176492. lajstromszámú szabadalom • Folyamatos üzemeltetésű alagútkemence

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY 176492 iíf Bejelentés napja: 1977. XII. 12. (BU—869) Nemzetközi osztályozás: F 27 B 9 00 Közzététel napja: 1980. IX. 27. «ai ' ■ ,h * S ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. IX. 30. * t» Feltalálók : Hajós Gyula oki. üzemmérnök, Szalay György oki. gépészmérnök, Vágó Géza oki. vegyészmérnök, Budapest Szabadalmas: Budapesti Építőanyagipari Szövetkezet, Budapest Folyamatos üzemeltetésű alagútkemence 1 A találmány tárgya folyamatos üzemeltetésű alagútkemence, amely hagyományos és speciális égetési körülményeket igénylő tűzálló anyagok égetésére egyaránt alkalmas. Ismeretes, hogy a különféle típusú áruk ége­tése nem egyetlen kemencében történik, hanem — miután az égetendő árukhoz típusonként más és más égetési körülményeket kell biztosítani — az egyes árutípusokhoz különféle, a sajátos cé­loknak megfelelő kialakítású kemencét használ­nak. Ez a tény nyilvánvalóan több berendezés (kemence) beállítását teszi szükségessé abban az esetben, ha többféle árut égetnek. így például a 161 370 sz. magyar szabadalmi leírás olyan alagútkemencét ír le, amely téglák és más, agyagból készült termékek szárítására, égetésére és továbbítására alkalmas. A 148 563 sz. magyar szabadalmi leírásban ismertetett alagútkemence különösen csiszolóanyag-készít­mények égetésére alkalmas. A 2 043 544 sz. né­met szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás téglák és hasonlók égetésére szolgáló kemencét ír le, míg a 2 069 760 sz. francia szabadalmi le­írás szerinti kemence művészeti kerámiák égeté­sére szolgál stb. Ugyancsak ismert, hogy az alagútkemencék előmelegítő zónát, égető zónát és hűlő zónát tar­talmaznak. A kemencék működtetése általában lehet szakaszos vagy folyamatos. Ismert továbbá az is, hogy számos tűzálló áru 2 égetéséhez igen magas hőmérséklet (például 1600 °C) szükséges. Ezért rendszerint problémát okoz az ilyen magas hőmérsékleten égetett áru meg­felelő lehűtésének biztosítása a kemence hűlő 5 zónájában. A jelenlegi megoldásoknál kétféle módon biztosítják a hűtést. Egyik módszer sze­rint a kemencét szakaszosan működtetik, és az égetett áru megfelelő mértékű lehűléséig a ke­mencét leállítják. Belátható, hogy ez jelentős 10 időveszteséget okoz és energiagazdálkodási szem­pontból is hátrányos a kemence többszöri leállí­tása majd újbóli felfűtése. Másik megoldás sze­rint a kemencét folyamatosan működtetik, ek­kor viszont értelemszerűen a hűlő zóna hosszát 15 kell megnövelni. Ezért a folyamatos működteté­sű alagútkemencék általában 60—70 m hosz­­szúak. A kemence hosszának megnövelése viszont a berendezés nagy helyigénye és fokozott anyag- 20 szükséglete miatt hátrányos. Az ismert megoldások további hátrányaként kell számításba venni, hogy az égetőtérben ural­kodó magas hőmérséklet miatt az árut befoga­dó, illetve szállító égetőkocsik megvédésére az 25 egész kemence hosszában elnyúló homokzárat alkalmaznak, ami gyakran meghibásodó és bo­nyolultan szerelhető rendszer. A gyakorlatban mind a mai napig megoldat­lan a fenti magas hőmérsékleten üzemelő alagút- 30 kemencék égetőterében a homogén hőmérséklet 176492

Next

/
Oldalképek
Tartalom