176530. lajstromszámú szabadalom • Eljárás emlősállatok szaporulatának növelésére

5 176530 6 Ugyancsak biológiai előnynek tekinthető az is, hogy az általunk kifejlesztett beavatkozás mind a nőstényállat szervezetében megtermékenyítés­kor bejuttatott spermiumok, mind pedig a meg­termékenyítés eredményeként létrejött zygota 5 számára optimális fiziológiás miliőt eredményez, anélkül hogy a kiegyenlítő oldat mint elegy vagy annak bármelyik komponense akár az anyaállat­ra, akár pedig a zygotára nézve a károsodás leg­csekélyebb veszélyét jelentené. 10 A találmányt kiviteli példa kapcsán ismertet­jük közelebbről. Példaképpen a saját magunk ál­tal végrehajtott kísérletek eredményeire hivat­kozunk. A kísérleteket szarvasmarhákon hajtot­tuk végre. 15 A látszólagos meddőség jeleit mutató ún. visz­­szaüzekedő tehenek nyálkáit vettük vizsgálat alá. Megállapítottuk, hogy főleg a csepegős nyálkát kiválasztó tehenek váladéka tér el nagymérték­ben a fiziológiás nyálka összetételétől. Feltűnő 20 volt, hogy a kalcium, főleg pedig a magnézium szint növekedik nagymértékben a fiziológiás ál­latokhoz viszonyítva. Ugyanakkor a szénhidrát mennyisége csökkenést mutat. A hormonális egyensúly fölborulására utal a foszfor és a klór- 25 tartalom változása is. A találmányi gondolat értelmében a fiziológiás és a patológiás nyálkák összehasonlítása alapján kimutattuk az eltéréseket és számítás segítségé­vel meghatároztuk azokat a vegyszerkomponen- 30 seket, amelyeket a fiziológiás állapot helyreállí­tása érdekében a nőstényállatba be kellett jut­tatnunk. A kiegyenlítő oldatot számítás alapján össze­állítottuk, és az inszeminálás előtt a tehenek mé- 35 hébe fecskendeztük. A kezelés hatására a koráb­ban meddőségi jeleket mutató tehenek nagy ré­szét fogamzásra alkalmassá lehetett tenni és az anyaállatok számára vonatkoztatott fajlagos sza­porulatot — adott időintervallumra vetítve — kb. 30—40%-kal lehetett növelni. Több kísérletsorozat esetében a vemhesülési számot a korábbi — kezelés nélküli — helyzet­hez viszonyítva 35—45n/o-kal lehetett emelni. Ugyanez adódott az ún. inszeminációs index vizs­gálata tükrében is, amely 2,5-ről 1,8-ra módosult. Ez annyit jelent, hogy egy szarvasmarha borjú létrehozásához az átlagos 2,5 megtermékenyítés helyett csupán 1,8-ra van szükség, ami kereken 40% javulásnak felel meg. A találmány szerinti eljárás elvileg bármilyen emlős állat esetében alkalmas az utódszám nö­velésére, különös jelentősége azonban elsősorban a tenyésztésre szánt haszonállatok esetében ké­zenfekvő. Nincs akadálya azonban annak sem, hogy a nem honos körülményeiből kiszakított ál­latkerti állatok szaporítása során nagyobb való­színűséggel lehessen utódokat létrehozni. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás emlős állatok szaporulatának növe­lésére, azzal jellemezve, hogy a jól fogamzó nős­tény állatoknál a nemi utak váladékainak kémiai összetételét az üzekedés időszakában megvizsgál­juk, ennek alapján pl. statisztikus kiértékelés se­gítségével az optimálisnak vélelmezhető vála­dékösszetételt megállapítjuk, ezután a meddőség jeleit mutató nőstényállatoknál a nemi utak vá­ladékát ugyancsak megvizsgáljuk, majd ez utób­biakat az optimálisnak vélelmezett váladék ösz­­szetétellel összehasonlítjuk, az eltéréseket kimu­tatjuk, ezután az eltérések megszüntetésére alkal­mas kiegyenlítő oldatot készítünk, a kiegyenlítő oldatot előnyösen katéter segítségével a nőstény­állat méhébe infundáljuk, végül pedig az álla­tot ismert módon megtermékenyítjük. A kiadásért felel: a Közgazdasági át Jogi Könyvkiadó igazgatója 81.1231.66-42 Alföldi Nyomda Jtebracon — Felelőt vewtő: Bonkő István igazgató 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom