176469. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves-szervetlan műanyagok előállításárta
13 176469 114 ről a Vieweg-Höchtlen: Kunststoff-Handbuch VI. 103-113. oldalain van ismertetve. Különös jelentőségük van és ennek folytán előnyös adalékanyagok, a késztermékek égési tulajdonságait járulékosan javítják, ilyenek a szokásos lángmentesítőanyagokon kívül a halogénezett paraffinok, a foszforsavak, így pirofoszforsav, metafoszforsav vagy polifoszforsav szervetlen sói. A habanyagok találmány szerinti előállítása elvileg úgy történik, hogy szakaszosan vagy folyamatosan működő keverőberendezésbe a leírt reakciókomponenseket egy vagy több lépésben összekeverjük és a képződött keveréket rendszerint a keverőberendezésen kívül formákba vagy megfelelő alátétek alkalmazásával felhabosodni és megszilárdulni hagyjuk. A reakciónál körülbelül 0 és 200 °C, előnyösen 30 °C és 160 °C közötti reakcióhőmérséklet úgy érhető el, hogy egy vagy több reakciókomponenst már a keverési folyamat előtt előmelegítünk vagy magát a keverőberendezést fűtjük vagy az előállított reakciókeveréket keverés után felmelegítjük. A felsorolt lehetőségek természetesen egymással is kombinálhatok a megfelelő reakcióhőmérséklet beállítása céljából. A legtöbb esetben reakció közben elegendő hőmennyiség képződik, így a reakcióhőmérséklet a reakció megkezdése, illetve felhabosodás után 30 °C feletti hőmérsékletre emelkedhet. A reakciókomponenseket azonban az ismert egylépcsős eljárással így az előpolimer vagy szemi-előpolimer előállítási módszerrel is reagáltathatjuk, ahol gyakran olyan gépi berendezéseket használunk, amelyek például a 2 764 565 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásban vannak ismertetve. A feldolgozó berendezések részletes leírása megtalálható a Vieweg-Höchtlen: Kunststoff-Handbuch VI. kötet, 121-205. oldalain [Carl—Hanser-Verlag, München (1966)]. Különösen jó használati tulajdonsággal rendelkező műanyagok állíthatók elő a találmány szerinti eljárással akkor, ha a keményítős 20 °C, főként 30—100 °C közötti hőmérsékleten történik. így specifikusan 10—40% NCO-csoportot tartalmazó poliizocianátok és alkáliszilikát-oldatok kombinációival külső hő hozzávezetése nélkül annyi hőmennyiség válik szabaddá, hogy a reakcióelegyben levő viz elpárolgása megkezdődik. A habanyagtömbök belsejében 100 °C feletti hőmérséklet is elérhető. Feltételezésünk szerint a megadott reakciókörülmények mellett különösen jó kölcsönhatás, illetve a szervetlen és szerves polimer között bensőséges elegyedés megy végbe, amelynek eredményeképpen kemény, másfelől igen rugalmas termék állítható elő, amelynek lökési behatásokkal szemben rendkívüli ellen állóképessége és törésállósága van. Ha a reakciónál a reakciókomponensek között végbemenő reakció során felszabadult hőmennyiség nem bizonyul elegendőnek, akkor a keverést magasabb például 40 és 100 °C közötti hőmérsékleten végezzük. Különleges esetekben 100 °C felett körülbelül 150°C-ig nyomás alatt is történhet az elkeveredés, így az anyag formából való kilépésekor nyomás felszabadulás következtében habképződés lép fel. A habanyag előállítása megemelt hőmérsékleten magasabb forrpontú hajtóanyagok jelenlétében történhet. Ezek például hexán, diklóretán, triklóretán, széntetraklorid, könnyűbenzin. A keverékben levő víz is átveheti a hajtóanyag szerepét. Hajtóanyagként alkalmazhatók továbbá a finomeloszlású fémporok, például a kalcium-, magnézium-, alumínium- vagy cinkpor, amelyekből megfelelő |menynyiségű lúgos kémhatású vízüveggel hidrogén fejlődik és a hidrogén fejti ki a hajtóanyag hatását, emellett azonban egyidejűleg keményitő és erősítő hatás is fellép. A habanyagok előállítása inert gázok, főként levegő segítségével is elérhető. Ennek megfelelően például a két reakciókomponens egyikét levegővel előhabosítjuk, majd az előhabosított komponenst a másik komponenssel összekeveijük. A komponensek keveréke is például préslevegő segítségével felhabosítható, így közvetlenül hab képződik, amely ezt követően formaadás közben kikeményedik. Az előállított habanyagok tulajdonságai például nedves állapotban mért sűrűségük, adott receptúra mellett függ a keverési folyamat műveleti sajátságaitól, például a keverők kiképzésétől és fordulatszámától, a keverőkamra alakjától valamint a habosítás kezdetén megválasztott reakcióhőmérséklettől. A habanyagok sűrűsége 0,005 és 0,6g/cm3 között változhat, a nedves friss habanyag fajsúlya 0,02 és 0,4 g/cm3 között változhat, a nedves friss habanyag fajsúlya 0,02 és 0,4 g/cm3 között van. A szárított habanyagok zárt vagy nyitott pórusúak, rendszerint túlnyomórészben nyitott pórusúak és sűrűségük 0,01 és 0,2 g/cm3 között változik. A reakciókeverék viselkedésétől függően a találmány szerinti eljárásnál sokrétű alkalmazási lehetőség és ennek megfelelően tág alkalmazási terület kínálkozik, amelyek közül néhányat példaszerűen vázolunk. A kívánt alkalmazástechnikai céloktól függően választjuk meg esetről-esetre annak lehetőségét, hogy a keményített keverékben levő vizet mint a habanyag előnyös komponensét megtartsuk, illetve a habanyagot megfelelő rétegzéssel vagy kasírozással vízkilépés ellen megvédjük vagy pedig a vizet alkalmas szárítási eljárásokkal például szárítószekrény, forrólevegő, infravörös fűtés, ultrahang vagy nagy frekvencia behatása alatt eltávolítsuk. A hajtóanyagot tartalmazó reakciókeveréket például egy adott meleg, hideg, infravörös vagy nagyfrekvenciás sugárzásnak kitett alátétre felkenjük vagy a keverőberendezésbe való áthaladás után a préslevegővel vagy akár levegőmentes eljárással erre az alátétre felszóljuk, ahol a habosodás kíkeményedés végbemegy és így töltő, szigetelő vagy nedvességbehatolástól védett réteg képződik. A habosodó reakciókeveréket hideg vagy előmelegített formákban préselhetjük, önthetjük vagy fröccsöntéssel dolgozzuk fel, akár dombomyomású, akár tömör vagy üreges formában dolgozunk, adott esetben centrifugál öntéssel szobahőmérsékleten vagy 200°C-ig terjedő hőmérsékleten a habosodó reakciókeveréket adott esetben nyomás alatt kikeményedni hagyjuk. Ebben az esetben erősítő 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7