176478. lajstromszámú szabadalom • Eljárás homogén pigmentált formatestek előállítására

3 176478 4 dékká alakulnak, amely keményedik. Ilyen alápon pigmentálás szempontjából egyáltalán nem tehető egyenlőségjel a hőre keményedő aminoplaszt-alapú formázandó anyag és a hőre lágyuló műanyag közé. Ez a körülmény képezi az alapját annak, hogy az ismert pigmentálási technika, amelyet ami­­noplasztoknál eddig mindenkor alkalmaztak, az alábbi műveletekből állt: Az aminoplaszt anyagot igen finom por alakra hozták. A pigment kompo­nenst ezután a finom porba adagolták, és golyós malomban kb. 24 órás őrléssel keverték össze a finom aminoplaszt-porral. A keverés eredményeként homogén finom port kaptak, amit viszont szokásos fröccsöntő vagy extrudáló berendezésben nem le­hetett fröccsöntéssel vagy extrudálással formázni. A finom porkeveréket tehát minden esetben granu­lálni kellett ahhoz, hogy abból a hagyományos extruderekkel vagy fröccsöntő berendezésekkel fel­dolgozható, a kiindulási anyagénál sokkal nagyobb méretű szemcséket alakítsanak ki. A hagyományos granulált, de pigmentet nem tartalmazó aminoplasztok extruderben nem kever­hetők össze úgy a pigmenttel, hogy a keverék a következő formázási műveletben homogénen színe­zett formatestet szolgáltasson. A granulátum és a pigment szemcsemérete igen nagymértékben eltér egymástól, és a pigmentet nem lehet egyenletesen diszpergálni a granulált anyagban úgy, hogy a granulált anyag homogénen színeződjön. Ebben az esetben tehát termékként szabálytalanul színezett, foltos, elfogadhatatlan minőségű formatesteket kap­nak. Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy a hőre keményedő aminoplasztok pigmentálásakor és for­mázásakor lehetőség van arra, hogy kiküszöböljük az ismert technológiák szerint minden esetben fel­tétlenül szükséges őrlési és ezt követő granulálási műveletet. A finom por alakú aminoplasztot homo­génen tudjuk pigmentálni extruder vagy fröccsöntő berendezés csigaszekrényén való egyetlen áthaladás közben, annak ellenére, hogy az nem alkot stabil, kisviszkozitású olvadékot. A találmány értelmében ezt az eredményt úgy érhetjük el, hogy az amino­plaszt port és a pigmentet nyomás, megnövelt hőmérséklet és intenzív keverés hatásának tesszük ki olyan extruder csigaszekrényében, amelynek hosszanti hornyai vannak. A találmány szerinti eljárással a pigmentált, hőre keményedő, formázásra alkalmas műanyag masszák (elsősorban a fröccsöntésre kerülő anyagok) előállí­tási költségeit kívánjuk csökkenteni. A találmány tárgya tehát eljárás homogénen pigmentált formatestek előállítására aminoplaszt­­-alapú hőre keményedő műanyag masszákból. A találmány értelmében egy pigment-komponenst, amelyet tiszta pigment vagy valamely hőre kemé­nyedő műanyag masszával képezett mesterkeverék formájában adagolunk, és egy legföljebb 150 mik­ron átlagos szemcseméretű, aminoplaszt-alapú, for­mázásra alkalmas műanyag masszát külön-külön vagy durva keverék formájában valamely több axiá­­lis horonnyal ellátott csigaszekrénnyel felszerelt extruder vagy fröccsöntő berendezés töltőgaratába töltünk, adott esetben a pigment-komponenst és a műanyag masszát durván összekeverjük a töltő­garatban, majd a durva keveréket átbocsátjuk az extruderen vagy a fröccsöntő berendezésen. Eljárhatunk tehát úgy, hogy a pigment-kompo­nenst és a műanyag masszát előzetesen keverjük össze, és ezt a keveréket töltjük a töltőgaratba, vagy a pigment-komponenst és a műanyag masszát a töltőgaratba való betöltés közben keverjük össze egymással. Végül úgy is eljárhatunk, hogy a pig­ment-komponenst és a műanyag masszát külön-kü­lön adagoljuk a töltőgaratba, és ezután a töltőga­ratban keverjük össze a két anyagot. Amikor a durva keveréket átbocsátjuk a hor­nyolt csigaszekrénnyel felszerelt extruderen vagy fröccsöntő berendezésen (ahol a hornyok a csiga­szekrény adagoló zónájától a fúvókazónán át ter­jednek) a durva keverék a csiga és a hornyok között kifejlődő nyomás hatására agglomerálódik, a pigment és a műanyag massza alaposan összekeve­redik, és a pigment homogénen diszpergálódik a formázásra alkalmas műanyag masszában. Ezzel az eljárással tehát egyszerűen állíthatunk elő homo­génen pigmentált, hőre keményedő műanyag idom­darabokat, anélkül, hogy a finom porokat előze­tesen szemcsézni kellene, sőt anélkül, hogy a vi­szonylag durva porok golyós malomban vagy más berendezésekben végzett előzetes aprítására szükség lenne. A „durva por” megjelölésen a leírásban legföl­jebb körülbelül 150 mikron átlagos szemcseméretű, előnyösen azonban legalább körülbelül 75 mikron átlagos szemcseméretű, por alakú anyagot értünk. A „finom por” megjelölésen olyan por alakú anya­got értünk, amelynek átlagos szemcsemérete elő­nyösen körülbelül 40—70 mikron, azonban legföl­jebb 75 mikron lehet. A „durván elegyítjük” meg­jelölésen azt értjük, hogy a pigment-komponensből és a hőre keményedő, formázásra alkalmas kész műanyag masszából inhomogén pigment-eloszlású elegyet vagy keveréket hozunk létre. Ha kiindulási anyagként melamin-formaldehid gyanta alapú aminoplasztot használunk fel, elő­nyösen legföljebb 75 mikron átlagos szemcseméretű poranyagból indulunk ki, ellenkező esetben ugyanis nem minden esetben biztosíthatunk megfelelő kompaundálást. Pigment-komponensként magát a tiszta (hígítat­­lan) pigmentet is felhasználhatjuk, azonban a pig­mentet mesterkeverék formájában is alkalmaz­hatjuk. A mesterkeverékek a pigmentet egy hőre keményedő műanyag-kompozícióban homogénen el­oszlatott, vagy egy hőre keményedő műanyaggal bevont állapotban tartalmazzák. Azt, hogy a pig­mentet tiszta állapotban vagy mesterkeverék formá­jában kell-e beadagolnunk, elsősorban a pigment­­-komponensnek a hőre keményedő, formázásra kész műanyag masszában való diszpergálhatósága szabja meg. Nehezen diszpergálható pigmenteket előnyösen - sőt egyes esetekben kötelezően - mesterkeverék formájában adunk a műanyag masszához. A diszpergálhatóság mértéke a hőre keményedő, formázásra kész műanyag massza fo­lyási tulajdonságaitól függően is változhat. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom