176567. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés csőalakú üreges testek, különösen több rétegű lemezanyagból álló tubusok előállítására
5 176567 6 készítés alkalmával alumíniumforgács képződhet, amely a vágóélen, illetve a fémréteggel szomszédos műanyagrétegen megtapadhat. Mivel pedig ilyen forgácsdarabok az átlapoló szélek hegesztése alkalmával is visszamaradhatnak, anélkül, hogy ezeket a kis forgácsokat a műanyag beborítaná, nincs mód többé arra, hogy a tubus belső felületét a töltőanyag számára semleges belső borításként alakíthassuk ki. Az ilyen hibákkal terhelt, csomagoláshoz használt tubusokat egyes érzékeny töltőanyaghoz nem lehet felhasználni. Vizsgálatokat végeztünk olyan tubusokon, melyek előállítása alkalmával a belső felületre felfekvő élek kialakítását a találmány szerinti megoldásnak megfelelően konstruált késsel végeztük el. Ezek a vizsgálatok bizonyították, hogy teljesen sima, forgácsmentes éleket kaptunk. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő berendezést alább két kiviteli példán, a leíráshoz mellékelt rajzok segítségével részletesen is megmagyarázzuk, s ugyanakkor az egyik kiviteli példa kapcsán az eljárást is részletezzük. A rajzokon az 1. ábra vázlatosan szemlélteti a berendezés egyik kiviteli példáját, a 2. ábrán az 1. ábra szerinti berendezést oldalnézetben, részben metszetben látjuk, a 3. ábrán az 1. ábra szerinti III—III metsző vonalnak megfelelő metszetrajzot látjuk, a 4. ábrán az alakítószerkezetet keresztmetszetben látjuk, az 5. ábra a 4. ábra metszetrajza, a 4. ábrától eltérő helyzetben, a 6. ábra a 3. ábrának megfelelő metszetrajz, egy további kiviteli példán, végül a 7. ábra a 6. ábrának egy részletét felülnézetben mutatja be. A rajzokon csomagolás céljára szolgáló tubusok készítéséhez szükséges csőalakú testek gyártására alkalmas berendezést mutatunk be vázlatosan. Amint az 1. és 2. ábrákból látjuk, a 12 gépállványra van szerelve egy vízszintes irányban mozgó 2 szán. A 2 szánhbz tartozik, mégpedig annak hosszanti irányában elrendezve, két 14, 16 formázószerkezet, valamint egy 18 adagolóhely (lásd a 2. ábrát). A 2 szán. középső részén van kialakítva két, egymással szomszédos 20, 22 felvevőasztal, míg a szán végén 24, 26 lehúzószerszámok vannak felszerelve. A 2 szán a 30 dugattyúrúd útján egy 32 munkahengerrel áll kapcsolatban. Ennajt segítségével az 1. ábrán látható és pontozott-vonallal jelölt végállásba, valamint innen visszfa a másik végállásba tud elmozdulni. A 2 szánnak — amint az 1. ábrán jól látható — két darab 4 félrésze van, melyek egy hosszirányú 6 teret zárnak közre és a 8 kengyelek révén mindkét végükön egymással mereven össze vannak kötve. A 6 térben helyezkednek el a berendezés stacionér műveleteinek elvégzéséhez szükséges szerkezeti elemek, nevezetesen a 18 adagolóhely, valamint a 14, 16 formázószerkezet, amelyekről a berendezés működése kapcsán még közelebbi ismertetést adunk. A 3. ábrán látható 18 adagolóhelyen a szalagalakú V réteges lemezanyag — melyet a 40, 42 előtolóhengerek segítségével egy, a rajzon nem ábrázolt előkészítő dobról húzunk le —• a 2 szánhoz keresztirányban (lásd az 1. ábrát) halad. Az anyag megvezetése a 2 szán és a 20 illetve 22 felvevőasztalok helyzetétől függ. Az 1. és 3. ábrákon bemutatott szánhelyzetben a réteges anyag megvezetése a 22 felvevőasztal felé irányul. A 44 fotocella révén, amely egy helyhez rögzített 46 előkészítőasztalba van beépítve, vezéreljük a réteges V lemezanyag előtolását. Eközben a fotocella letapogatja a réteges anyagnak a 46 előkészítőasztal irányába fordított oldalán levő jeleket (márka, felírás, stb.) annak érdekében, hogy egy vele összekapcsolt 48 vezérlőberendezés segítségével az 50 hajtómotort leállítsa. Ezzel a 40 előtolóhenger forgómozgását megszakítjuk. A 44 fotocella és a réteges lemezanyag felületére nyomott ábrák egymáshoz képest úgy helyezkednek el, hogy az előtolás megszűnése pillanatában a 22 felvevőasztalon valamivel hosszabb szalagszakasz lesz, mint amennyi a méretrevágott Z lemezdarabhoz, illetve a 3. ábrán látható behajtási mérethez szükséges. Mivel a réteges lemezanyagon levő márka- és egyéb jelzések megközelítően a szalag közepén vannak, s mivel ennek következtében az elkészítendő üreges test egyik szélének a másikra történő átlapolása szintén középen alakul ki, ennélfogva lehetőség nyílik arra, hogy a réteges anyag előkészítésénél bekövetkező anyagelhúzódásból az előkészítés stádiumában hibák ne keletkezzenek. Ennélfogva teljesen kizárt az, hogy a lemezanyag külső rétegére felvitt ábrák, jelzések, feliratok az előformázásnál alkalmazott húzás következtében elcsússzanak, vagy a méretrevágás következtében csonkuljanak. Amikor a 40, 42 előtolóhengerek leálltak, akkor egy, a rajzokon nem ábrázolt vezérlőszerkezet révén egy 52 dugattyú indul működésbe, amely egy 54 nyomólemez és 58 rugó segítségével egy 56 tartólemezre nyomást fejt ki, ennek következtében a réteges anyagot a 46 előkészítő asztalon rögzíti. Ezt követően az 54 nyomólemez közvetítésével egy 60 leválasztókés és egy 62 méretrevágó kés mozog a réteges anyag irányába, s ugyanakkor a réteges anyagból egy Z szakaszt levág. A két kés által meghatározott távolság adja a levágott szakasz ún. átlapolási méretét, amely a csőalakú test nyersmérete, és a kész méretnél a hegesztési varrathoz szükséges néhány milliméter szélességű anyagcsíkkal szélesebb. A két kés az asztal félrészeiben párosán kialakított 64, 66 vezetőcsapokra van szerelve, s így függőleges irányban mozgathatók. A 64, 66 vezetőcsapok 3. ábra szerinti felső végállásában a 68, 70 szorítópofák az asztal félrészeinek felületétől számítva akkora helyet hagynak, hogy a lemezanyagot ebbe a résbe lehet csúsztatni. Ha az 54 nyomólemez oldalirányban mozog, akkor nemcsak a kések haladnak lefelé, de a 68, 70 szorítópofák is hozzányomódnak a lemezanyaghoz. Ennélfogva a réteges lemezanyag az asztal félrészein a kialakítandó szelvény méretének meg5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
