176530. lajstromszámú szabadalom • Eljárás emlősállatok szaporulatának növelésére
5 176530 6 Ugyancsak biológiai előnynek tekinthető az is, hogy az általunk kifejlesztett beavatkozás mind a nőstényállat szervezetében megtermékenyítéskor bejuttatott spermiumok, mind pedig a megtermékenyítés eredményeként létrejött zygota 5 számára optimális fiziológiás miliőt eredményez, anélkül hogy a kiegyenlítő oldat mint elegy vagy annak bármelyik komponense akár az anyaállatra, akár pedig a zygotára nézve a károsodás legcsekélyebb veszélyét jelentené. 10 A találmányt kiviteli példa kapcsán ismertetjük közelebbről. Példaképpen a saját magunk által végrehajtott kísérletek eredményeire hivatkozunk. A kísérleteket szarvasmarhákon hajtottuk végre. 15 A látszólagos meddőség jeleit mutató ún. viszszaüzekedő tehenek nyálkáit vettük vizsgálat alá. Megállapítottuk, hogy főleg a csepegős nyálkát kiválasztó tehenek váladéka tér el nagymértékben a fiziológiás nyálka összetételétől. Feltűnő 20 volt, hogy a kalcium, főleg pedig a magnézium szint növekedik nagymértékben a fiziológiás állatokhoz viszonyítva. Ugyanakkor a szénhidrát mennyisége csökkenést mutat. A hormonális egyensúly fölborulására utal a foszfor és a klór- 25 tartalom változása is. A találmányi gondolat értelmében a fiziológiás és a patológiás nyálkák összehasonlítása alapján kimutattuk az eltéréseket és számítás segítségével meghatároztuk azokat a vegyszerkomponen- 30 seket, amelyeket a fiziológiás állapot helyreállítása érdekében a nőstényállatba be kellett juttatnunk. A kiegyenlítő oldatot számítás alapján összeállítottuk, és az inszeminálás előtt a tehenek mé- 35 hébe fecskendeztük. A kezelés hatására a korábban meddőségi jeleket mutató tehenek nagy részét fogamzásra alkalmassá lehetett tenni és az anyaállatok számára vonatkoztatott fajlagos szaporulatot — adott időintervallumra vetítve — kb. 30—40%-kal lehetett növelni. Több kísérletsorozat esetében a vemhesülési számot a korábbi — kezelés nélküli — helyzethez viszonyítva 35—45n/o-kal lehetett emelni. Ugyanez adódott az ún. inszeminációs index vizsgálata tükrében is, amely 2,5-ről 1,8-ra módosult. Ez annyit jelent, hogy egy szarvasmarha borjú létrehozásához az átlagos 2,5 megtermékenyítés helyett csupán 1,8-ra van szükség, ami kereken 40% javulásnak felel meg. A találmány szerinti eljárás elvileg bármilyen emlős állat esetében alkalmas az utódszám növelésére, különös jelentősége azonban elsősorban a tenyésztésre szánt haszonállatok esetében kézenfekvő. Nincs akadálya azonban annak sem, hogy a nem honos körülményeiből kiszakított állatkerti állatok szaporítása során nagyobb valószínűséggel lehessen utódokat létrehozni. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás emlős állatok szaporulatának növelésére, azzal jellemezve, hogy a jól fogamzó nőstény állatoknál a nemi utak váladékainak kémiai összetételét az üzekedés időszakában megvizsgáljuk, ennek alapján pl. statisztikus kiértékelés segítségével az optimálisnak vélelmezhető váladékösszetételt megállapítjuk, ezután a meddőség jeleit mutató nőstényállatoknál a nemi utak váladékát ugyancsak megvizsgáljuk, majd ez utóbbiakat az optimálisnak vélelmezett váladék öszszetétellel összehasonlítjuk, az eltéréseket kimutatjuk, ezután az eltérések megszüntetésére alkalmas kiegyenlítő oldatot készítünk, a kiegyenlítő oldatot előnyösen katéter segítségével a nőstényállat méhébe infundáljuk, végül pedig az állatot ismert módon megtermékenyítjük. A kiadásért felel: a Közgazdasági át Jogi Könyvkiadó igazgatója 81.1231.66-42 Alföldi Nyomda Jtebracon — Felelőt vewtő: Bonkő István igazgató 3
