176396. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízbeszerzésre és/vagy talaj víztelenítésére csőkút segítségével és eljárás csőkút építésére
5 176396 6 A találmányi gondolathoz tartozik az is, hogy ha a talajvízszint-süllyesztő csőkutakat a munkaárok vagy munkagödör felé lejtő kútcsőtengellyel építjük meg, úgy, hogy a kútcső szűrőfelülete a rézsű vagy a fenék alatti tál aj tartományba essen, akkor vékony vízadó réteg esetén a függőleges csőkút-elrendezéshez képest a kút vízhozama nagyobb és a réteg könnyebben vízteleníthető lesz annak következtében, hogy nagyobb a működő szűrőhossz. Vastag vízadó rétegbe mélyített munkagödörnél vagy munkaároknál - egy lépcsőben végrehajtott talajvízszint-süllyesztés esetén - az egymással szemben, sorban telepített kutak szívófelületei a ferde elrendezés következtében közelebb kerülnek egymáshoz, így a depressziós felület jobban követi a bevágás kontúrját. Ugyanez az előny kisebb mértékben a többlépcsős talajvízszint-süllyesztésnél is jelentkezik. Végül lényeges, önálló része a találmányi gondolatnak az a felismerés, hogy a szükséges ferdeségű csőkút a folyó vagy a munkagödör partjáról vagy padkájáról, száraz körülmények között, egyszerűen, gyorsan, biztonságosan és olcsón megépíthető, ha kis mélységű, célszerűen a kúttengely irányában lejtő fenékkiképzésű indítóaknát létesítünk, ahonnan védőcsövet és/vagy magát a szűrőzött kútcsövet ferdén a talajba sajtoljuk. Az elkészült kútcsőbe akár búvárszivattyút, akár szívócsövet építhetünk. A vázolt felismerések alapján a kitűzött feladat egyik részének megoldása - a találmány értelmében - eljárás vízbeszerzésre és/vagy talaj víztelenítésre csőkút segítségével, amelyet úgy telepítünk, hogy a tengelye valamely természetes és/vagy mesterséges - utóbbi esetben meglévő vagy tervezett — terepmélyedés, amelynek környezetében szemcsés vízadó réteg vagy -rétegek fordulnak elő — partvonalán kívül, vagy azon belül- például mélyebben fekvő padkán - metssze a térszint, és amelynek az a lényege, hogy a csőkutat a terepmélyedés felőli oldalra lejtő kútcsővel- a függőlegeshez képest legalább 45°-os lejtéssel - építjük meg, és a kútcső szűrőzött szakaszának legalább egy részét a terepmélyedés alatti talaj tartományban helyezzük el, a megépült kútból pedig Vízkitermelést végzünk. A célkitűzések másik - az elsővel összefüggő - részét olyan eljárással oldjuk meg a találmány - szerint, ami vízbeszerzési és/vagy talaj víztelenítési célú, jellemzően 200 mm-t meghaladó átmérőjű csőkút építésére szolgál, és amely eljárásnak alapvető sajátossága, hogy gödörszerű indítóaknát készítünk, onnan ferdén lefelé, a csőbe hatoló talaj eltávolításával vagy a csőbe hatolásának meggátolásával a) a szűrőzéssel ellátott kútcsövet a talajba sajtoljuk, vagy b) a talajba a kútcsőnél nagyobb belső átmérőjű védőcsövet sajtolunk, a védőcsőbe a kútcsövet a szűrőzéssel együtt behelyezzük, a kútcsövet adott esetben a védőcső végződésén túlra a talajba gátoljuk, a védőcsövet célszerűen — legalább részben — visszahúzzuk, a kútcsőnek a tervezett helyére juttatását követően mind az a), mind a b) esetben a kút csőtalpnak és/vagy köpenynek a szűrt víz beáramlását szolgáló nyílásain kívüli nyílásait - ha vannak ilyenek - vízzáróan lezáijuk és a szűrt víznek a kútcsőből való kiszállítására szolgáló berendezést - például nyomócsövet búvárszivattyúval, vagy szívócsövet — a kútcsőben elhelyezzük. A találmány szerint előnyös, ha az indítóakna fenekét a kúttengely ferdeségéhez igazodóan, lejtősen képezzük ki. Előnyös az is, ha a búvárszivattyút vagy a szívócső végét a kútcső két szűrőzött szakasza közötti vakrészben helyezzük el. A kútépítési eljárás egyik gyakori foganatosítási módjánál a kútfej szerelvények és csatlakozások számára kútfejházat építünk, amelyhez az indítóaknát, vagy annak egy részét célszerűen felhasználjuk, az indítóakna szükségtelenné vált részét pedig visszatöltjük. A kútfejház ajtónyitását előnyösen ott helyezzük el, ahol a kúttengely metszi a kútfejház hátsó falát, azon túl pedig a kútcsőtengely irányában lejtő kihúzóaknát létesítünk. Ha számítani kell arra, hogy árvíz idején a kútfejház külső vízborítást kap, a házat és a nyílászárót vízzárást biztosító módon alakítjuk ki. A továbbiakban a találmányt példákon keresztül, részben rajzok alapján ismertetjük részletesen. Az 1. ábra a találmány szerinti eljárásnak megfelelően elrendezett és megépített, parti szűrésű vízbeszerzést szolgáló csőkút tengelyirányú függőleges metszete, a 2. ábra rézsűs oldalú munkagödör víztelenítését mutatja a találmány szerinti csőkutakkal, függőleges metszetben. Az 1. ábrával illusztrált példában a 19 vízzáró fekü fölött 20 folyami teraszkavics réteg helyezkedik el, ami enyhe dőlésben húzódik a 21 folyó alá. Mint az ábrán látható, az egészében 22-vel jelölt csőkút a 21 folyó hullámterén került megépítésre, a KÖV vízszinttel meghatározott 24 közép vízi meder partján. A 10 kútfejtől kiindulva a 18 kútcsőtengely a függőleges iránnyal W szöget bezárva a 21 folyó irányában lejt. Az I kútcső 3 szűrőzött része a 24 középvízi meder alatt helyezkedik el, ezen belül is a 3b szűrőszakasz az LKV legkisebb vízszinthez tartozó víztükör alatti talajtartományban foglal helyet. Ilyen módon biztosítva van, hogy igen alacsony folyóvízállás esetén is kellő mennyiségű víz szűrődjék a mederfenéken át a kútba. A 22 kút telepítését feltáró munka előzte meg, a rétegviszonyok megállapítására. Ennek alapján került megtervezésre a 22 kút telepítési helye, a 18 kútcsőtengely függőleges síkbeli W lejtésszöge és vízszintes síkbeli iránya, valamint az I kútcső építési hossza. Ennek során figyelemmel kellett lenni arra, hogy az 1 kútcső 3 szűrőzött szakaszának a 24 meder feneke alatti mélysége sehol se legyen kisebb az előírt értéknél, ugyanakkor igazodjon a 20 kavicsréteg dőléséhez, és ne metsszen a 19 fekü alá. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
