176396. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízbeszerzésre és/vagy talaj víztelenítésére csőkút segítségével és eljárás csőkút építésére
7 176396 8 A 22 csőkút építése a csősajtolásos technológiának megfelelően a 17 indítóakna megépítésével kezdődött. A 17 indítóakna — amely az 1. ábrán már részben beépített állapotban látható - a munkaárok nélküli csővezeték építés indítóaknáihoz hasonló dúcolattal és támasztó felületekkel lett ellátva, feneke az 1. ábrán látható módon a 18 kútcsőtengellyel párhuzamos. A KÖV középvízszinthez tartozó 23 szivárgási görbe a 17 indítóakna legmélyebb pontját érinti, így a kútépítér teljesen száraz körülmények között történhetett. Először a példa szerint 500 mm névleges átmérőjű acél 7 védőcső került besajtolásra, az 1 kútcső teljes tervezett hosszában, a csőbe kerülő talaj eltávolításával. A 7 védőcső besajtolása során vett talajminták elemzése adott esetben lehetővé teszi a 3 szűrőzés kedvező elrendezését, a zavaró közbetelepülések (finom homok, agyag) kizárását. A besajtolt védőcsőbe behelyeztük az 1 kút csövet, ami példánkban 400 mm névleges átmérőjű. Részei a 2 iszapzsák, a 3 szűrőrakat és az 5 toldócső. A 3 szűrőrakat jelen esetben 3a és 3b szakaszokból áll, közöttük 4 vakrész foglal helyet. A 3 szűrőrakat példánkban szitaszövetes, de más ismert megoldás is alkalmazható. Durva kavicstalajban például megfelel az egyszerű szűrővázas (réseit) szűrőrakat, finomszemcsés talajban pedig — természetesen "a 7 védőcső átmérőjének megfelelő növelésével — ragasztott kavicsszűrőt is használhatunk. A kútcső anyaga példánkban polietilén, de készülhet más műanyagból, például üvegszálas poliészterből, azonkívül acélból, azbesztcementből stb. Az 1 kútcső elhelyezése után a 7 védőcsövet — az 1 ábrán látható bentmaradó szakasz kivételével - a hidraulikus sajtó ellenkező irányú működtetése útján visszahúztuk. Az eljárás egy másik foganatosítási módja szerint a 7 védőcsövet csak az 1. ábrán látható hosszban sajtoltuk a talajba, majd ezt iránycsőként használva az acél anyagú 1 kútcsövet juttattuk sajtolással a tervezett helyére. Ezt követően az 1 kútcső végét, ahol a besajtolás során a talaj az 1 kútcsőbe hatolt, eltömítettük, annak érdekében, hogy a talajrészektől megtisztított 1 kútcsőbe a továbbiakban csak a 3 szűrőrakaton át juthasson viz a talajból. A 10 kútfej környezetében 12 vízzáró tömítést hoztunk létre az 1 kútcső és a védőcső között. A kútépítés következő munkafázisában a ferde helyzetben való üzemeltetésre alkalmas 11 búvárszivattyú és az ahhoz csatlakozó 14 nyomócső került elhelyezésre. A 11 búvárszivattyút olyan mélységig bocsátottuk az 1 kútcsőbe, hogy a 3a és 3b szűrőszakaszok közötti 4 vakrészben foglaljon helyet. All búvárszivattyú központos helyzetét és egyben könnyű tengelyirányú le-fel mozgathatóságát az 1 kútcsőben all szivattyú házára szerelt görgőkkel biztosítottuk. A 11 búvárszivattyú 14 nyomócsöve a 10 kútfejnél a 15 nyomóvezetékhez csatlakozik, ami fagyhatár alatti mélységbe van levezetve. Az eljárás egy másik foganatosítási módjánál a 22 csőkutat szívó rendszerben üzemeltetjük. Ekkor a 14 nyomócső helyére szívócső kerül, és ennek vízbeszívó végződését helyezzük el a 4 vakrészben. A 15 nyomóvezetéket természetesen szívóvezeték helyettesíti. A 10 kútfej szerelvényeinek védelmére 6 kútfejház épült. Az 1. ábra szerint ehhez a 17 indítóakna részben felhasználásra került. A 6 kútfejház azonban a 17 indítóaknától függetlenül, magasabb szinten is megépíthető. A 8 ajtónyílás a 6 kútfejház hátsó falára került úgy, hogy a 18 kútcsőtengely keresztül megy a 8 ajtónyíláson. Mögötte, a 6 kútfejházhoz csatlakozva 16 lejtős kihúzóakna létesült. Ez az elrendezés lehetővé teszi, hogy javítás, tisztítás alkalmával a 14 nyomócsövet és a 11 búvárszivattyút „egyenesben” lehessen kihúzni, illetve visszatolni az 1 kútcsőbe. A 6 kútfejház fölé 9 földfeltöltés készült, hőszigetelés céljából. A 17 indítóakna fölöslegessé vált részét visszatöltöttük. Mint az 1. ábrából látható, a 21 folyó LNV legnagyobb vízszintje a 6 kútfejház fölé esik. Ezért annak érdekében, hogy a 6 kútfejház belseje árvízi vízborítás esetén is szárazon maradjon, a 6 kútfejházat 13 vízzáró szigeteléssel építettük meg, és a 8 ajtónyílást vízzáró vasajtóval szereltük fel. A zajló jég elleni védelmet a 36 terméskőburkolat biztosítja. A 2. ábrán bemutatott esetben a feladat a 26 talajvízszint lesüllyesztése volt a rézsűs oldalú 27 munkagödör környezetében, olyan mértékig, hogy a 28 műtárgy száraz munkagödörben megépíthető legyen. A feladatot úgy oldottuk meg, hogy a hosszan elnyúló 27 munkagödör két partján párhuzamos csőkútsort létesítettünk, éspedig a találmány értelmében úgy, hogy az egyes 22 csőkutak a 27 munkagödör 29 tengelye irányában lejtenek, és 3 szűrőrészük a 27 munkagödör alatti talajtartományban helyezkedik el. A 27 munkagödör környezetében 30 homokos-kavicstalaj található, vastag rétegben, a vízzáró réteg nagyobb mélységben helyezkedik el. A 22 csőkutak szivattyúzásának hatására az eredeti 26 talajvízszint fokozatosan a 31 depressziós görbék által meghatározott dinamikus szintre szállt le, biztosítva a 27 munkagödör feneke alatt az előírt s süllyesztést a 29 tengelyben mérve. A 2. ábrán az összehasonlíthatóság érdekében feltüntettük azokat a 32 depressziós görbéket is, amelyek akkor alakulnának ki, ha a feladatot a 27 munkagödör két partjára telepített 25 függőleges tengelyű csőkutakból álló párhuzamos csőkútsorral oldanánk meg. Annak következtében, hogy a 22 kutak 3 szívófelületei közelebb vannak egymáshoz, mint a 25 kutak 33 szívófelületei, a találmány szerinti megoldás magasabb 34 depressziószinten biztosítja az s süllyesztést, mint a 25 kutak 35 depressziószintje. A 34 és 35 leszívási szint közötti h magasságkülönbség az elszívandó vízmennyiség csökkentését eredményezi, ami megtakarítást jelent az üzemeltetési költségekben. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következők. A találmány szerinti megoldás igen alkalmas nagy mennyiségű és jó minőségű víz kitermelésére folyók meder alatti vízadó rétegeiből. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
