176404. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék profilanyagok egyengetésére
5 176404 6 A találmány szerinti eljárás előnyösen alkalmazható vezetővonalzó nélküli, olyan kéthengeres egyengetőgépeken is, amelyeknek alsó hengere három részre osztott. Ilyen kialakítást ismertet a 2 113 713 számú DE PS. Az ilyen gépnél az eddig leírtak mellett az alsó aszimmetrikus homorú egyengető henger további jellemzője, hogy a legkisebb átmérőjű részétől a munkadarab befutási oldala felé haladva növekszik az átmérője. A találmány szerinti eljárás előnyösen alkalmazható három vagy többhengeres egyengetőgépeken, amelyeknél a kívánt hatást úgy érjük el, hogy a munkadarab képlékeny alakításához szükséges erőt átadó henger a vele szomszédos hengerek között úgy helyezkedik el, hogy a befutási oldalon levő hengertől mért távolsága kisebb, mint a kifutási oldalon levő hengertől mért távolság. (Ilyen megoldás értelemszerűen vonatkozik olyan esetekre is, ahol hengerek helyett hengerpárokról lehet beszélni). Különösen hathengeres egyengetőgépek átalakítása válik így egyszerűvé, amikor is a három hengerpár közül a középső — kisebb átmérőjű hengerekből álló — hengerpár a két szomszédos hengerpár között a befutó oldali hengerpár felé eltoltan helyezkedik el. A korábban ismertetett kéthengeres egyengetőgépeken alkalmazott hengerelrendezést hathengeres egyengetőgépen alkalmazva, a hengerek görgőként való kialakításával érjük el a találmány szerinti hatást. Az ilyen kiviteli alakok esetén látható, hogy a középső - görgőként kialakított - Kengerpár torzult profilú és a munkadarab befutási oldala felé eltolt helyzetű. A jellemzőket kombinálhatjuk. A három vagy többhengeres egyengetőgépek további előnyös jellemzője, hogy az utolsó henger ill. hengerpár helyzete önmagában ismert szerkezet segítségével állítható, amelynek következtében a munkadarab kitérítésének mértéke változtatható. Ily módon a hajlítgatás értéke mindig a legkevésbé igénybevett hajlítószerszámon állítható be, és megmunkálás során az állítószerkezet segítségével a fellépő erők nagysága előnyösen változtatható. A találmány szerinti berendezés egy további kiviteli alakjánál a munkadarab átfutási irányában az utolsó henger ill. hengerpár helyzete állítható. A találmány szerinti megoldás előnyösen alkalmazható forgó vagy rezgő egyengető eljárással dolgozó gépeken is, ahol a találmány szerinti megoldás érvényesítése végett a forgó vagy rezgő egyengetőszerszámot a két szomszédos, rögzített feszítőszerszám között, a munkadarab befutási oldala felőli feszítőszerszám felé eltolva helyezzük el. A találmány szerinti eljárás forgó egyengetőgépen történő alkalmazásának lehetősége elméleti meggondolásokból adódik Abból a feltevésből indultunk ki, hogy az ilyen típusú gépek esetén általában középen helyezkedik el a forgó egyengetőszerszám és a munkadarab mindkét oldalon mereven rögzítve van, s ennek következtében a hajlítgatási zóna három részre tagozódik, amelyekben kb. azonos számú olyan görbületet hozunk létre, amelyekkel a képlékeny alakítást végzünk. A képlékeny alakítási tartomány találmány szerinti eltolódása és deformációja következtében a kifutási oldalon levő megtámasztásnál valamint a forgó egyengetőszerszámnál fellépő hajlítónyomatékok aránya csökken, melynek következtében a megmunkálás minősége javul. Különösen előnyös, ha az egyengetőszerszámot középről, a befutási oldali megtámasztás felé annyira eltoljuk, hogy a szerszámhoz tartozó hajlítási tartományban nagyobb képlékeny deformáció jöjjön létre, míg a kifutási oldalon levő megtámasztásnál már csak rugalmas alakváltozást szenvedjen a munkadarab. így a harmadik képlékeny alakítási tartomány elmarad. Ez azzal az előnnyel is jár, hogy a kifutási oldal radiális megtámasztása felé haladó munkadarabban a képlékeny deformáció nagyon gyorsan megszűnik. A hajlítgató tartomány középső azon része, amelyben a forgó egyengetőszerszám dolgozik, úgy alakul át, hogy a munkadarabban létrehozott maximális nagyságú görbületek a befutási oldal közelébe essenek és a hajlítgatások, különösen a képlékeny alakváltozással járó hajlítgatások mértéke lassúbb lecsengésű. A találmány egy további kiviteli alakját az jellemzi, hogy a kéthengeres egyengetőgép hajlítóhengere két részre osztott, és két excentrikus elrendezésű részhengerei közül az egyik egyenes henger, amely egyenes hengeres szakasszal szemben helyezkedik el a homorú egyengetőhenger. így érjük el, hogy a hajlítgatási tartomány azon részén, amelyben a képlékeny alakítás történik, a görbületek mértéke a tartomány belseje felé növekedjék, míg az egyengetés minőségét nem befolyásoló rugalmas hajlítgatások mértéke csökkenjen. A kettős excentricitással ágyazott hengerszakasz alaphelyzetében a szomszédos hengeres résszel koaxiális. A két tagú henger további előnye, hogy egyik tag mint hengertoldat a másik hengerrész csapján van ágyazva. Egy a találmány szerinti eljárás megvalósítására alkalmas kéthengeres egyengetőgép további kiviteli alakjánál az alsó henger befutási oldali homlokfelületénél egy nagy furat van kialakítva, mely furatba a hozzá tartozó hengerszék csapja nyúlik. Ezen a csapon a henger billenthetően van ágyazva, továbbá a henger munkafelületének a munkadarab befutási oldala felőli részét olyan gömbfelület-darab képezi, amelynek középpontja kb. egybeesik a billenthető ágyazás billenési középpontjával, és a kifutási oldali csaphoz egy önmagában ismert állítószerkezet kapcsolódik, amelynek segítségével a kifutási oldali egyengetőrés nagysága változtatható. Az ilyen kialakítás azzal az előnnyel jár, hogy magával a henger helyzetével állítható be a kifutás oldali egyengetőrés anélkül, hogy egyidejűleg a befutási oldali egyengetőrés is változna. Egy további előnyös kiviteli alakot az jellemez, hogy az alsó henger kontúrja olyan, hogy a be- ill. kifutási oldalainál hordó alakú kontúrszakaszai vannak, amely szakaszok között kb. a henger hosszúságának 1/3-át kitevő laposabb szakasz van, amely szakasz görbülete kisebb, mint az ott áthaladó munkadarab hajlítási görbülete, továbbá a kifutási oldal felőli végátmérője kisebb, mint a befutási oldal felőli végátmérő. Ezáltal a henger ezen szakasza hozza létre a munkadarabban a képlékeny vagy részben képlékeny alakváltozást eredményező, csökkenő mértékű hajlítgatásokat. A képlékeny 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
