176552. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vert beton- vagy vasbetoncölöp készítésére
176552 4 3 vélhető, illetve adott terhelés felvételét rövidebb cölöppel teszi lehetővé. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a cölöpözéssel harántolt talajrétegek között csaknem mindig van olyan réteg, amely önmagában nem képes a teljes cölöpterhelés felvételére, de jóval nagyobb ellenállást tud kifejteni, mint a cölöpszár köpenye mentén fellépő súrlódásból adódó erő, s e rétegben vagy rétegekben újabb támaszkodó felületet vagy felületeket lehet létrehozni, ami által a súrlódási felület is megnövekszik. E felismerés alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan eljárások segítségével oldottuk meg, amelynek során köpenycsövet annak alsó végébe juttatott monolitbetondugó leverésével a talajba hajtunk, s előre meghatározott mélységben a köpenycsőből annak keresztmetszeti területét meghaladó feltámaszkodási felülettel rendelkező beton talphagymát verünk ki, majd a köpenycső fokozatos visszahúzása mellett a talphagyma folytatásában felfelé ugyancsak betonból (vasbetonból) cölöpszárat hozunk létre, és amely eljárásnak az a lényege, hogy a talphagyma felett a cölöpszár készítése közben betonnak a köpenycsőből kiverésével egy vagy több egymás felett elhelyezkedő, a cölöpszárból oldalirányba kinyúló, a cölöp támaszkodási és súrlódási felületét megnövelő cölöprészt alakítunk ki. Egy előnyös találmányi ismérv szerint a cölöpszárból oldalirányba kinyúló cölöprészt a cölöpszár névleges átmérőjét meghaladó névleges átmérőjű gallér, golyvaszerű cölöprész vagy hasonló formájában alakítjuk ki. Célszerű továbbá, ha az oldalirányba kinyúló cölöprészt vagy -részeket önmagában a teljes terhelés felvételére nem, de a cölöpszár mentén fellépő súrlódásból adódó erőnél nagyobb ellenállás kifejtésére képes talajréteg, például homokliszt felső tartományában alakítjuk ki. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következők: Az eljárás lehetővé teszi, hogy olyan felső, viszonylag teherbíró talajréteget vagy -rétegeket, amelyek eddig csak kismértékben, pusztán a köpenysúrlódás révén vettek részt a teherviselésben, az eddiginél jobban be lehet vonni a terhelés felvételébe. Az oldalt kinyúló cölöpszár-rész (gallér, golyva) ugyanis újabb támaszkodó felületet eredményez, egyidejűleg pedig megnöveli a súrlódási felületet. A találmány szerinti eljárással megépített cölöpök terhelés-süllyedés viszonyai jelentősen megjavulnak. A jelenlegi gyakorlat szerint olyan Frankicölöpöknél, ahol meghatározott terheléshez maximális süllyedési értéket kell betartani, az első, viszonylag homogén talajrétegben is több méterrel mélyebben kell a cölöpcsúcs helyét meghatározni, mint ahogy a számításokból adódik. Ilyen helyeken ugyanazon végeredmény elérése mellett a cölöpcsúcs mélysége (tehát a cölöphossz) csökkenthető, ha a cölöpszáron kialakított „gallérokkal” vagy „golyvákkal” a felső, viszonylag teherbíró talajrétegeket jobban bekapcsoljuk a teherviselésbe. A találmány szerinti eljárás segítségével végeredményben növelhető a csak talphagymás Franki-cölöpök teherbírása, illetve adott esetben cöíöphossz-megtakarítás érhető el. Mindkét esetben a süllyedések jelentősen csökkennek. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek egyrészt a hagyományos Franki-cölöpözési technológiát, másrészt a* találmány szerinti eljárásnak megfelelő technológiát, illetve cölöpöket mutatnak, valamint összehasonlító verési diagramokat és süllyedési görbéket tartalmaznak. A rajzokon az 1—7. ábrák a hagyományos FRANKI-cölopözés készítésének technológiai fázisait, a műveletek sorrendjét szemléltetik ; a 8. ábra egy találmány szerinti „galléros” vert vasbeton cölöp vázlatos oldalnézete; készítés közbeni állapotban; a 9. és 10. ábrák egy találmány szerinti „galléros” cölöp készítésének két egymást követő eljárási lépését mutatják ; a 11. és 12. ábrák további két, a találmány szerinti eljárással készült cölöpöt tartalmaznak. Amint az 1. ábrán látható, egy hagyományos Frankicölöp készítése azzal veszi kezdetét, hogy az acélanyagú 1 köpenycsövet m magasságban (általában m—0,7— 1,2 m) 2 monolitbetondugóval töltik ki. Az 1 köpenycső n átmérője pl. 0,52 m lehet. A létesítendő cölöp tartományában felülről lefelé haladva sorrendben az a feltöltés, a b szerves iszap, a c iszap, a d homoklisztes közepes agyag és az e homokos kavics talajrétegek húzódnak. A v talajvízszint a c iszaprétegben van. A járószintet (terepszintet) / hivatkozási betűvel jelöltük. A 2. ábra szerinti technológiai fázisban a pl. 3,0 Mp súlyú 3 döngölőkos segítségével a 2 betondugót lefele (A nyilak) verik, s az a súrlódás eredményeként az 1 köpenycsövet is magával viszi. A verés hatására a 2 betondugó tömörödik. A 3. ábra szerinti fázisban a 3a kötélen függő 3 döngölőkos segítségével lehajtott 1 köpenycső alsó vége a 2 betondugóval már harántolta az a feltöltést, a b szerves iszap-réteget, valamint a c iszapréteget is, és a v talajvízszint alá került. A talajvíz azonban nem juthat az 1 köpenycső belsejébe, mivel a verés hatására tömörödött 2 betondugó ezt meggátolja. A betondugó talajtömörítő — a d homoklisztes közepes agyagrétegre kifejtett — hatását a B nyilak érzékeltetik. A 4. ábra szerinti fázisban az 1 köpenycső alsó pereme elérte a tervezett g verési mélységet. Ekkor a köpenycső felső végéhez 4 tartószerveket rögzítünk, s a 3 döngölőkossal a most már lefelé haladásában meggátolt 1 köpenycsőből a 2 betondugót kiverve létrehozzuk az 5 talphagymát. A köpenycsőből kivert 2 dugó anyagát természetesen felülről „0” konzisztenciájú 6 monolitbetonnal pótoljuk. Az 5 talphagyma a 4. ábrán még csak részben kialakult állapotban látható. Az 1 köpenycső kosszá legfeljebb 12,5 m lehet, de 3,0, illetve 6,0 m-es hosszúságú csőtagokkal toldható. Az 5. ábrán már a végleges talphagyma látható. Ennek 5a alsó rétegét — amelyen a cölöp a talajon feltámaszkodik — a 2 betondugó anyaga alkotja, a felette levő 5b rész már az utántöltőit 6 monolitbetonból áll. Az 5 talphagyma térfogata általában 2,0—2,5 m3 között van, ebből az 5a talp mintegy 0,5 m3 térfogatú. Az 5. ábra egyébként azt az építési fázist szemlélteti, amikor az 5 talphagyma kiverése már teljesen megtörtént, s az 1 köpenycsőben elhelyeztük a cölöpszár 7 vasszerelését. Ezt követően a 4 feífüggesztő-szerveket az 1 köpcnycsőtől oldjuk, s a 6. álma szerinti módon az 1 köpenycső fokozatos felhúzása (C nyilak) mellett kibetonozással, és a betonnak a 3 döngölök os segítségével végzett tömörítésével megépítjük a 8 cölöpszárat. E műveletek ered-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
