176489. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lábbeli sertésfelsőbőrök előállítására
MAGYAR SZABADALMI 176489 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS * SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY JS&L Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1976. V. 26. (BU—804) C 14 C 3/02 Közzététel napja: 1980. IX. 27. ORSZÁGOS —, t 'x % TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. IX. 30. i Ï 1 1 Feltalálók : Fekete Kálmán vegyészmérnök, 25%, Karnitscher Tamás vegyészmérnök, 25%, Kaszás Nándor vegyészmérnök, 16,6%, Makk Antalné vegyészmérnök, 16,7%, Muzsay Istvánné, vegyésztechnikus 16,7% Budapest Szabadalmas : Budapesti Bőripari Vállalat, Budapest, Bőr-, Műbőr- és Cipőipari Kutató Intézet, Budapest Eljárás lábbeli sertésfelsőbőrök előállítására 1 A találmány tárgya eljárás lábbeli sertésfelsőbőrök előállítására krómsóval cserzett, majd faragott sertésbőrökből. Lábbeli sertésbőrök előállítására több eljárás ismeretes, de számottevő mennyiségű sertésbőr ilyen téren való felhasználására még nem került sor. A sikertelenség okai a sertésbőr speciális, a többi nyersbőröktől eltérő tulajdonságaira vezethetők vissza, ugyanis a sertésbőrök szerkezete a topográfiai helytől függően igen nagy változásokat mutat. így a farrész igen kemény, míg a nyak- és hasszél felé eső részek lazák, üresek. E nagy eltérést az 50-es években a bőrök darabolásával igyekeztek kiküszöbölni, illetve különleges darabolási formák segítségével sikerült használható árucikkeket kialakítani. Az akkor kifejlesztett gyártástechnológia egy része — például kesztyűbőr előállítása sertés hasszélből — mind a mai napig maradandónak bizonyult, az így készült kesztyűbőr ma már klasszikus, jól értékesíthető árucikknek tekinthető. Itt tehát a sertés hasszélek laza rostszerkezeti adottságát sikerült hasznosítani. A hasszélek levágása után fennmaradó, kruponnak nevezett trapéz alakú bőrcsíkokat esetenként tovább darabolták. A még mindig laza nyakrészből bélést, a farrészből pedig igen alapos kémiai feltárás (intenzívmeszezés és pácolás) után cipővelúrbőrt készítettek. Lényegében a darabolás után a mintegy 1 m1 2 felületű sertésbőrből igen kedvezőtlen módon 3—4 kis felületű darab maradt meg feldolgozásra. A cipővelúrbőr gyártása rövid idő után megszűnt, s a potenciális nyersanyagként rendelkezésre álló sertésbőrt más célokra 2 kellett hasznosítani. A kiküszöbölhetetlennek vélt topográfiai különbségek miatt a 60-as években a főcikk a bélésbőr lett. Kiegészítő árucikkek voltak még a díszműáru, talpbélés és egyes műszaki bőrök. A 70-es évek elején 5 sikerült kidolgozni az egész sertésbőrökből gyártható ruházati bőráruk gyártási technológiáját. Ezek reprezentálják a jelenleg gyártott készbőrmennyiség mintegy 70%-át. A következő táblázatokban a jelenleg gyártott sertés- 10 bőrtípusok fizikai tulajdonságait szemléltetjük topográfiai helyek szerint. Mindegyik érték 10 mérés átlaga. A mérési adatokból látható, hogy egy bőrön belül milyen nagy különbségek vannak a különböző topográfiai helyek mechanikai tulajdonságai között. Ugyan- 15 akkor nagyon jelentős a különböző vizsgált értékek szabási iránytól (gerincvonallal párhuzamos, vagy arra merőleges) való függése is. A nagyipari cipőgyártás számára ilyen heterogén tulajdonságú nyersanyag gyakorlatilag Szakítási szilárdság kp/mm* Topográfiai hely Bélésbőr Ruházati nappa Ruházati velúr Farrészen 1,41 1,37 1,15 Nyakrészen 2,07 1,99 1,54 Középrészen 1,50 1,47 1,30 Hasszélen 1,59 1,43 0,92 176489
