176552. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vert beton- vagy vasbetoncölöp készítésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALALMANY 176552 0 Bejelentés napja: 1977. XII. 5. (KO—2889) Közzététel napja: 1980. IX. 27. Nemzetközi osztályozás: E 02 D 5/44 ORSZÁGOS ^ ■* . t. TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. IX. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Bóta Pál oki. mérnök, 20%, Közmű-és Mélyépítő Vállalat, Késmárki Antal oki. technikus, 25%, Budapest Pőcz Béla oki. mérnök, 25%, Tóth Károly oki. mérnök, 30%, Budapest Eljárás vert beton- vagy vasbetoncölöp készítésére 1 2 A találmány vert beton- vagy vasbetoncölöp készítésére szolgáló eljárásra vonatkozik, amelynek során köpenycsövet annak alsó végébe juttatott monolitbetondugó leverésével a talajba hajtunk, s előre meghatározott mélységben a köpenycsőből annak keresztmetszeti területét meghaladó feltámaszkodási felülettel rendelkező beton talphagymát verünk ki, majd a köpenycső fokozatos visszahúzása mellett a talphagyma folytatásában felfelé ugyancsak betonból (vasbetonból) cölöpszárat hozunk létre. A cölöpalapozás a legelterjedtebb mélyalapozási módszer, mivel a lakó-, a kommunális- és ipari épületek döntő többsége előregyártott elemekből készül, s ezen épületeknél az alapok egyes pontjainak süllyedéskülönbsége csak minimális lehet. A cölöpalapozásnak számos változata van. A túlnyomórészt hetem, illetve vasbeton anyagú cölöpök előregyártóit vagy helyben készített kivitelűek lehetnek. A helyben készült cölöpöket visszanyert vagy bennmaradó köpenycsővel, illetve zagymegtámasztással építik. A cölöpátmérő az alkalmazott géptípustól függően széles határok között változhat. A cölöpök terhelésüket egyrészt alsó végükön — a talpon —, másrészt a cölöpszárak külső felületén — a köpenyen, ill. paláston a talaj és e felület között fellépő súrlódás közvetítésével adják át az altalajnak. Általában e kétféle teherátadási forma együttesen jelentkezik, és a terhelési-süllyedési viszonyok javítása érdekében,a mindenkori talajadottságok függvényéből vagy a talpfelületet, vagy a köpenysúrlódást, vagy a két értéket együtte- 30 sen kell növelni. E feladatok megoldására a legalkalmasabbnak az igen elteijedt, ún. FRANKI-rendszerű cölöpözés tekinthető. A Franki-cölöp előállítása oly módon történik, hogy 5 egy acél köpenycsövet a cső alsó végének tartományában beépített kb. 1,0 m magas betondugó segítségével a kívánt mélységre (általában max. 18,0 m) lehajtanak — a betondugót döngölő kossal felülről kifejtett ütésekkel lefelé verik, s az a súrlódás révén a csövet is magával 10 viszi —, és ott betonból ún. talphagymát vernek ki. Ennek térfogata 0,5—-24 m8 között van. A hagynia kiverését követően a cölöpszárat amelynek átmérője a „hagyma” legnagyobb átmérőjénél kisebb — a köpenycső fokozatos kihúzásával egyidejűleg betonozzák, 15 sa betonanyagot a verőkossal tömörítik. E cölöpkészítési technológia eredményeként a cölöpszár palástfelülete redőzötté válik, ami a tálig és cölöp közötti súrlódást megnöveli. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a cölöpre jutó terhelésből kb. 40-60%- 20 ot a köpenyfelületen fellépő súrlódás vesz fel, a fennmaradó 60—40%-ot pedig a talphagyma adja át az altalajnak. A talphagymák méreteit nem lehet korlátlanul növelni, mert ha a cölöpök közel vannak egymáshoz, az 25 egymás mellett levő cölöpökben a verés következtében károsodás jelentkezik, illetve az egymásra hatás csökkentené a terhelhetőséget és növelné a süllyedést. A találmány feladata, hogy olyan eljárást szolgáltasson, amelynek segítségével vert beton — és természetesen vasbeton — cölöpök teherbírása jelentősen megnö-176552
