176662. lajstromszámú szabadalom • Indítóberendezés porhalmazállapotú vagy szemcsés anyagok pneumatikus és/vagy hidropneumatikus szállításához
176662 4 3 igényel, s miután a szállított anyag viszonylag nagy sebességgel halad át rajta, erősen kopik, így üzemzavarok okozójává válik. Ismeretes az indítótartályok olyan tökéletesítése, ahol a tartályok űrítőcsonkját és/vagy az ahhoz csatlakozó szállító csővezetéket a sűrített levegőt szállító tápvezetékkel köti össze és a sűrített levegő egy részét ezen by-pass vezetéken, általában diafragmás szabályozással juttatják a szállítóvezetékbe. Gyakori megoldás a körgyűrűs injektor alkalmazása. Ugyancsak a berendezés javítását célozza az a megoldás, amikor a sűrített levegő tápvezetéket diafragmával szabályozott csővezeték segítségével a tartály felső, az anyag feletti légterével kötik össze. Ezeknek a tökéletesítési kiviteleknek a kombinációjaként ismeretes a szállítóvezeték nyomása függvényében vezérelt indítótartály megoldás (75 35620 sz. francia szabadalom). Itt a sűrített levegő tápvezetékét a szállító és íluidizációs levegő csövével, illetve a tartály felső légterével úgy kötik össze, hogy a szállító- és íluidizációs levegőcsőben egy-egy szabályozószelep, a tartály felső légteréhez vezető csőben pedig a diafragma van beiktatva. A szállítócsőhöz csatlakozó nyomásérzékelő a két szelepet vezérli. Amikor a szállítócsőben a nyomás a névleges értékhez képest csökken, akkor a íluidizációs cső szelepét nyitja, ezzel növeli az anyag fluidizációját és elősegíti az anyag kifolyását a tartályból. Ekkor a másik szelep a beállított alapállásban van, szabályozására nem kerül sor. Ha a szállítóvezetékben a nyomás a névleges értékhez képest nő, akkor a fluidizációs csőbe épített szelep zár, csökkenti az anyag kifolyását, illetve ha egészen lezárt, akkor a másik, a szállítócsőhöz csatlakozó szelep teljesen kinyit, hogy ezáltal több szállítólevegőt engedjen a szállítóvezetékbe és így hígítással megakadályozza annak eldugulását. A szelep normál nyitási állapotát a szállítandó anyag és a szállítandó mennyiség függvényében határozzák meg. A megoldás az anyag és levegő tömegáramának szabályozásával működik. A dugulás veszélye kiküszöb öltnek tekinthető, hátránya azonban, hogy az automatikus szabályozás bonyolult szerkezeti elemeket és vezérlőberendezést igényel. A találmány feladata olyan indítóberendezés létesítése, amely zavartalan pneumatikus, illetve hidropneumatikus szállítást biztosít a legegyszerűbb szerkezeti elemekkel, a legkisebb kopás mellett. Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal valósítjuk meg, hogy a légteret és a kiömlőcsövet megkerülőcső segítségével, összekötjük a kiömlőcső és a megkerülőcső keresztmetszeteinek viszonyszáma mindig nagyobb mint 1 és a kiömlőcső és a megkerülőcső egymással bezárt szöge kisebb mint 90°. Előnyösen a megkerülőcső és a kiömlőcsőnek az a darabja, amelybe a megkerülőcső csatlakozik, kopásálló betéttel van ellátva. Célszerűen a megkerülőcső injektoros kialakítással csatlakozik a kiömlőcsőbe. A találmány szerint kialakított berendezésnél a megkerülőcső ellenállását úgy tudjuk behatárolni a megkerülőcső és a kiömlőcső keresztmetszeteinek találmány szerinti megválasztásával, hogy az optimális levegő-por keverési arány álljon be és így bármilyen szállítási távolságra dugulásmentes szállítást tudunk biztosítani, A találmány szerinti indítóberendezés további előnye, hogy a megkerülőcsőbe semmiféle szabályozószerkezetet nem kell beépíteni, így rendkívül egyszerű kivitelű. A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti indítóberendezés példakénti kiviteli alakját tüntetik fel. Az 1. ábra pneumatikus kiszállítású felső ürítésű indítóberendezés vázlatos, metszetét ábrázolja. A 2. ábra pneumatikus kiszállítású alsó ürítésű indítóberendezés vázlatos metszetét ábrázolja. A 3. ábra hidropneumatikus kiszállítású indítóberendezés vázlatos metszetét ábrázolja. A 4. ábra az 1. ábrán ábrázolt berendezésnél a 10 megkerülőcső becsatlakozását ábrázolja a 4 kiömlőcsőbe. Az 5. ábra a 2. ábrán ábrázolt berendezés esetében mutatja a 10 megkerülőcsőnek a 4 kiömlőcsőbe való csatlakozását. Az 1. ábrán látható pneumatikus működésű indítóberendezés 1 tartályból áll, amely felső részén 2 töltőnyílással és 3 légtelenítő szeleppel van ellátva. Az 1. ábrán ábrázolt felső ürítésű indítóberendezésnél a merülőcső, amely egyúttal a berendezés 4 kiömlőcsövét is képezi, az 1 tartály felső részén lép ki a tartályból. Az 1 tartály alsó részéhez van csatlakoztatva a sűrített levegő 5 tápvezetékéhez csatlakozó fluidizációs 6 levegőcsonk. E felett porózus anyagból készült 7 betét van elhelyezve, amely a tartályt alsó 8 kamrára és felső 9 kamrára osztja. Az 1 tartály felső részén a felső 9 kamrában az 1 tartályban lévő szállítandó 11 anyag felett 12 légtér van. Ezt a 12 légteret a 4 kiömlőcsővel 10 megkerülőcső köti össze. A 4 kiömlőcső és a 10 megkerülőcső keresztmetszeteinek viszonyszáma mindig nagyobb mint egy, azaz F, /F2 >1 és a 4 kiömlőcső és a 10 megkerülőcső egymással bezárt a szöge mindenkor kisebb mint 90°. A 2. ábrán alsó ürítésű pneumatikus működésű indítóberendezést ábrázoltunk, amely abban különbözik az előzőekben leírt berendezéstől, hogy a 4 kiömlőcső az 1 tartály legmélyebb pontjához van csatlakoztatva és a porózus anyagból készült 7 betét kúpos alakú és a kúp csúcsával csatlakozik a 4 kiömlőcsőhöz. A 3. ábrán hidropneumatikus kiszállítást biztosító indítóberendezést ábrázoltunk. Ez a berendezés anynyiban tér el az 1. ábrán leírt berendezéstől, hogy áramlásirányban a 10 megkerülőcsőnek a 4 kiömlőcsőbe való torkolata után a 4 kiömlőcsőbe 13 szelep van beépítve és a 4 kiömlőcső a hidropneumatikus 14 szállítóvezetékbe torkollik. Mind a felső, mind az alsó ürítésű indítóberendezésnél a 4 kiömlőcső, a 10 megkerülőcső és az 1 tartály, a 3. ábrán ábrázolt hidropneumatikus berendezésnél pedig ezek és a 14 hidropneumatikus szállítóvezeték egyetlen áramlástani rendszert és/vagy egységet alkot. A 10 megkerülőcső csatlakozhat a 4 kiömlőcsőhöz annak palástján, amint azt az 1., 2. és 3. ábrákon ábrázoltuk, de ez a becsatlakozás lehet injektoros kialakítású is, amint az a 4. és 5. ábrákon látható, A találmány szerinti indítóberendezésnél az 5 tápvezetéken érkező és a fluidizációs 6 levegőcsonkon betáplált sűrített levegő teljes tömegárama résztvesz a szállítandó anyag fellazításában és/vagy fluidizálásában. A betáplált sűrített levegő nagyobbik része a 5 10 15 20 ■25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
