176404. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék profilanyagok egyengetésére
3 176404 4 annak különösen ama szakasza, amelyikhez a munkadarab részleges képlékenysége tartozik, döntő mértékben befolyásolja az egyengetés eredményességét. Az egy hajlítóháromszögre vonatkoztatott hajlítások száma - az összes hajlítás - nem változik. A csökkenő görbületek tartományához tartozó burkológörbe laposabb lefolyásának további eredménye, hogy a legkisebb maradó-görbületek — amelyek az egyengetett munkadarab kissé csavarvonal-szerű alakjának okozói — jelentősen csökkennek. A találmány szerinti megoldás alkalmazása mellett a munkadarab kifutásánál — a kilépőoldalon — a támasztóerők (reakcióerők) kisebbek. Ezeknek a támasztóerőknek a munkadarab felületi finomságára gyakorolt befolyásuk miatt van különös jelentőségük. Megfelelően csökken a munkadarab kifutásánál a vezetővonalzó által kifejtett erő is. Ezáltal a kifutó munkadarabnál a karcolások és hasonló sérülések elmaradnak, vagy legalábbis korlátozódnak. Az eljárás különös előnye, hogy minden ismert egyengető berendezésnél alkalmazható, amennyiben az a munkadarabot forgó hajlítgatásnak teszi ki. Előre látható, hogy a találmány szerinti előnyös megoldás folytán a lecsengési szakaszhoz tartozó görbületek közül csak azok csökkennek lassan, amelyek legalább részben képlékeny alakítás eredményei, míg az ezek melletti, tisztán rugalmas alakváltozással létrehozott görbületek hirtelen megszűnnek. Ez a csökkenő görbületek tartománya azon részének további kiterjesztéséhez vezet, amelyikre a legalább részben képlékeny alakítással létrehozott, csökkenő mértékű görbületek tartoznak, miáltal még nagyobb számú ilyen görbület esik ebbe a tartományba, amely körülmény kedvező az elérhető egyenesség szempontjából. Az említett tartományhoz tartozó burkológörbe még laposabb, ami azt jelenti, hogy a még meglevő maradó-görbületek tovább csökkennek. A tisztán rugalmas alakváltozás eredményezte görbületek száma, amelyek az egyengetési hatást már nem befolyásolják, nagymértékben csökkenthető. 'A találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló, homorú egyengetőhengerrel rendelkező kéthengeres egyengető berendezés jellemző tulajdonsága, hogy a homorú egyengetőhenger legkisebb átmérőjű része az egyengetőhenger hosszanti közepétől eltérő helyen, a munkadarab befutási oldala felé eltolódva van. így az egyengetőhenger aszimmetrikus. Ez a körülmény az egyengetőhenger hosszát nem változtatja meg. A másik henger olyan kiképzésű, hogy a maximális hajlítónyomatékhoz tartozó szakaszon közel azonos méretű egyengetőrés adódik a két henger között. Ennek megfelelően ez a második henger a homorú egyengetőhenger felülete görbültségétől függő olyan domború felülettel van ellátva a bemeneti végénél, amely a homorú egyengetőhenger legkisebb átmérőjű részével szemközti szakaszon hengeres felületbe megy át. (E kialakítás a későbbiekben példa kapcsán részletesebben lesz ismertetve). Az aszimmetrikus homorú egyengetőhenger kéthengeres egyengetőgépben alkalmazva magában hordja azt az előnyt, hogy - az ismert technikai szinthez képest - az egyengetőhengerek azonos radiális irányú beállítása és szöghelyzete mellett a munkadarab nagyobb mértékben görbíthető. Ezáltal a kéthengeres egyengetőgép többféle munkadarab esetében alkalmazható. Itt elsősorban kis átmérőjű magas folyási határú illetve kis rugalmassági tényezőjű anyagból készített munkadarabokra kell gondolni, amelyek az egyengetés előtt nagyon görbék. A homorú egyengeté'henger legkisebb átmérőjű helyének a munkadarab belépési oldala felé való eltolása nem teszi szükségessé az egyengetőhenger hosszának megváltoztatását. E körülmény folytán lehetővé válik, hogy a meglevő, már üzemeltetett kéthengeres egyengetőgépeket is könnyűszerrel átalakítják a találmánynak megfelelően. A homorú egyengetőhenger kilépési oldala felőli kontúrjának laposabb alakja folytán a munkadarab kisebb kilépési szöggel hagyja el a hengerpárt (szemben az egyenesen átfutó munkadarab hasonló szögével). A kilépési oldalnál csak csekélyebb hajlító csatornát kell biztosítani, ami főleg az egyengetés további finomítása szempontjából szükséges. Kéthengeres egyengetőgépek esetén a legkedvezőbb eredményt akkor lehet elérni, ha a homorú egyengetőhenger kialakítása olyan, hogy a legkisebb átmérőjű része a hengert hosszában két olyan szakaszra osztja, amelyeknek aránya 1 :1,4—1 :2.5 között van. A találmány eddig ismertetett jellemzőinek továbbfejlesztése során előnyösnek tapasztaltuk, ha a kéthengeres egyengetőgép hengereinek ferde beállítása esetén a hengerek egymás felett úgy helyezkednek el, hogy középvonalaik vetületi metszéspontja — felülnézetben szemlélve — a hengerek hosszirányú közepétől eltérő helyen, a munkadarab befutási oldala felé eltoltan helyezkedik el, továbbá a mindkét hengerre vonatkoztatott elvi középvonal is átmegy ezen a metszésponton. Ezáltal biztosítható, hogy a homorú felső henger legkisebb átmérőjű részénél — a hengerek helyzetétől függetlenül - egyenközű egyengetőrés adódjék. A legtöbb egyengetőgép az egyengetés mellett simító megmunkálást is végez, amelyet a növekvő görbületek végzése során hajt végre és amelynek előfeltétele az egyenközű egyengetőrés léte. A munkadarab középvonalának és az egyengetőhengerek középvonalainak metszéspontja vetületben egybeesik. A találmány egy további kiviteli alakjánál - kéthengeres egyengetőgépen - a kívánt célt úgy érjük el, hogy a hengerek egyikét - a munkadarab befutási oldalán — a vízszintes helyzetből kissé lebillentjük. Ezzel az egyszerű, költségráfordítást nem igénylő változtatással jelentős mértékben javítható az egyengetés minősége. A találmány egy további kiviteli alakjánál az egyik egyengetőhenger kontúrja hiperbolikus szakaszokból tevődik össze, amelyeket a henger tengelye körül forgatva különböző hiperboloidokat kapunk, melyek egyesítéséből homorú henger alakul ki. Ezzel lehetővé válik, hogy csekély költségnövelés mellett az általánosan használt szerszámgépeken, a már jól bevált gyártástechnológia alkalmazásával állítsuk elő az egyengető hengereket. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
