176469. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves-szervetlan műanyagok előállításárta
U 176469 12 kívánjuk előtérbe helyezni. Ebben az esetben a poliizocianát és a nem illékony keményítő funkciója — amelynek reakciótermékeként nagy molekulasúlyú képződik - az, hogy a termék ridegségét csökkentse. Az elasztifikáló hatás következtében a poliizocianát-előpolimerek jobb tulajdonsággal rendelkeznek, mint a szokásos savas keményítőszerek. A keményedési idő általában az NCO-csoportok csökkenésével növekszik. Természetesen magától értetődő az is, hogy főként nem kielégítő keményítő hatású poliizocianátokat savat leadó keményítőkkel együtt kell alkalmazni. Ebben az esetben a poliizocianátok reakcióterméke fejti ki elsősorban az elasztifikáló komponens hatását. A poliizocianátokból és 50%-nál több vizet tartalmazó szilikát-oldatokból álló keverékek előnyösen vékonyrétegek, például felületi bevonatok vagy kittek, ragasztószerek, fugatömítő masszák és főként habanyagok előállítására alkalmazhatók. A találmány szerinti eljárással habanyagok előállításánál széndioxidképző NCO-előpolimerek alkalmazása esetén is ajánlatos hájtószerek járulékos felhasználása. Ezek a hajtóanyagok —25 és +80 °C forrásponttartományba tartozó közömbös folyadékok. A hajtóanyag forráspontja előnyösen -15 és +40 °C között van. A hajtóanyag előnyösen a szilikát-oldatban oldhatatlan és a reakciókeverékre számítva 0-50 súly%-ban, célszerűen 2—30 súly%-ban kerül alkalmazásra. A szerves hajtóanyagok például a következők: aceton, etilacetát, metanol, etanol, halogénatommal helyettesített alkánok, így metilénklorid, kloroform, etilidénklorid, vinilidénklorid, monofluortriklórmetán, klórdifluormetán, diklórdifluormetán, továbbá bután, hexán, heptán vagy dietiléter. A hajtóanyaghatás elérhető szobahőmérséklet feletti hőmérsékleten gázt, például nitrogént leadó, önmagától elbomló vegyületek, például azovegyületek, így azoizovajsavnitril alkalmazásával is. A hajtóanyagokra további példa és részletes felvilágosítás található a Kunststoff-Handbuch, Band VII. 108, 109, 453—455, 507—510 oldalán [Vieweg und Höchtlen, Carl-Hanser-Verlag, München (1966)]. A találmány szerint gyakran alkalmazunk katalizátorokat is. Az alkalmazandó katalizátorokként például a következő vegyületek jönnek számításba: tercier aminok, így trietüamin, tributilamin, N-metil-morfolin, N-etilmorfolin, N-hosszúszénláncú alkil-morfolin, NjN^’jN’-tetrametil-etiléndiamin, 1,4-diaza-biciklo(2,2,2)-oktán, N-metil-N’-dimetilaminometil-piperazin, NJN-dimetilbenzilamin, bisz(N,N-dietilaminoetil)-adipát, N,N-dietilbenzilamin, pentametildietiléntriamin, N,N-dimetilciklohexilamin, N,N,N’ .N’-tetrametil-l ,3-butándiamin, N,N-dimetü-0-feniletilamin, 1,2-dimetilimidazol, 2-metilimidazol. Az izocianát-csoporttal szemben aktív hidrogénatomot tartalmazó tercier aminok például a trietanolamin, triizopropanolamin, N-metil-dietanolamin, N-etil-dietanolamin, N,N-dimetil-etanolamin, valamint ezek alkiléndioxiddal, így propiléndioxiddal és/vagy etilénoxiddal alkotott reakciótermékei. Katalizátorként alkalmasak továbbá a szén-szilíciumkötést tartalmazó szila-aminok, így például az 1 229 290 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi leírásban ismertetett vegyületek, például a 2 v2,4-trimetil-2-szila-morfolin, 1,3-dietilaminometil-tetrametil-disziloxán. Katalizátorként beváltak a nitrogéntartalmú bázisok is, így a tetraalkilammóniumhidroxidok, továbbá az alkálihidroxidok, így nátriumhidroxid, alkálifenolátok, így nátriumfenolát vagy alkálialkoholátok, így a nátriummetilát. Katalizátorként alkalmazhatók a hexahidrotriazinok is. A szerves fémvegyületek főként a szerves ónvegyületek is alkalmazhatók katalizátorként. Az ónvegyületek közül a karbonsavak ón(II)-sóit, így az ón(II)-acetátot, ón(II)-oktoátot, ón(II)-etilhexoátot és az ón(II)-laurátot, valamint a karbonsavak dialkilónsóit így például a dibutilóndiacetátot, dibutüón-dilaurátot, dibutilón-maleátot, vagy dioktilón-diacetátot alkalmazhatjuk. A találmány szerint alkalmazandó katalizátorok további részletes leírása és hatásmechanizmusa a Vieweg és Höchtlen: Kunststoff—Handbuch VII. kötet 96-102. oldalain [Carl—Hanser-Verlag, München (1966)] található. A katalizátorokat rendszerint az izocianáttal szemben legalább két reakcióképes hidrogénatomot tartalmazó 700-10 000 molekulasúlyú vegyületekre számítva 0,001 és 10súly% közötti mennyiségben alkalmazzuk. A találmány szerint alkalmazhatók felületaktív adalékanyagok, így emulgeátorok és habstabilizátorok is. Emulgeátorként beváltak például a ricinusolajszulfonátok nátriumsói vagy zsírsavak nátriumsói, továbbá zsírsavak aminokkal képzett sói, mint az olajsavas dietilamin vagy sztearinsavas dietanolamin. Szulfonsavak alkáli- vagy ammóniumsói, mint a dodecilbenzolszulfonsav vagy a dinaftilmetán-diszulfonsav, továbbá a zsírsavak alkáli- vagy ammóniumsói, mint a ricinolsav vagy más polimer zsírsavak sói is alkalmazhatók felületaktív anyagként. Habstabilizálószerként elsősorban a vízoldható poliétersziloxánok jönnek számításba. Ezek a vegyületek általában úgy vannak felépítve, hogy etilénoxidból és propilénoxidból álló kopolimer egy polidimetilszilcfxán gyökkel van kapcsolva. Ilyen habstabilizátorokat például a 2 764 565 számú Amerikai Egyesült Allamok-beli szabadalmi leírásban ismertetnek. A találmány szerint alkalmazható reakciókésleltető szerek, például savas kémhatású anyagok, így a sósav vagy szerves savhalogenidek, továbbá az önmagában ismert cellaszabályzók, így paraffinok, zsíralkoholok, dimetilpolisziloxánok valamint pigmentek, színezékek, önmagában ismert lángvédőanyagok, például a trisz-klóretilfoszfát vagy ammóniumfoszfát és ammóniumpolifoszfát, öregedésgátló és időjárási behatások ellen védő stabilizátorok, lágyítószerek, fungisztatikus és bakteriosztatikus hatású anyagok, töltőanyagok, így báriumszulfát, szilikagél, korom vagy iszapolt kréta. A találmány szerinti műanyagok előállításánál alkalmazható felületaktív adalékanyagok habstabilizálószerek, cellaszabályzó, reakciókésleltető, stabilizátorok, lángmentesítő anyagok, lágyítószerek, színezékek és töltőanyagok, valamint fungisztatikus és bakteriosztatikus hatású anyagok típusai, az alkalmazásterületek és a hatásmechanizmus közelebb5 10 15 20 25 30 35 ♦0 45 50 55 60 65 6
