az így kapott diazóniumsót a szokásos módon a megfelelő halogénvegyületté alakítjuk át. így a fluorvegyöleteket, tehát a (III) általános képletű, de az aminocsoport(ok) helyén fluoratofi0 mot tartalmazó vegyületeket előnyösen úgy állítjuk elő, hogy a hidrogén-bór-tetrafluoriddal való reagáltatás útján kapott diazónium-tetrafluor-borátot termikus bontásnak vetjük alá, körülbelül 100—200 °C hőmérsékleten, valamely, a reakció g5 szempontjából közömbös oldószer, mint toluol, 3
