176522. lajstromszámú szabadalom • Eljárás épületek és épületrészek előállítására
5 176522 6 rei, szintek magassága, a tető hajtása és hosszúsága, valamint a 7 konzol-lapok egymástól különbözhetnek. A 3 csúszózsalukat sima, rögzített síkfelületen állítjuk fel. Segítségével önmagában ismert módon az 1 épületrészt készre gyártjuk. Ebben az építési szakaszban a nyílászáró szerkezetek, tehát ajtók, ablakok stb. kereteit befogadó épületelemeket is le lehet gyártani. A gördülőpályákat később újra fel lehet használni. Ezáltal elérhető az, hogy a 2 gördülőpálya nem határolja le a kész 1 épületrészt, annak nem adja meg a végső formát, mert azt tetszés szerint képezhetjük ki. Egy célszerű kiviteli alak abban van, hogy a gördülőpályán történő gördítéses felállítás előtt az alul levő külső 8 határolófalat a csúszózsalus eljárás előtt készítjük el, összeszereljük az 1 épületrésszel, és ezzel együtt állítjuk végleges helyére. Az 1 épületrész tervezett magasságának elérése után a 3 csúszózsalukat a gyártás helyén leszereljük, és egy 11 billentőberendezést állítunk fel. A 15 betét, vagy toldat eltávolítása után a már előre megépített 10 alapra állítjuk fel a kész szerkezetet. Amennyiben szükség van rá, a felállítás előtt egy 13 kitámasztószerelvényt építünk az épületrész alá. A kész épületrész felállítása a 2 gördülőpályán történő gördítés révén történik. A gördülőpályára — attól függően, hogy milyen terhet kell viselnie — acéllemezekből álló vasalást szerelhetünk, vagy egyéb erősítő szerelvénynyel láthatjuk el. A 2 gördülőpálya célszerű kialakítása döntő hatással van a felállítás végrehajtására. Éppen ezért a gördülőpályát úgy kell kialakítani, hogy a felállítás minden fázisában az alátámasztási ponton átmenő függőleges lehetőleg egészen kis távolságban legyen az 1 épületrész 14 súlypontjától. Az 1 épületrész geometriájától függően, a 2 gördülőpálya célszerű kialakítása mellett az alátámasztási pont helyét a talaj felszínének megfelelő pozitív, vagy negatív görbületű kialakítása révén befolyásolni tudjuk. A 11 billentőberendezés húzás, vagy nyomás hatása alatt dolgozik, attól függően, hogy az 1 épületrész 14 súlypontja a billentésnél felfelé, vagy lefelé mozog. Lehetséges az is, hogy a 11 billentőberendezést egy, a kész szerkezet tömegének és tömegeloszlásának változtatását végrehajtó 12 holtsúllyal egészítsük ki, ami lehet például vízzel töltött plasztiktömlő is. Ha a 14 súlypont oldalirányban mozdul el a billentési, azaz felállítási művelet tartama alatt, akkor a holtsúlyon túl pneumatikus berendezést is lehet alkalmazni, amelyből a levegőt folyamatosan kiengedjük. Ennek a gyártási eljárásnak folyamatos ismétlődéséből áll össze egy olyan gyártóvonal, amilyet az 1. ábrán láthatunk. Az 5. és 6. ábrákon bemutatott kiviteli példák esetében a 3 csúszózsalu felállítására olyan vízszintes síklapot használunk fel, amelyet egy már korábban elkészített és felállított 1 épületrész képez. Ezáltal lehetséges lesz az, hogy többszintes épületet építsünk, és ferde síkokat is beépítsük. Amint a 10. ábrán látjuk, a gyártásnál az egyes épületrészek alapjait a különböző szinteken áthelyezhető alátétlapok képezik. Az épületen belüli terek különböző alakú kiképzése révén — melyek két 1 épületrész között vannak — különböző célú és rendeltetésű helyiségeket, például kulturális célokat szolgáló helyiségeket, termeket, összekötő folyosókat stb. lehet kiépíteni. A 14. ábrán egy már ismert módon kialakítható csatomaszelvényt látunk. A 3 csúszózsaluk eltávolítása után a 11 billentőberendezést a két csatornaalakú 1 épületrész felső végei közé szereljük. A billentés a 11 billentőberendezés hoszszának folyamatos változtatása révén történik. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás épületek, épületrészek helyszíni előállítására, különösen két- vagy többszintes lakóépületek felépítésére, azzal jellemezve, hogy a falakat (4), a födémeket (5) és adott esetben a tetőszerkezetet (6) a normális helyzetből függőleges síkban 90°-ban elforgatott helyzetben csúszózsalukkal (3) alakítjuk ki, és a kész épületrészt (1) az anyag megkötése és a csúszózsaluk (3) eltávolítása után az épületrészen (1) és/vagy a talapzaton kialakított gördülőpályán (2) a tervezett beépítési helyre billentjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a falakat (4) vagy a födémet (5) a gördülőpálya (2) ívének megfelelően lekerekítjük. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az épületrész (1) billentésekor az épületrész alátámasztási pontja és súlypontja (14) közötti távolságot a lehető legkisebbre választjuk meg. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítás! módja, azzal jellemezve, hogy a gördülőpálya (2) mentén a falakat (4), a födémet (5) és/vagy a talapzat bemélyedését betéttel (15) erősítjük, vagy vasalással látjuk el. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a betéteket (15) a csúszózsaluzás tartama alatt szereljük az épületrészre. 6. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a gördülőpályát (2) előnyösen negyedkor alakban, többszöri felhasználásnak megfelelően képezzük ki. 7. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a billentés alatt húzó- és nyomóerőt kifejtő billentőberendezést (11) alkalmazunk. 8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a billentést a készregyártott épületrész alátámasztási és súlypontját változtató holtsúllyal (12) és/vagy az épületrész (1) és az alap (10) között elrendezett pneumatikus berendezés alkalmazása mellett hajtjuk végre. 9. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a födémeket 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
