176530. lajstromszámú szabadalom • Eljárás emlősállatok szaporulatának növelésére
3 176530 4 ben pedig antiszeptikumokat alkalmaztak. Ezek közé tartozik pl. a bórsavat és káliumpermanganátot tartalmazó Mező-féle oldat, és a különböző jódkészítmények, melyeket többnyire savanyú hatóanyagokkal (sósav, bórsav, eitromsav stb.) kombináltak a pH-értéknek savi irányba való eltolása érdekében. Emellett ismertek a szulfonamidokkal kiegészített különböző antibiotikumok, amelyek elsősorban a fertőző eredetű megbetegedések esetén jönnek szóba. Azokban az esetekben, amikor a meddőség — pontosabban az ún. „tünetmentes meddőség” — nem bakteriális eredetű, hanem a takarmányozás, vagy a nagyüzemi miliő hatására alakul ki, tehát ún. tartástechnológiai okokra vezethető vissza, akkor általában olyan szereket juttatnak az állatba, amelyek a szervezet hiányzó fehérje és vitamin ellátottságát hivatottak pótolni. A tapasztalatok szerint A, B, D és E vitaminokat és/vagy fehérjéket (pl. fölözött tehéntej, tojássárgája stb.) tartalmazó méhöblítő szerekkel lehet a fogamzási feltételeket javítani. A petefészekfunkció hiányosságának kiküszöbölésére többnyire intravénás hormonkezeléshez szoktak folyamodni. Ez a módszer azonban a petefészek és a méh szakszerű megvizsgálása és a klinikai leletek alapos mérlegelése után jöhet csak szóba, és így elvégzésére csak speciális szakállatorvos alkalmas. Az említett kezelési módszerek azonban az esetek tekintélyes százalékában hatástalanoknak bizonyultak, és annak ellenére, hogy a nőstényállatok semmiféle hurutos vagy gyulladásos megbetegedésben nem szenvednek, petefészek funkciójuk látszólag szabályszerű, a tartástechnológiai adottságokból származó biológiai egyensúlyzavarokat pedig kompenzáló gyógyszerekkel sikerült helyreállítani, a kívánt vemhesség mégsem jön létre. A találmány célja olyan eljárás kidolgozása, amely elvileg tetszőleges emlősállat fajta esetében alkalmas arra, hogy a természetes százalékaránynál számottevően nagyobb valószínűséggel következzék be a vemhesség, illetve, högy különösen a nagyüzemi tenyésztés alatt álló állatfajták esetében a szaporulat jelentős megnövelését lehessen elérni. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy az ún. visszaüzekedő nőstéynállatok nemi útjainak váladéka — kémiai összetételét tekintve — kisebb-nagyobb mértékben eltér az egészséges és jól fogamzó nőstények nemi útjainak váladékától; a kívánt vemhesség valószínűségét tehát nagymértékben meg lehet növelni azáltal, ha a patológiás és fiziológiás váladékok eltéréseit kimutatjuk és megszüntetjük. Kísérleteink alátámasztották a különböző nyomelemeknek az állati szervezet biológiai egyensúlyát befolyásoló hatását is. E nyomelemek — mint ismeretes — a különböző életfontosságú enzim-folyamatok katalizátorai. Némelyek közülük — így a mangán, a cink és a jód — éppen a szaporodásbiológiai anyagcserefolyamataiban töltenek be fontos szerepet. Nem nélkülözheti azonban az élő szervezet a többi nyomelemet (vas, réz, kobalt) sem. A földrajzi tájegységenként (!) változó és az adott helyre jellemző talaj összetétel egyértelműen meghatározza a természetes állati táplálékok (takarmánynövények) és rajtuk keresztül az állatok szervezetének mikroelem-ellátottságát. A találmányi gondolat értelmében a kémiai vizsgálatok által kimutatható nyomelemhiány pótlására ugyancsak lehetőség van. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti eljárás — emlősállatok szaporulatának növelésére — azon alapul, hogy a jól fogamzó nőstényállatoknál a nemi utak váladékának kémiai összetételét az üzekedés időszakában megvizsgáljuk, ennek alapján pl. statisztikus kiértékelés segítségével az optimálisnak vélelmezhető váladékösszetételt megállapítjuk, ezután a meddőség jeleit mutató nőstényállatoknál a nemi utak váladékát ugyancsak megvizsgáljuk, majd ez utóbbiakat az optimálisnak vélelmezett váladéköszszetétellel összehasonlítjuk, az eltéréseket kimutatjuk, ezután az eltérések megszüntetésére alkalmas kiegyenlítő oldatot készítünk, a kiegyenlítő oldatot előnyösen katéter segítségével a nőstényállat méhébe infundáljuk, végül pedig az állatot ismert módon megtermékenyítjük. A találmány szerinti eljárás további ismérve, hogy a kiegyenlítő oldatot megközelítőleg testhőmérsékleten tartjuk, vagy az infúziót közvetlenül megelőzően megközelítőleg ilyen hőmérsékletre állítjuk be. Kiegyenlítő oldatként kalcium- és magnéziumionok komplex só formájában való megkötésére alkalmas kelát-képző vegyület és/vagy gyorsan földolgozható tápanyagul szolgáló monoszaharidát és/vagy járulékos energiaközlésre alkalmas szervesen kötött foszfátvegyületet alkálmazunk. Mind a kelát-képző vegyületet, mind pedig a monoszaharidát mikroorganizmusoktól és sóktól mentes, előnyösen bidesztillált vízben oldjuk föl. Az eljárás célszerű foganatosítási módjánál a szervesen kötött foszfátvegyülethez enzimaktivátort adagolunk. A szervesen kötött foszfátvegyületet a kiegyenlítő oldatba alkoholos oldat formájában visszük be. A kiegyenlítő oldathoz a kalciumionok semlegesítése érdekében a kelát-képző vegyületen kívül nyomelemnyi mennyiségben járulékos cinktartalmú vegyületet adagolunk. A kiegyenlítő oldat hatékonyságának fokozása érdekében adott esetben — ugyancsak nyomelemnyi mennyiségben — jód, rész, vas, szelén és kobalt vegyületek valamelyikét vagy azok kombinációját adagoljuk. A találmány szerinti eljárás az eddig ismert & az emlősállatok szaporulatának növelésére, illetve meddőségük megszüntetésére irányuló eljárásokkal szemben biológiailag elsősorban azért rendkívül előnyös, mivel az állat szervezetébe nem gyógyszereket juttatunk, hanem csupán kiegyenlítjük, illetve pótoljuk azokát a hiányosságokat, amelyek a nőetényállát szervezetében különböző exogén és/vagy endogén hatások követ‘keztébem előálltak. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
