176394. lajstromszámú szabadalom • Kardáncsukló
3 176394 4 közben a határoló csapok nem érintkeznek egymással, mivel a munka közbeni hajlásszög kisebb annál a hajlásszögnél, amelyre a henger cserélése folyamán az ütközőfej szereléséhez, illetve leszereléséhez szükség van. A kúpfelületeken nem lép föl kopás. A találmány szerinti kardáncsukló egy további kiviteli alakjának jellemzője, hogy mindegyik kardánvillával egytengelyűén ezeken egy tengelyirányban állítható határoló gyűrű van elhelyezve, és hogy a határoló gyűrűk egymás felé levő homlokfelületei ütközőfelületként vannak kialakítva. Ez a kiviteli alak akkor használható előnyösen, ha a kardántengely beépítési viszonyai megengedik a csukló forgásátmérőjének túllépését. Itt is előnyös jelenség, hogy üzemelés közben az ütközőfelületek nem feküdnek egymáshoz, úgyhogy itt sem kell számolni az ütközőfelületek kopásával. Hengerművekben való alkalmazás esetén mindkét előbbi megoldás előnyös tulajdonsága, hogy a csatlakozófejek a kardántengely elfordulásszög helyzetére való tekintet nélkül leszerelhetők, illetve fölszerelhetek, mivel a kardántengely és a hozzá tartozó csatlakozó karima mindig csak a beállított és kívánt legnagyobb szögben tud hajlani. A legtöbb alkalmazási esetben csupán egyetlen szögre van szükség, amire a csukló hálását határolni kell, így a találmány szerinti kardán csukló egy további fontos jellemzője, hogy az ütközőfelületek kúpfelületekként vannak kialakítva, amely kúpfelületek tengelyei egymást a csukló közép pontjában metszik. Ennél a kialakításnál, illetve kiviteli alaknál előnyös, hogy az ütközőfelületek között pontérintkezés nem jöhet létre, ezért a felületi nyomás aránylag kicsi. Az olyan alkalmazási esetben, amelynél lehetővé kell tenni, hogy különböző hajlásszögeket tudjunk beállítani, előnyös a találmány szerinti kardáncsukló olyan kialakítása, amelynél az ütközőfelületek gömbfelületekként vannak kialakítva, amelyek érintői egymást a csukló középpontjában metszik. A találmány szerinti kardáncsukló egy további kiviteli alakjánál a különböző határolásszögek beállítására a határoló csapok vagy határoló gyűrűk tengelyirányban állíthatóan vannak elhelyezve. Ennél a kiviteli alaknál előnyös, hogy a tengelyirányban állítható határoló csapok révén a maximális szög a határoló csapok egyszerű beállítása segítségével változtatható. Erre a beszerelés után is van lehetőség. Az olyan kardánvilláknál, amelyek csapjai üreges kialakításúak, a határoló csapok rögzítésére a találmány egy további jellemzője szerint a határoló csapok a mindenkori kardánvilla menettel kialakított tartólapjába vannak becsavarva és tengelyirányban állíthatóan vannak elhelyezve. A lökések révén hirtelen föllépő terhelések felfogására a kardáncsukló egy további példaképpeni kiviteli alakjánál a határoló csapok vagy határoló gyűrűk a hozzájuk tartozó kardánvillához viszonyítva rugalmasan vannak ágyazva. A csuklónak szennyezd anyagokkal és vízzel szembeni tökéletes elzárására a találmány egy további jellemzője szerint a határoló gyűrűk külső köpenyfelületén egy a két köpenyfelületet összekötő tömítés van. A találmány szerinti kardáncsuklót részleteiben a rajzokon vázolt példaképpeni kiviteli alakokkal kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra egy kardántengely és az ehhez tartozó csatlakozó fej nézete. A 2. ábra az 1. ábrán látható kardántengely egy csuklóját a csatlakozó fejjel és hengercsappal együtt nézetben, részben metszetben mutatja. A 3. ábra egy kardán csukló metszete, részben nézete, amely üreges csapkeresztet és a határoló csapokat mutatja. A 4. ábra egy kardáncsukló metszete, részben nézete, amely kardáncsukló elvileg hasonló a 3. ábrán szemléltetett kivitelhez, azzal az eltéréssel, hogy a határoló csapok ütközőfelületei gömbfelületekként vannak kialakítva. Az 5. ábra egy kardáncsukló metszete, részben nézete, amelynél a kardáncsukló határoló gyűrűkkel van körülvéve. A 6. ábrán metszetben, részben nézetben föltüntetett kardáncsukló elvileg az 5. ábrán vázolthoz hasonló, azzal az eltéréssel, hogy a határoló gyűrűknek gömbfelület alakú ütközőfelületei vannak. A 7. ábra a kúpfelületeknek csuklóközépponthoz viszonyított helyzetét szemléltető vázlat. A 8. ábra a gömbfelületként kialakított ütközőfelületeknek csuklóközépponthoz viszonyított helyzetét szemléltető vázlat. Az 1. ábrán a kardáncsukló leegyszerűsítve, vázlatosan van feltüntetve, és lényegében az 1 kardántengely szakaszból és 2 kardántengely szakaszból áll. A 2 kardántengely szakasz egy például bordás tengelykötésen keresztül az 1 kardántengely szakaszhoz viszonyítva eltolhatóan lehet elhelyezve. Az 1 és 2 kardántengely szakaszoknak egy-egy 3, illetve 4 kardánvillája van, amelyek furataiban 5 csapkereszt van elhelyezve. Az 5 csapkereszt egy további, szintén furatokkal kialakított 6, illetve 7 kardánvillában van tartva. A 6 kardánvilla 8 karimás kötésen keresztül 9 hajtótengellyel van összeerősítve. A 7 kardánvilla 10 karimája segítségével 11 csatlakozó fejjel mereven, azonban oldhatóan van összeerősítve. A 2. ábrán egy csukló látható. A 2 kardántengely szakasz 4 kardánvillán, 5 csapkereszten és 7 kardánvillán keresztül all csatlakozó fejjel van összeerősítve. All csatlakozó fejben oldalain sík felületekkel kialakított 12 furat van, amely 14 henger 13 hengercsapjának befogadására, tartására szolgál. A 13 hengercsap 12 furatba való könnyebb betolása céljából a 15 és 16 felületek ferdére vannak kialakítva. Az ábrából kitűnik, hogy egy hengermű hengerének cseréjénél, amelynél a kardántengelyt el kell választani a hengertől, a csere csak nagyon nehezen végezhető el akkor, ha a 11 csatlakozó fej önsúlyánál fogva lefelé lóg. A 13 hengercsap helyére való behelyezése is csak nehézségek leküzdése árán végezhető el. Időbeli okokból a kardántengely egy 11 csatlakozó fejjel van ellátva, mivel így a kör keresztmetszettől eltérő alak révén a forgatónyomaték a 13 hengercsapra átvi-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
