176662. lajstromszámú szabadalom • Indítóberendezés porhalmazállapotú vagy szemcsés anyagok pneumatikus és/vagy hidropneumatikus szállításához
MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 176662 Bejelentés napja: 1979. II. 28. (EO-353) Nemzetközi osztályozás: B 65 G 53/14 ORSZÁGOS Közzététel napja: 1980. X. 28. TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1982.1. 15. Feltalálók: Szabadalmas: Vigyázó György, oki. gépészmérnök, 50%, Erőmű- és Hálózattervező Vállalat, Harmath Ernő, oki. gépészmérnök, 25%, Budapest Ángyán László, oki. gépészmérnök, 25%, Budapest Indítóberendezés porhalmazállapotú vagy szemcsés anyagok pneumatikus és/vagy hidropneumatikus szállításához 1 A találmány tárgya indítóberendezés porhalmazállapotú vagy szemcsés anyagok pneumatikus és/vagy hidropneumatikus szállításához, amely tartályból áll és annak felső részén elhelyezett töltőnyílás és légtelenítő szelep van, alsó részéhez pedig sűrített levegő tápvezeték van csatlakoztatva, a tartályban porózus anyagból készült betét van elhelyezve, amely a tartályt alsó és felső kamrára osztja és a porózus betét felett a szállítandó anyag helyezkedik el olymódon, hogy az anyag felett légtér van és a szállítandó anyagba kiömlőcsonk nyúlik be. Ismeretesek a porhalmazállapotú és/vagy szemcsés anyagok sűrűáramú pneumatikus szállítására szolgáló berendezések, ahol az anyag feladását a szállítórendszerbe, másszóval az anyag indítását speciális indítóberendezések segítségével végzik. Az indítóberendezéseknek általában hengeres tartálya van, amelynek felső részén megfelelő szelepekkel ellátott töltőnyílás és szellőzőcsonk van elhelyezve. Az indítótartály el lehet látva alsó kiömlőcsonkkal, ekkor alsóürítésű, vagy a tartály felső részén áthaladó merülőesővel, akkor felsőürítésű indítótartályról beszélünk, A tartály alsó részén egy gázáteresztő anyagból készült — alsóürítésű tartálynál csonkakúp alakú, felső ürítésnél síklapként kialakított - porózus anyagból készült fal helyezkedik el, amely a tartály belső térfogatát két kamrarészre osztja. A porózus fal alatti kamrát a fluidizációs légvezeték köti össze a sűrített levegő tápvezetékkel. A sűrített levegő az anyag fellazításán 2 és/vagy fluidizálásán túlmenően az indítótartály kiömlőcsonkjához csatlakozó csővezetékbe áramolva nyomási energiája terhére az anyag szállítását is végzi. Az indítótartály működése anyagtöltési és szállítási 5 ciklusra bontható. A szállítási ciklusban a tartálynyomás az atmoszférikus nyomásról indul, a szállítás megindulásával először emelkedik, majd a ciklus végén az üresjárati nyomásra esik vissza. Ilyen kivitelű indítótartályok.hátránya, hogy a szállítási ciklus nagy részéit) ben, mikor még a tartálynyomás viszonylag alacsony, a szállított anyag tömegárama pedig viszonylag nagy, könnyen eldugulnak. A szállítási ciklus nagy részében a szállítás stacioner állapota nem szabályozható, a folyamat könnyen instacioneixé válik. 15 Ismeretesek olyan índítótartályok, ahol a tartályok ürítőcsonkja és az ahhoz csatlakozó szállító csővezeték közé egy elzárószelepet építenek be abból a célból, hogy az anyag feltöltés után, de a szállítandó anyag indítása előtt az indítótartályt egy meghatáro- 20 zott nyomásra hozzák. A szállítási ciklusban a szállítás erről a meghatározott nyomásról indul, egy ideig még emelkedik, majd a ciklus végén az anyagmentes üresjárati nyomásra esik vissza. Ezeknek az indítószelepes indítóberendezéseknek az a hátránya, hogy 25 még mindig korlátozott teljesítményűek, a levegőárammal szállított anyag mennyiségét nem lehet szabályozni és így a szállítási ciklus elején még mindig hajlamosak az eldugulásra. További hátrányuk, hogy az indítószelep bonyolultabb szerkezeti kialakítást 30 176662
