176522. lajstromszámú szabadalom • Eljárás épületek és épületrészek előállítására
3 176522 4 el lehet venni és a következő épületrész beállítására fel lehet használni. A találmány szerint az épületrész helyére állítása alkalmával húzó és nyomóerők ébrednek, melyeket egy billentőszerkezet vesz fel. A bil— lentés végrehajtását úgy szabályozzuk, hogy az épületrész súly- és alátámasztási pontjának helyét holtsúllyal vagy az épületelem és az alapozás között elrendezett pneumatikus szerkezettel változtatjuk. A kettős falak elkerülése érdekében a találmány szerinti megoldásnak megfelelően a födémet egy- vagy két oldalon konzol-lapokkal együtt képezzük ki. A konzol-lapok szélességét a csúszózsaluzás alatt — a derékszögű alaprajzú épületrészek kialakítására, vagy az épületrészek között kialakuló kúpalakú hézagok kitöltése végett — lehet csökkenteni is. A tetőszerkezet hajlásút is a esúszózsaluzás tartama alatt alakítjuk ki. A találmány szerinti megoldásnak megfelelően a gördítés előtt az alul levő külső falakat a csúszózsaluzás előtt előre gyártjuk le, szereljük öszsze az épületrésszel és a kész épületrészt végleges helyére állítjuk. A csúszózsaluzás alatt a csúsztatás irányába eső profil-elemeket, például tartókat, ereszt és ehhez hasonlókat is elkészíthetjük. Többszintes épületek készítése alkalmával az épületrészeket a már helyükre beállított épületrészek födémén készítjük el, és utána állítjuk fel. Ezen túlmenően mód van arra is, hogy az épületrészeket szélességüknek megfelelő térközben állítjuk elő és ezután egymást követően rakjuk össze. Az épületrészeket az általuk határolt terek kialakítása végett, egymástól elbillentjük, majd az így kialakított közteret födémmel látjuk el. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő eljárás egy célszerű kiviteli példája abban van, hogy többszintes épületek építése alkalmával az egymástól megfelelő távolságban felállított épületrészek közé egy cserélhető lapot helyezünk, amelyen az épületrészt elkészítjük, majd helyére billentjük. Ferde síkkal határolt épületrészek kialakítására a már helyükre billentett épületrészek felállítása után kerülhet sor, melyeket oldalsó irányú mozgatással kell helyükre állítani. A találmány szerinti eljárásnak előnye az, hogy a nyersen összeszerelt épületrészeket rövid idő alatt és csekély manuális munkával, egységes technológiai eljárás segítségével készíthetjük el, anélkül, hogy a kész épületrészeket tovább kellene szállítani. Az előállításhoz szükséges berendezések, például a csúszózsalu és a keverőberendezés kis költséggel szerezhetők be és üzemeltethetők. Mindenesetre nincs szükség a falakat, mennyezetet és tetőszerkezetet alkotó nehéz épületelemek szállítására. A találmány lehetővé teszi azt is, hogy elkerüljük a felvonulási területen történő körülményes szállításokat is. Nincs szükség az olyan szerelési elemek előállítására sem, amelyeket a belső terek falainak kialakításánál használnak. Ezek számos típusváltozatban fordulnak ugyanis elő és a megfelelőket előre ki kell választani, vagy le kell gyártani. Nincs szükség a nehéz épületrészek összeszereléséhez szükséges munkákra, amelyekhez általában szerelődarut alkalmaznak. Kész épületrészek — így például az egyes szinteket elválasztó födémek előállítása — rendkívül nagy megtakarítással jár és arra is mód van, hogy régi városrészek épületeit felújítsuk, különösen olyan helyeken, ahol csak korlátozott tér áll rendelkezésre ahhoz, hogy az épületelemeket szállítani lehessen. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő eljárás lehetővé teszi — anélkül, hogy járulékos költségek merülnének fel — azt is, hogy egyes városrészeket változatos formában alakíthassuk ki. Mód van arra, hogy különböző épületformákat hozzunk létre, amelyeknek építészeti és funkcionális szerepet betöltő homlokzati része stílusos kivitelben készülhet el. A találmányt néhány kiviteli példa kapcsán részletesen is megmagyarázzuk a leíráshoz mellékelt rajzok segítségével. A leíráshoz mellékelt rajzokon az 1. ábrán nézeti elrendezésben látjuk az épületrészek gyártásának egyes szakaszait, majd az összeállított kész épületrészeket, a 2. ábra egy háromszintes épületrészt keresztmetszetben, gyártás közben és felállítása után mutatja be, a 3. ábra hosszmetszetben mutat be egy szegmensekből álló épületet konzol-lapokkal és azok nélkül, a 4. ábrán felülnézetben látunk egy épületet, amely sarkokkal van kialakítva, az 5. ábra keresztmetszetben mutatja be az egymáson előre elkészített épületrészeket, a 6. ábra keresztmetszetben ábrázolja egy ferde épületrész beépítési módját, a 7. ábra keresztmetszetben ábrázol két egymás melletti épületrészt kész állapotban, a 8. ábrán a 7. ábra szerinti épületrészeket helyükre állítva látjuk, a 9. ábra a 7. ábra szerinti épületrészeket tetőszerkezettel együtt mutatja be, a 10. ábra a 7. ábra szerinti épületrészeket egymás felett történő előállítási mód szerint kialakítva mutatja be, a 11. ábra két, egymás felé billentett épületrészből álló épület előállítását szemlélteti, a 12. ábra a 11. ábra szerinti épületrészekből álló épületet födémmel együtt mutatja be, a 13. ábra a 12. ábra szerinti épületrészekből álló, járulékos térelemekkel kibővített épületet ábrázol, a 14. ábrán pedig nézeti elrendezésben látjuk az egymás melleit legyártott csatorna alakú épületelemeket, amelyeket egymástól távolodva állítunk fel a beépítés helyére. A 3 csúszózsalukkal, amelyek a végleges 1 épületrész keresztmetszetének megfelelő alapelrendezésben vannak kialakítva, a 4 falakat, az 5 födémeket és a 7 konzol-lapokat állítjuk elő. Ezeknek az elemeknek variációja révén egészen, egyszerű módon különböző épületrészek állíthatók elő, amelyeknek a falak által határolt belső te5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
