176491. lajstromszámú szabadalom • Vízkiadagoló fej
7 176491 8 lajt, és ezáltal az öntözött pontok sűrűségével és kiosztásával alkalmazkodni lehet a talaj minőségéhez és a növénykultúra jellegéhez, sőt az ugyanazon növény különböző életkorában szükséges — eltérő nagyságú — vízigényéhez is. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti vízkiadagoló fej soros növénykultúrák, pl. szőlők és gyümölcsösök változtatható vízmenynyiséget szolgáltató öntözésére, — amely vízkiadagoló fej valamilyen víznyerőből táplált telepített vagy legalább is ideiglenesen elhelyezett vízelosztó rendszer részét képező csővezetékhez kapcsolódik, és a csővezetékre való fölerősítést szolgáló tagja, valamint a vizet kijuttató legalább egy nyílása van — oly módon van kialakítva, hogy célszerűen két részből, a csővezetékhez oldható módon, pl. csavarmenettel csatlakozó törzsből és a törzsre illeszthető cserélhető fúvókából van összeállítva, a fúvókán a víznek csepegtetéssel való áteresztésére is alkalmas, de általában azt vízsugár formájában átbocsátó, 0,5 mm-t meghaladó átmérőjű, célszerűen legalább 1 mm átmérőjű egy vagy több nyílás van, a fejek pedig a csővezeték mentén egymástól a talaj vízvezető képessége szerint, pl. laza talajoknál előnyösen legföljebb 200 cm, kötött talajoknál előnyösen legföljebb 300 cm és az ültetvény tőtávolságához igazodó kiosztásban vannak elhelyezve. A találmány szerinti vízkiadagoló fej további ismérve lehet, hogy a törzs a csővezetékhez csatlakozó részétől távolodva csökkenő keresztmetszetű, előnyösen kúpos kialakítású. A fúvókának a törzset befogadó belső tere vagy annak legalább egy része konkáv kúppalást. A kibocsátó nyílások a fúvóka hossztengelyébe eső axiális nyílások és/vagy a fúvóka palástfelületén elhelyezkedő radiális nyílások formájában vannak kialakítva. A fúvókák a vizet a csővezeték hossztengely menti sávban összefüggő hálózatot alkotó pontokban a talajra kijuttató kibocsátó nyílásokkal vannak ellátva. A vízkiadagoló fej célszerű kiviteli alakjánál a csővezeték hossztengelyéhez képest ráerősített fejek fúvókéinak hossztengelyei merőleges helyzetűek. A találmány szerinti vízkiadagoló fej legfőbb előnye, hogy lehetővé teszi olyan igények kielégítését, amelyre eddig nem volt mód. Nevezetesen megvalósítható az, hogy ugyanazon öntöző fejekkel csepegtető és sugaras vízkiadagolást is elő lehessen állítani. Ehhez nem kell egyéb, mint az öntöző víz nyomásának változtatása. Ez egyben azt is jelenti, hogy az öntöző vizet változtatható szélességű sáv mentén tudjuk a vízzel ellátandó területre kijuttatni, és így a növényzet aktív gyökérzónáját magában foglaló teljes területet a szükséges optimális mennyiségű nedvességgel tudjuk ellátni. A találmány szerinti vízkiadagoló fejek segítségével az öntöző vizet tökéletesen szét tudjuk teríteni az öntözendő területsáv mentén. Kedve-1 ző az is, hogy a fejek a törzsre és fúvókára való szétválasztása következtében a fúvóka cserélhetővé válik. Az azonos kialakítású törzsekre sokféle és eltérő módon kialakított fúvókát lehet ily módon ráültetni, és ezáltal a legkülönbözőbb kívánalmakhoz lehet alkalmazkodni. A vízkiadagoló fejek törzsének mindenképpen azonos volta azért figyelemre méltó előny, mert ezáltal nemcsak azok gyártása, hanem a csővezetékekbé való beültetése is jól és nagy termelékenységgel gépesíthető. Az eddigi tapasztalatok a találmány szerinti vízkiadagoló fejjel egyértelműen kedvezőek. A növényegyedek, pl. gyümölcsfák esetében megszűnik az egy-két ponton való öntözés és helyette vízzel látja el azt a teljes területsávot, amelyben a növények gyökérzete elhelyezkedik. Kedvező az is, hogy vízkiadagoló fejeinkkel az öntöző víz a kívánt helyre irányítható, fúvókáink mérete és a fejeknek a csővezetékek mentén való kiosztása segítségével pedig elérhető, hogy a talaj kívánt sávjába az ún. összeszivárgás biztonsággal megtörténjék, és így a talaj az illető növény termesztése szempontjából mindig az optimális víztartalommal rendelkezzék. Ezt segíti elő az is, hogy az öntözés megfelelő módon szakaszolható és programozható legyen. A találmányunk szerinti vízkiadagoló fej a világviszonylatban meg nem oldott kérdést, a homokos, laza talajú gyümölcsösök kis nyomású kis vízadagokban való öntözését valósítja meg eredményesen. Módszerünk megtartja a csepegtető öntözés minden ismert előnyét, és egyben kiküszöböli azokat a hátrányokat, amelyek eddig a nagyüzemi alkalmazást nehezítették. Valójában a csepegtető öntözésnek csupán az elemeit és elveit tartottuk meg, így a csővezetékre szerelt fúvókákat, a kis üzemi nyomást és a talajban való oldalirányú szivárgást. Ezért találmányunk tárgyát már nem is csepegtető fejnek, hanem vízkiadagoló fejnek nevezzük. A találmányt kiviteli példa kapcsán rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a csővezeték és a vízkiadagoló fej kapcsolata, a 2—5. ábrák a fúvókák különböző kiviteli alakjainak hosszmetszete, a 6—13. ábrák a fúvókák különböző kiviteli alakjainak keresztmetszetei, a 14—18. ábrák a talaj öntözött sávja a különböző nyílásokkal ellátott fúvókák esetében. Az 1. ábrán látható az 1 csővezeték egy darab vízkiadagoló fejjel, amely a 2 törzsből és a 3 fúvókából van összeállítva. A 2 törzs radiálisán van beültetve az 1 csővezetékbe, célszerűen csavaraftyával való rögzítéssel, a 3 fúvóka 7 hossztengelye pedig merőleges az 1 csővezeték 9 hossztengelyére. A 2. ábrán olyan 3 fúvókát láthatunk, amely egyetlen a 7 hossztengely egyenesébe eső 4 axiális nyílással van ellátva. A 3 fúvóka 8 palástfelülete egyenes körhenger csakúgy, mint a 3. ábrán föltüntetett kiviteli alak esetében. Ugyancsak lényegében körhenger alakú mindkét esetben a 3 fúvóka 6 belső tere is. A 3. ábra szerinti megoldásnál az öntöző víz a 6 belső térből az 5 radiális 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
