176498. lajstromszámú szabadalom • Eljárás jól feldolgozható, tartósan antielektrosztatikus poliamidszálasanyag előállítására
3 176498 4 sószerű csoportot visznek be, például polietilénglikol és propánszulton közti cserebomlással. A módosított polietilénglikol ismert alkalmazása bár széleskörű, mégis hátrányos. — A speciális, bonyolult etoxilezendő vegyületek előállítása költséges és végső tisztaságuk sem kielégítő módosító anyagként történő felhasználáshoz. — Kielégítő, megfelelően tartós antisztatikus hatás elérése érdekében elég nagy módosítóanyag mennyiséget, több mint 5%-ot ajánlanak, ami viszont a poliamid szálasanyag előállításánál jelentős fonási és nyújtási nehézségeket okoz. —- Kisebb, mint 5% módosítóanyag koncentráció esetén is gyakran megfigyelhetők fonási és nyújtási nehézségek. Azokban az esetekben, ahol 5%-nál kisebb módosítóanyag koncentráció kielégítő feldolgozást biztosít, gyakran nem kielégítően tartós a hatás (azaz a szál antielektrosztatikus tulajdonsága). Az eddig ismert antisztatizálószerek tehát nem tudták valamennyi követelményt kielégíteni. A találmány szerinti eljárás célja több vegyület kombinálásával és azok 5%-nál kisebb mennyiségben való alkalmazásával mosásálló állandó antielektrosztatikus hatás létrehozása, úgy, hogy az ismert megoldások hátrányai ne mutatkozzanak. A találmány szerinti eljárás célja továbbá, hogy olyan poliamidot állítson elő, amely tartósan antielektrosztatikus, ugyanakkor olvadékból jól fonható, és emellett a poliamidok saját előnyös tulajdonságait megtartják. A találmány szerinti eljárás feladata tartósan antielektrosztatikus, javított mértékben nedvességáteresztő és kedvező technológiai feltételekkel szálasanyaggá feldolgozható poliamidszálasanyag előállítása. Az eljárás során a meghatározott összetételű, könnyen hozzáférhető módosító kompozícióval legfeljebb 5% koncentrációban keverjük össze az alapanyagot. Ily módon kielégítő módon antielektrosztatikus és szálasanyaggá kiválóan feldolgozható poliamidot kapunk. Bár extrém követelményeknek is megfelelő állandóságú az antisztatikus hatás, de ezt növelhetjük, ha sószerű, nem felületaktív, kismolekulájú szerves vegyületet is adagolunk, amely a poliamidmátrixban rögzítődik. Száraz klíma esetén is az alábbi határértékeket érjük el. (40% relatív nedvességtartalmú levegőn és 20 °C-on mérve) Lecsengési idő* S 300 sec Felületi ellenállás = 5xl013 Q *A lecsengési időt úgy határozzuk meg, hogy mérjük a teljesen feltöltött textilfelület és egy fémfelület közötti tapadási időt. A találmány szerinti eljárás értelmében az etoxilezett zsíralkoholból és etoxilezett zsíraminból álló módosító kompozíciót adunk a polimerhez illetve a monomerhez. Célszerű még további olyan anyag adagolása is, amely nem felületaktív, kismolekulájú, sószerű kéntartalmú szerves vegyület és amely a poliamidmátrixba képes beépülni. A találmány szerinti eljárásra közelebbről az jellemző, hogy modifikáló kompozícióként (A) CnH2o+1-0-(CH2-CH2-0)x-H általános képletű etoxilezett zsíralkoholból, ahol n & 12 és x54, előnyösen 50 ^x ^ 100 és z(CH2—CH2—0)yH (B) valamely CnH2n + 1—N(^ \(CH2—ch2—o)zh általános képletű etoxilezett tercier aminból, ahol 18^=n^l2 és y+z összege ^20, előnyösen 50—100, és célszerűen egy alábbi komponensből (C) X—NH—R—(S03M)„ általános képletű sószerű vegyület, ahol M hidrogénatom vagy alkálifém, R fenilén- vagy naftilén-csoport, X hidrogénatom vagy acil-csoport és n értéke 1—3, álló készítményt adagolunk, a polimermasszára vonatkoztatva 1—5%, előnyösen 2—3% mennyiségben, míg az (A)+(B) illetve az (A)+(B)+(C) komponensekből álló modifikáló kompozíció legalább 50%, előnyösen pedig 65—95% (B) komponenst, az (A)+(B)+(C) komponensekből álló modifikáló kompozíció legfeljebb 20%, előnyösen 3—10% (C) komponenst tartalmaz. A találmány szerinti eljárás előnyei az egyes komponensek kölcsönösen pozitív együttes hatása következtében jön létre. A módosító kompozíció alkalmazása a poliamid kedvező technológiai feldolgozhatóságát, javított nedvesség áteresztőképességét és a kitűnő antielektrosztatikus tulajdonságát, kiváló mosásállóságát eredményezi. Ezen túlmenően az (A) és (B) komponensek együttes felhasználásával különleges hatáskombináció jön létre, azaz a (B) komponens különösen jó antisztatikus hatása és jó migrációs képessége kombinálódik az (A) komponens különlepes csúsztatóhatásával, amely a szálképző műveletben és módosított poliamidszálasanyag textilipari feldolgozásánál jelentős előnyt hoz. A nem ionogén polietilén-adduktumból és adott esetben jelenlevő sószerű adalékkomponensből álló antisztatikumot a poliamidot alkotó reagensekkel együtt a polimerizáció előtt vagy alatt vihetjük be a masszába, vagy különválasztva, oly módon, hogy a sószerű adalékkomponenst a monomerhez adjuk, míg a nem ionogén polietilénglikolt tiszta anyagként vagy mintaadag-granulátum alakjában keverjük össze az ömlesztett poliamiddal, például az ömledék szállá való extrudálása előtt, az extruder keverőzónájába való bevezetéssel. Az utoljára említett eljárásmód különösen olyan polietilén-adduktumok esetében előnyös, amelyek hőérzékenyek és könnyen oxidálódnak. Továbbá azt találtuk, hogy a találmány szerinti módosítóanyagrendszert a szálképzési preparálási fázisban is felvihetjük a szál felületére a selyemmasszára számítva 0,05—1,0 massza %, előnyösen pedig 0,1—0,3 massza % mennyiségben. A találmány szerint antielektrosztatikusan modifikált szálakhoz egyéb alkalmas adalékanyagokat is adhatunk, így például — fény-, oxidáció- és hőstabilizátorokat — mattírozószereket — színezőanyagokat — optikai világosítókat és hasonlókat. A találmány szerinti poliamidszálasanyag más adalékokat, például olyanokat is tartalmazhat, amelyek a polietilénglikolszármazékok jobb diszpergálását biztosít5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
