176415. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 3-[(naftil- vagy szubsztituált fenil)-imino]-ftalidot tartalmazó, kultúrnövények növekedését szabályozó kompozíció

3 176415 4 szetes növekedését vagy fejlődését, és így különféle növénytermesztési előnyöket biztosítanak. A „ter­mészetes növekedés vagy fejlődés” kifejezésen a növény normális életciklusát értjük, mely össz­hangban van a növény genetikai tulajdonságaival és környezetével abban az esetben, ha a növényt semmiféle mesterséges külső hatás nem éri. A találmány szerinti kompozíció különösen ak­kor használható előnyösen kétszikű és egyszikű növények növekedésének szabályozására, ha a vege­tatív növekedést, a virágzást vagy a termés beérését kívánjuk befolyásolni, vagy a hozamot kívánjuk optimalizálni. A kompozícióval sikerrel kezelhető kétszikű növények közül megemlítjük a szójababot, a gyapotot, a babot, a kávét, a paradicsomot és a zöldborsót, amelyek gyakran nem érik el termelési kapacitásukat a virágok korai lehullása vagy a termés beérésének elmaradása miatt. A kompo­zícióval hasznosan kezelhető egyszikű növények kö­zül a gabonákat említjük meg elsősorban, így a kukoricát, a búzát, az árpát, a zabot, a rozsot és a cirokot. A továbbiakban „hatóanyag” kifejezésen egy vagy több fent definiált 3-szubsztituált imino-ftal­­idot értünk. A növények természetes növekedésének és fejlő­désének szabályozása nem jelenti a növények ki­pusztítását vagy gyomok irtását. A hatóanyagok fitotoxikus vagy letális mennyiségét használhatjuk ugyan bizonyos növények kipusztítására, a talál­mány célja azonban olyan kompozíció, amely a hatóanyag tűrhető mennyiségét tartalmazza, illetve tűrhető hatóanyagmennyiséget tartalmazó dózisban alkalmazva fejti ki a kívánt hatást. A tűrhető hatóanyagmennyiséget tartalmazó kompozícióval a növény természetes növekedését és fejlődését lé­nyeges károsodás nélkül lehet szabályozni. Mint az a tárgyban jártás szakértők számára ismeretes, a növekedésszabályozó hatás eléréséhez szükséges ha­tóanyagmennyiség nemcsak az egyes hatóanya­goktól, hanem az elérni kívánt szabályozóhatástól, a kezelt növény fajától és fejlődési fokától, vala­mint attól függ, hogy tartós vagy átmeneti szabá­lyozóhatást kívánunk elérni. A hatásos mennyiség meghatározásánál figyelembe kell még venni a nö­vény rendelkezésére álló tápanyagokat, a kezelés módját és az időjárási körülményeket is (hőmér­séklet, csapadék). Azt találtuk, hogy a növény természetes növeke­dését vagy fejlődését kívánt módon szabályozhatjuk a találmány szerinti kompozícióval, ha azt a nö­vények különféle fejlődési stádiumában alkal­mazzuk a növények kezelésére. A találmány sze­rinti kompozícióval végezhetjük a kezelést akkor, amikor a növény még nem bújt ki a földből, vagy a kikelés, a virágzás vagy a termésérés stádiu­mában, de végezhetjük a kezelést több alkalommal is, a fejlődés különböző fokain. A növény legkü­lönfélébb részeit, így szárát, levelét, virágját vagy termését kezelhetjük a kompozícióval. A kompo­zíciót rendszerint permetezéssel, a szokásos techno­lógiával visszük fel a növényre. A növények természetes növekedésének vagy fej­lődésének szabályozása annak tulajdonítható, hogy a hatóanyag befolyásolja a növény fiziológiai folya­matait, de megnyilvánulhat hatása a növény mor­fológiai sajátságaiban is. Könnyen belátható, hogy az említett szabályozóhatás adódhat a hatóanyag együttes vagy egymás utáni fiziológiai és morfo­lógiai hatásából is. A növény természetes növekedésének vagy fejlő­désének morfológiai megváltozása könnyen észlel­hető. Megváltozhat a növény vagy a növény egy részének nagysága, alakja, színe vagy textúrája. Ugyancsak könnyen észlelhető a termés és a virá­gok mennyiségének változása. Az olyan szabályozóhatás, amely csupán a fizio­lógiai folyamatokban idéz elő változást, ezzel szem­ben általában nem észlelhető egyszerűen. A leg­gyakoribb ilyen típusú változás a növényben termé­szetesen előforduló vegyületek, így a hormonok termelésének, elhelyezésének és elraktározásának megváltozása. Az ilyen változásokat gyakran csak akkor vesszük észre, ha azt morfológiai változás is követi. A különféle fiziológiai folyamatok megvál­tozását azonban megfelelő analitikai eljárásokkal mind minőségileg, mind mennyiségileg meg lehet határozni. Az I általános képletű vegyületek körébe tar­tozó különféle hatóanyagok igen eltérő módon befolyásolják a növények természetes növekedését és fejlődését. A kompozíció hatása tehát egyrészt a hatóanyagtól, másrészt annak mennyiségétől, a nö­vényfajtától stb. függően változik. A találmány szerinti kompozíciók hatásának azonban közös jellemzője, hogy a bennük levő hatóanyagok általában csökkentik a vegetatív növe­kedést, amiből számos növénytermesztési előny adódik. Egyes növényeknél a vegetatív növekedés késleltetése következtében visszaszorul a csúcsdomi­náns növekedés, a növény fő szára rövidebb marad, és az oldalágak fejlődése fokozódik. Ennek követ­keztében alacsonyabb, bokrosabb növények fejlőd­nek ki, amelyek jobban ellenállnak az időjárás ingadozásainak és a kártevők támadásainak. így a találmány szerinti kompozícióval való kezeléssel biztosíthatjuk, hogy a növények egészségesebbek és erősebbek legyenek. A találmány szerinti kompozíciók hatóanyagai azonban az említett hatás mellett egyéb hatást is gyakorolnak a kezelt növényekre. így elősegítik az ágzugokban levő rügyek fejlődését, megváltoztat­hatják a növények lombsátrának alakját, késleltet­hetik vagy siettethetik a termés beérését. Noha az ilyen szabályozóhatás önmagában is kívánatos le­het, gyakran az ebből eredő egyéb eredmények azok, amelyek a kompozíció használatát indo­kolják. Ilyen a gabonaféléknél a termesztés gazda­ságosságának javulása, dísznövényeknél a növény esztétikai tulajdonságainak megváltozása. A kom­pozíció hatásának értékelésénél figyelembe kell venni az egyes növények hozamának növekedését, a vetésterület egységére számított hozamnöve­kedést, a termés minőségének javulását, a növény erősödését, a termés betakarításának és/vagy feldol­gozásának egyszerűsödését. A találmány szerinti kompozíciót különösen hasznosan alkalmazhatjuk sorba ültetett kétszikű növények, így szójabab, bab, paradicsom és gyapot, valamint egyszikű növények, mint kukorica termés-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom