176622. lajstromszámú szabadalom • Berendezés altalaj öntözésére
3 176622 4 vezetékek speciális, többkamrás műanyagprofilok, amelyek gyártása bonyolult és költséges. A rendszer elosztóvezetéktől távol eső helyein a nyomás kisebb, így az öntözés hatékonysága nem egyenletes. A 166 960 számú magyar szabadalmi leírás folyadék lényegében azonos nyomással'történő elosztására szolgáló eljárást és berendezést ismertet. Ehhez pneumatikus nyomásszabályozást alkalmaznak, a rendszerbe vezérlőszelepeket és úszótesteket építenek be. Ezt a megoldást altalaj-öntözési célra is javasolják, a kényes, meghibásodásra hajlamos vezérlőszerkezetek miatt azonban racionális alkalmazhatósága e területen kétséges. A találmány feladata, hogy olyan altalaj öntözési megoldást szolgáltasson, amely a jelenleg ismert altalajöntözési módszerek hátrányait kiküszöböli, s amelynek segítségével a mindenkori növénykultúra vízigénye vízpazarlás nélkül, minimális élőmunka-ráfordítással, egyszerű módon, mozgó szabályozóelemek, pl. úszós szerkezetek alkalmazása nélkül is biztosítható. A találmány feladata továbbá, hogy az öntözőrendszer felhasználásával tegye lehetővé az öntözési területen a talajból a káros többletvizek gyors elvezetését. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy amennyiben az öntözőberendezés vezetékrendszerében lényegében mindenütt azonos hidrosztatikai nyomás uralkodik, a kilépő vízmennyiség a vízbetáplálás helyétől függetlenül lényegében azonos. A találmány alapja továbbá az a felismerés, hogy a megfelelően kialakított vezetékrendszerben a vízforgalom reverzibilissé tehető, vagyis az öntözőberendezés szükség esetén felhasználható a talaj víztelenítésére (belvíz-eltávolítás) is. E felismerés alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan altalaj öntöző berendezéssel oldottuk meg, amelynek a térszín alatt húzódó nedvesítővezetékei vannak, amelyek egyik végükkel elosztóvezetékhez vannak csatlakoztatva, és amelynek az a lényege, hogy a nedvesítővezetékek a másik végükkel — a nedvesítővezetékekben a teljes vezetékhosszában lényegében azonos hidrosztatikai nyomást biztosító — nyomáskiegyenlítő vezetékbe, célszerűen tömörfalú, perforálatlan csővezetékbe torkollnak. Előnyös, ha a nedvesítővezetékeket flexibilis, perforált műanyagcsövek alkotják. Egy további találmányi ismérv szerint a nedvesítővezetékek az elosztóvezetéktől a nyomáskiegyenlítő vezeték felé irányuló — célszerűen 1—2%o-es — eséssel vannak elhelyezve. Különösen gravitációs lecsapolás esetében célszerű, ha a nyomáskiegyenlítő vezeték — célszerűen egyirányú — eséssel van elhelyezve. A találmány szerinti berendezés egy előnyös kiviteli alakjára az jellemző, hogy a nyomáskiegyenlítő vezetékbe egy vagy több zárószerkezet, célszerűen tolózár van beépítve, s a nyomáskiegyenlítő vezeték ■— gravitációs, vagy/és átemelőszivattyút tartalmazó — elvezetővezetékhez van csatlakoztatva. Az elosztóvezeték vagy -vezetékek fővezetékről van(nak) leágaztatva, amely fővezeték öntözővíz-forráshoz, például csőkút(ak)hoz van csatlakoztatva. Egy további találmányi ismérv szerint a vízforrás és a fővezeték közé — a vezetékrendszerben az atmoszferikust meghaladó hidrosztatikus nyomás biztosítására— a térszín fölé emelt nyomástartó tartály van beiktatva. Az elosztóvezeték(ek)be a fővezetékről való leágazásuk után, a nedvesítővezetékek kilépése előtt nyomásszabályozó- és vízelosztó szerkezet — célszerűen nyomáscsökkentő szelepként funkcionáló kalibrált tolózár — van beiktatva. Előnyös továbbá, ha a fővezetéket, az elosztóvezeték(ek)et és a nyomáskiegyenlítő vezetéket vízátnemeresztő anyagú csövek alkotják, amelyek szabad végei — pl. lemezfedéllel — le vannak zárva. A vezetékrendszer valamennyi vezetéke, vagy legalább a vezetékek egy része a művelési mélység alatt van elhelyezve. Egy további célszerű találmányi ismérv szerint egy-egy nyomáskiegyenlítő vezeték két-két elosztóvezeték között, azokkal párhuzamosan húzódik, s a kiegyenlítő vezetékbe kétoldalról torkollnak — célszerűen a nyomáskiegyenlítő vezetékre merőlegesen — a nedvesítővezetékek. Előnyös, ha a nedvesítővezetékek alatt vízátnemeresztő anyagból készült, a vezetékátmérőt — célszerűen többszörösen — meghaladó szélességű alátét vart, amelyet előnyösen műanyagfóliaszalag alkot, és ha a nedvesítővezetékekre szűrőréteg van helyezve, amelyet célszerűen műanyagból készült, nem szőtt, mintegy 250 g/m2 területi sűrűségű szűrőkelme alkot. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következők: a berendezés a jelenleg ismert altalajöntözési rendszerek hátrányait kiküszöböli, és a nedvesítővezetékek teljes hosszában azonos vízmennyiséget juttat a talajba, ezáltal egyenletes vízellátást biztosít. A berendezés kis nyomással működik, maximálisan víztakarékos, a párolgási veszteségeket teljesen kiküszöböli. A berendezés üzemeltetése élőmunka- és energiatakarékos, csak az üzembehelyezéshez és ellenőrzéshez kell személyes beavatkozás. Építése jól gépesíthető. Igen lényeges előnyt jelent, hogy ugyanazzal a berendezéssel nemcsak az altalajöntözés, hanem a felesleges talajvíz elvezetése (lecsapolása) is biztosítható. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek a berendezés egy előnyös kiviteli példáját tartalmazzák. A rajzon az 1. ábra vázlatos felülnézetben mutatja a találmány szerinti öntözőberendezés egy részegységét ; a 2. ábra az 1. ábrán bejelölt A—A vonal mentén vett keresztmetszetet mutat, nagyobb méretarányban; a 3. ábra az 1. ábrán bejelölt B—B vonal mentén vett metszetet mutatja nagyobb méretarányban. Amint az 1. ábrán látható, a berendezés 4 nyomástartó tartálya 3 vezetékeken keresztül 2 szivattyúkkal áll kapcsolatban, a szivattyúk pedig 3a vezetékek útján termelik ki a vizet az 1 csőkutakból. A 4 nyomástartó tartály a térszín fölé van emelve, térfogata pl. 3—5 m3 között lehet. A 2 szivattyúk üzemét a 4 nyomástartó tartályban elhelyezett (külön nem ábrázolt) szintszabályozó automata kapcsoló vezérli. A 4 nyomástartó tartály szerepe — amint erre az elnevezése is utal — az, hogy a berendezés vezetékrendszerében lényegében azonos és az adott öntözési feladat megoldásához elegen^ nagyságú hidrosztatikus nyomást biztosítson. A tartály térszín feletti magasságának általában legalább 2—3 innék kell lennie. A 4 tartály beiktatásával egyébként azt a veszélyt is kiküszöböltük, hogy a vezetékrendszer lökésszerű terhelést kap, tehát kiegyenlítő funkciót is betölt. A 4 nyomástartó tartályból indul ki az 5 fővezeték, amely a talajban a művelési szint alatt van vezetve, ugyanúgy, mint az 5 fővezetékből kiágazó 6 elosztóvezetékek. A jelen kiviteli példában az 5 fővezetékről 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
