176492. lajstromszámú szabadalom • Folyamatos üzemeltetésű alagútkemence

3 176492 4 kialakítása is, ami viszont az égetést megköny­­nyíti és jobb minőségű árut eredményez. A találmány célkitűzése a technika jelenlegi állásából eredő hátrányok kiküszöbölése és olyan, folyamatosan üzemelő alagútkemence lét­rehozása, amely az eddig ismert, hasonló típusú kemencéknél lényegesen rövidebb. égető zónájá­ban homogén hőmérséklet alakítható ki, a köny­­nyen meghibásodó homokzárrendszert nem tar­talmazza. ugyanakkor mindezen szerkezeti elő­nyök mellett a kemence az égetendő áruk széles körének égetéséhez alkalmas. A találmány sze­rinti alagútkemence gyakorlatilag valamennyi, a tűzálló iparban jelenleg használt termék, így idomkövek, téglák, éktéglák és számos egyéb speciális hagyományos áru égetésére alkalmas (kivételt képeznek a 90° o feletti alumíniumoxid­­tartalommal rendelkező anyagok). A találmány szerinti megoldás azon a felisme­résen alapul, hogy a sokoldalú felhasználásra al­kalmas alagútkemence égetőterében speciális vi­szonyokat kell alkalmazni; amelyeket úgy tu­dunk megvalósítani, hogy különleges hőforrást használunk, és a hideg, valamint meleg levegő útját meghatározó, a levegő vezetésére alkalmas elemeket építünk be a kemencébe. A találmány szerinti megoldás lényege tehát, hogy az égetőtérben, annak mindkét oldalán és célszerűen teljes hosszában sugárzó felületet ké­pező, perforált (furatos) anyagból készített la­pok vannak elhelyezve az égők előtt, meleg le­vegővel ellenáramú hideg levegőnek az égetőtér­be való bevezetésére alkalmas szervei, a meleg és hideg levegő ütközési helyének megfelelő ma­gasságban a kemence oldalfalába épített, hideg levegő áramoltatására szolgáló vezetéke(i) van­­(nak), hűlő zónája pedig célszerűen mestersége­sen hűtött. A találmány szerinti alagútkemencénél alkal­mazott égők célszerűen kombinált levegő-olaj porlasztású, nyomással működő égők, melyek előnyösen állíthatók, a kemence vízszintes ten­gelyének síkjában. A hőálló anyagból készült perforált lapok he­lyükről könnyen eltávolíthatók, illetve cserélhe­tők, anyaguk pedig célszerűen kerámia. A találmány szerinti alagútkemence esetében mutatkozó előnyös tulajdonságok azzal magya­rázhatók, hogy az égő funkcióját a perforált la­pok töltik be, láng nélküli égőt, vagyis sugárzó felületet képezve. A sugárzó hő az égést katali­zálja, ezáltal tökéletessé válik a gázok és az olaj szemcsék égetése, továbbá a hőátadás hatás­foka 10—12%-kal növekszik, anélkül, hogy a lé­nyegében mégis nyílt lángú tüzelés következté­ben az égetendő áru minősége romlana, illetve változna. Lehetőség nyílik továbbá arra is, hogy a perforált kerámia lap eltávolításával és helyet­te más méretű, illetve más eloszlású furatokat tartalmazó másik kerámia lap behelyezésével az égetőtérben az égetési körülményeket befolyá­soljuk. Hagyományos cikkek égetésénél a perfo­rált kerámia lap egyszerűen eltávolítható, és ek­kor sugárzó felület (láng nélküli égő) helyett csu­pán a nyílt lángú égők alkalmazásával is elvé­gezhető az égetés. Az égők a kemence vízszintes tengelyének sík­jában állíthatók, ezáltal az általuk kibocsátott hő többféle szögből irányítható a kemence kö­zéptengelye felé. Ez teszi lehetővé a gyakorlat­ban egy olyan szög megválasztását, amelynél a hősugarak találkozási pontjában stabil hőzóna alakul ki („0 zóna”). Az égetőtérben — az égők nyomással való mű­ködtetése miatt — túlnyomás van. A túlnyomás miatt az égetőkocsik szigetelése és a kemence fa­la közötti részen a forró füstgáz lefelé igyekszik. A hideg levegő bevezetésére alkalmas szerveken keresztül az égetőtérbe vezetett ellenáramú hi­deg levegővel — amelynek nyomása valamivel alacsonyabb — a forró füstgázokat ütköztetjük. Az ütköztetés következtében, valamint a kemen­ce oldalfalába beépített, hideg levegőt áramolta­tó vezetékekkel való érintkezés miatt a meleg füstgázok lehűlnek, nyomásukat elveszítik. Ezért a kemencének ezekben a részeiben hasonló „0 zóna” keletkezik, mint amilyen az égetőtér kö­zépső részében meleg levegőből alakul ki. A le­felé áramló, lehűlt füstgázokat azután csatornán keresztül elvezetjük. A találmány szerinti alagútkemencét közelebb­ről az ábrák kapcsán szemléltetjük, ahol az 1. ábra a kemence keresztmetszete, a 2. ábra az 1. ábra szerinti kemence A—A metszete, a 3. ábra a kemence egy részletének metszete, amely a levegő áramlását szemlélteti, a 4. ábra pedig egy égőt mutat. Az 1. ábrán tehát a kemence keresztmetszete látható. A kemencét tartó 7 tartóoszlop, 14 alj­zatbeton, 15 U idomacél támasztó, 6 vonórúd szo­kásos kialakítású, ugyancsak ismert a 8 bolto­­zattartó vállkövek, 9 éktégla boltozat, 10 égőkő, 11 tűzálló idomkő, 12 kemencekocsi tűzálló fala­zat, 13 görgősor. A 12 kemencekocsi tűzálló fala­zat előnyösen 3 habosított tűzálló szigetelőanyag­gal van ellátva. A találmány szerinti megoldás­nál alkalmazott 1 perforált kerámia lap a 16 égő előtt van elhelyezve. Az égetőzóna falába beépí­tett kerámia hűtőcső szolgál a hideg levegővel való mesterséges hűtésre. A természetes hideg levegő áramlásra a 4 hűtőcsatorna alkalmas. A 9 éktégla boltozat kettős falazata között van a 17 légszigetelés, illetve a hűlő zónában a mestersé­ges hűtés. A 2. ábra az égetőtérben elhelyezett 16 égő­ket és 1 perforált kerámia lapot szemlélteti. Az ismert égő elhelyezéseknél a füstgáz áramlása nagy sebsségű, kb. 6—8 m/sec. A gyors áramlás következménye, hogy a kemence égetőterében az az alsó és felső síkban mintegy 200—400 °C hő­mérsékletkülönbség alakul ki. A találmány sze­rinti megoldásnál ezzel szemben az égőket úgy állítjuk be, hogy a sugárzó felületekről az égető­térbe kerülő hősugarak metszéspontjában „0 zó­na” alakul ki, melynek magja teljesen homogén hőmérsékletet biztosít (hőmérséklet eltérés mindössze ± 10 °C). 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom