176390. lajstromszámú szabadalom • Épület előregyártott elemekből, és eljárás annak építésére
176390 14 összeerősítve a lakóház vagy hasonló épület többi szerkezetrészével. Mindegyik előregyártott lépcső szerkezetnek 210 lépcsőszakasza, fölső 211 pihenőrésze és alsó 212 pihenőrésze van. A lépcső szerkezet fölső és alsó felületei mellett szokásos 213 erősítő háló van a betonanyagba ágyazva. A lépcső szerkezet mindegyik végén 214 emelőfülek vannak. Mindkét végen 215 hornyok vannak kialakítva és e bevágásszerű hornyok mindegyikében 216 horgonycsap van, amely járulékos tartóeszközül szolgál abban az időben, amikor építés folyamán a lépcső szerkezetet helyére emeljük. A lépcső szerkezet építési módja és elhelyezése főként az 56. ábrán látható. A lépcső szerkezet egyik végét CTS folyosó betonlap, másik végét pedig egy EW végfal egyik oldala tartja. Ennél a kialakításnál amikor a 217 betonlap betonanyagát fölöntjük, betont öntünk a CTS folyosó betonlap fölső felületén kívül az EW végfal megfelelő részére is. A 217 betonlap a fölöntés után az 56. ábrán látható módon egy szintbe kerül a lépcső szerkezettel. Ezt követően a lépcső szerkezetbe beerősíthető a 218 lépcsőkorlát. A következőkben az RCTS tető folyosó betonlapot, RTS tetőtartó betonlapot, RBS tető erkély betonlapot és RHMS tető belső magelem betonlapot ismertetjük. A tető szerkezet fölülnézeti vázlatát a 13. és 13.A) ábra mutatja. Mivel a találmány szerinti lakóház vagy más hasonló épület tető szerkezete gyakorlatilag nem különbözik a lakóház többi részétől, az egyes szerkezetelemeket nem szükséges külön ismertetni, mert ezek lényegében ugyanolyanok, mint a többi szinten levő megfelelő szerkezetelemek. így a tető folyosó betonlap nem tér el az előzőkben részletesen ismertetett típusú, normál folyosó betonlaptól. A tető folyosó betonlap fél vastagságú, mint ahogyan fél vastagságú az RTS tetőtartó betonlap is. A tető erkély betonlap a normál erkély betonlapokhoz hasonlóan teljes vastagságú. Ha valamennyi szerkezetrész az 1. ábrán látható módon van elhelyezve, ezek képezik a peremet, amelyhez a betont lehet önteni. A tető szerkezet részletes kialakítását mutatja a 20. és 21. ábra, amely ábrákon a lakóház lezárására D födémrész és R tetőfedő anyag is szolgál. A következőkben a találmány szerinti lakóház nem előreöntött szerkezetrészeit ismertetjük. Bár az ismertetett, előregyártott szerkezetrészek többségében az építési helyszínre szállítás idején már vannak erősítő alkatrészek, a beton helyszínen való öntése folyamán több különböző típusú erősítő alkatrészt helyezünk és ágyazunk a lakóház, illetve épület szerkezetrészeibe. Az erősítő alkatrészek elhelyezése főként a 4. ábrán látható. Az SD merevítő rudak 17., 18., 19. és 20. ábrákon látható BW főfalak függőleges 124 nyílásaiba helyezése, valamint a 14., 15. és 16. ábrákon látható EW végfalakban levő függőleges 174 nyílásokba helyezése a 4. és 5. ábrának megfelelően történik. Az SD merevítő rudak ugyanígy vannak elhelyezve a 21. és 22. ábrán látható felvonóakna elem függőleges 108a nyílásában is. 13 A merevítő rudat akkor helyezzük a nyílásba, amikor ezt részben már megtöltöttük betonnal az építés helyén. A merevitő rudak hossza általában körülbelül 120 cm, amiből 60 cm van a főfalban, végfalban vagy felvonóakna elem falában, 60 cm pedig ezek fölé kinyúlik olyan módon, ahogyan az 5. ábrán látható. Amikor a következő szint építése során az előző szint, illetve emelet tetejére fölhelyezzük a következő teherhordó falat, az 5. ábrán fölfelé kinyúló rész e teherhordó falba kerül, azaz a merevítő rúdnak mindkét fele már teherhordó falban van és abban a beton anyagban van ágyazva, amelyet az utóbb fölhelyezett teherhordó fal nyílásába öntöttünk. Általában RM erősítő hálót is alkalmazunk, amelyet az 5. ábrán látható módon a beépített, fél vastagságú FTS födémelem betonlap fölső felülete fölé helyezünk. Ilyen erősítő háló alkalmazható a CTS folyosó betonlap teteje fölött is, ilyet azonban a 4. és 5. ábrán nem tüntettünk föl. Ezenkívül a 4. és 5. ábrán látható módon a helyszínen elhelyezett, húzásra terhelhető TS acélrudakat is alkalmazunk, amelyeket az erősítő háló fölé helyezünk olyan módon, hogy a szomszédos födémelem betonlapokat a 4. ábrán látható helyzetben összekötik. Az acélrudak általában kör keresztmetszetűek és a szomszédos lakásegységek közötti húzó erők fölfogására szolgálnak. A 20. ábrán látható megoldás tipikus példaként tekinthető arra, hogy a lakóház, illetve épület tetőszerkezetében ARS szögben hajlított erősítő acélrúd is alkalmazható, amely a lakóház tető szerkezetében levő, öntött beton anyagba van ágyazva úgy, hogy egyik szára a teherhordó főfal, végfal vagy felvonóakna elem fala nyílásába nyúlik be. Találmányunknál nem fordulhat elő, hogy fokozatos összeomlás következzen be. A folyamatos, illetve fokozatos összeomlás fogalma az építőiparban azt jelenti, hogy valamely szint, illetve emelet meghibásodása következtében az alsóbb szintek is fokozatosan meghibásodnak, összeomlanak. Találmányunknál, ha például valamilyen robbanó erő a 12.A) ábrán jelölt EW végfalat megrongálja, a járulékos PCS merevítő rudak a végfalat a főfalhoz viszonyítva konzolszerűen tartják. A 15. ábrán látható, hogy a PCS merevítő rudak a tetőszerkezet szögidomot képező részében vannak, és így a főfal tartó hatása érvényre jut abban az esetben, ha a végfal megrongálódik. A fokozatos összeomlás ellen járulékos tartást biztosít az 1.A) ábrán látható 310 rudak alkalmazása is. A 45. és 46. ábrán látható belső magelem betonlapokkal és az 51. és 52. ábrákkal kapcsolatban ismertetett erkély betonlapokkal kapcsolatban már említettük, hogy ezeknek olyan erősítő rúdjaik vannak, amelyeket a helyszínen úgy hajlítunk meg, hogy kiálló végeik a födémelem betonlapok és folyosó betonlapok fölé kerülnek és lehetővé válik, hogy az ezek közötti kötés további erősítése céljából ezekre a helyszínen beton anyagot öntsünk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
