176454. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,4- dihidropiridin-származékok előállítására
3 176454 4 szénatomos)-alkil-csoportot (előnyösen 1,1 -/rövidszénláncú/-alkiléndioxi-metil-csoportot) jelent 2. módszer: Reakcióképes csoportok átalakítása Ezt az eljárásmódot a (B) reakcióvázlaton szemléltetjük. A képletekben R1, R2, R3, R* és Rg jelentése a fenti, míg R£ és Rjj egyike rövidszénláncú alkil-csoportot másika pedig a szénlánc 1-es helyzetében oxo-csoportot tartalmazó 1 -3 szénatomos alkil-csoportot (előnyösen formil-csoportot) képvisel. 3. módszer: Reakcióképes csoportok átalakítása Ezt az eljárásmódot a (C) és (D) reakcióvázlaton szemléltetjük. A képletekben R1, R2 és R3 jelentése a fenti, R^’ és Rjj egyike rövidszénláncú alkil-csoportot, másika pedig formil-csoportot jelent, Re és Rj egyike rövidszénláncú alkil-csoportot, másika pedig hidroxiimino-metil-csoporxot jelent, és Rj és Rj egyike rövidszénláncú alkil-csoportot, másika pedig ciano-csoportot képvisel. 4. módszer: Reakcióképes csoportok átalakítása Ezt az eljárásmódot az (E) reakcióvázlaton szemléltetjük. A képletekben R1, R2, R3, R{$ és Rb jelentése a fenti, míg R* és R| egyike rövidszénláncú alkil-csoportot, másika pedig 1-hidroxi-(1—3 szénatomos)-alkil-csoportot (előnyösen hidroximetil-csoportot) képvisel. Kívánt esetben a felsorolt módszerek bármelyikével előállított (I) általános képletű új vegyületeket savaddíciós sóikká alakíthatjuk, illetve az (I) általános képletű vegyületek savaddíciós sóiból felszabadíthatjuk a bázist. Oltalmi igényünk a savaddíciós sóik előállítására is kiterjed. A leírásban és az igénypontsorozatban a „rövidszénláncú” megjelölésen 1-4 szénatomos csoportokat értünk. Az ettől eltérő szénatomszámú csoportok esetén a szénatomszámot külön feltüntetjük. Az R1 helyén álló rövidszénláncú alkoxikarbonil-csoportok a -CO-O-Alk altalános képletnek felelnek meg, ahol Alk egyenes vagy elágazó láncú, a fenti definíciónak megfelelő (tehát 1-4 szénatomos) rövidszénláncú alkil-csoportot jelent. A rövidszénláncú alkoxikarbonil-csoportok közül példaként a következőket említjük meg: metoxikarbonil-, etoxikarbonil-, propoxikarbonil-, izopropoxikarbonil-, butoxikarbonil- és terc-butoxikarbonil-csoport. Az R1 helyén álló rövidszénláncú alkánszulfamoil-csoportok az Alk-S02-NH- általános képletnek felelnek meg, ahol Alk jelentése a fenti. A rövidszénláncú alkánszulfamoil-csoportok közül példaként az alábbiakat soroljuk fel: metánszulfamoil-, etánszulfamoil-, propánszulfamoil-, izopropánszulfamoil- és butánszulfamoil-csoport. Az R2 és R3 helyén álló, adott esetben a korábbiakban felsorolt csoportokkal szubsztituált 1- 7 szénatomos alkoxikarbonil-csoportok közül példaként a következőket említjük meg: metoxikarbonil-, etoxikarbonil-, propoxikarbonil-1 izopropoxikarbonil-, butoxikarbonil-, terc-butoxikarbonil-, neopentiloxikarbonil-, hexiloxikarbonil-, és heptiloxikarbonil-csoport, továbbá 2-bróm-etoxikarbonil-, 2-klór-etoxikarbonil-, 2- vagy 3-klór-propoxikarbonil-, 2- vagy 3-bróm-propoxikarbonil, 2-metoxi-etoxikarbonil-, 2-etoxi-etoxikarbonil-, 2- vagy 3-metoxi-propoxikarbonil-, 2- vagy 3-metoxi-propoxikarbonil-, 2-benziloxi-etoxikarbonil-, 2- vagy 3-be nziloxi-propoxikarbonil-, 2-fenoxi-etoxikarbonil-, 2- vagy 3-fenoxi-propoxikarbonil- vagy 2- (N-metil-N-benzil -amino)-etoxikarbonil-csoport. Megjegyezzük, hogy R2 és R3 jelentése azonos vagy eltérő lehet. A találmány szerinti eljárásban kiindulási anyagként felhasznált (II), illetve (III) általános képletű vegyületek egy része ismert, míg más származékok újak. A (II) általános képletű vegyületeket az (F) reakcióvázlaton bemutatott eljárással állíthatjuk elő úgy, hogy a (IIA) általános képletű 4-szubsztituált-ecetsavészter-származékokat — ahol R3 és Rf jelentése a fenti - (IIB) általános képletű aldehidekkel reagáltatjuk - ahol R1 jelentése a fenti. A (III) általános képletű vegyületeket a (IIIA) általános képletű acetilén-származékokból — ahol R2 és Rg jelentése a fenti - vagy a (IIIB) általános képletű szubsztituált ecetsavészter-származékokból — ahol R2 és Rg jelentése a fenti - kiindulva egyaránt előállíthatjuk. A reakciókat a (G) és (H) reakcióvázlaton szemléltetjük. Reagensként mindkét esetben ammónia helyett ammóniumsókat is felhasználhatunk. A következőkben az (I) általános képletű 1,4-dihidro-piridin-származékokhoz vezető eljárásmódokat részletesen ismertetjük. 1. módszer: E módszer szerint a (II) és (III) általános képletű vegyületek reakciójával (I— 1 ) általános képletű vegyületeket állítunk elő. Mindkét típusú kiindulási anyag kettős kötést tartalmaz, így cisz- és transz-izomer formájában fordulhat elő. Az (1-1) általános képletű vegyületek előállításához a (II) és (III) általános képletű vegyületek bármely izomer formájában felhasználhatók. A „(II) általános képletű vegyület”, illetve a „(III) általános képletű vegyület” megjelölésen az adott vegyületek összes lehetséges izomerjét és izomer-elegyét értjük. A reakciót szobahőmérsékleten, melegítés vagy hevítés közben egyaránt végrehajthatjuk. A reakció oldószer távollétében is végbemegy, a kiindulási anyagokat azonban rendszerint oldószer jelenlétében reagáltatjuk egymással. Oldószerként például benzolt, toluolt, xilolt, kloroformot, széntetrakloridot, metilénkloridot, etilénkloridot, metanolt, propanolt, butanolt, vizet vagy egyéb hagyományos oldószereket használhatunk fel. A reakciót megfelelő katalizátor, például sav (így ecetsav), bázis (így 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
