176390. lajstromszámú szabadalom • Épület előregyártott elemekből, és eljárás annak építésére
15 176390 16 Mint a 6. ábrából kitűnik, néha előnyös, ha a kinyúló 130a végek helyett a belső magelem betonlapban és/vagy az erkély betonlapban menetes 300 erősítő rudat alkalmazunk. Ekkor az erősítő rudakat mindig a helyszínen öntött betonba ágyazzuk. Olyan területeken, amelyeken várható földrengések és talajrengések előfordulása, a szokásos merevítő rudak mellett alkalmazhatunk szeizmikus acél erősítéseket is. A szeizmikus erősítők kör keresztmetszetű, körülbelül 300 cm hosszú acélrudak lehetnek, amelyeket ugyanolyan módon helyezünk a teherhordó falak, a főfalak nyílásaiba, mint az SD merevítő rudakat. A szeizmikus acél rudakat végeiken hegesztéssel, csavarozással vagy hasonló módon erősítjük össze úgy, hogy az egész lakóház vagy hasonló épület teljes magasságán végignyúló, folytonos rudat kapunk, Szeizmikus acél rudak alkalmazása esetén is a rúd kinyúló vége fölé és köré emeljük a következő teherhordó falat, főfalat és ennek nyílásába szintén, betont öntve ágyazzuk be a szeizmikus acél rudat a főfalba vagy hasonlóba. A lakóház bizonyos belső tereinél, például az első szinten levő, több gerendaköz révén áthidalt, közös használatú tereknél a teherhordó falak helyett mást kell használni. Dyen esetekben a 28-31. ábrákon látható módon I vagy szögidom alakú acél MS áthidaló gerendákat alkalmazunk, amelyek végeiken vannak alátámasztva. Ezek az áthidaló gerendák tartják a szokásos erősítésekkel kiképzett födémelem betonlapokat. A P tetőtoldat főként a 8. ábrán látható, amely egy acélkeretes épületrészként van kiképezve és a legfelső EM felvonóakna elem fölött úgy van elhelyezve, hogy a felvonó működtetéséhez szükséges valamennyi szerkezet benne elhelyezhető. Egy tipikus szint-alaprajz látható a 7. és 7 .A) ábrán, amely ábrák az A—B kapcsolódási vonal mentén kapcsolódnak egymáshoz. Mint az ábrákból kitűnik, mindegyik szinten van SL-1 és SL-2 lépcső szerkezet, valamint egy EM felvonóakna elem. A 7. ábra szerinti szint-alaprajz szerint mindegyik szint lényegében egy-hálószobás egységekből áll. A rajzon a szokásos egy-hálószobás egységeket 1BR jellel, a lépcső szerkezet melletti egy-hálószobás egységet pedig E-1BR jellel jelöltük. Ezek kialakításától csak azok az egységek térnek el, amelyek az EM felvonóakna elem mellett vannak. A lakóház egy vagy több szintjén L mosókonyha van. Mindegyik szinten a szokásos vezetékek befogadására és különböző dolgok tárolására szolgáló egy vagy több szolgáltatási helyiség vagy akna is ki van alakítva. A következőkben az építési technológiát ismertetjük. Mivel a folyosó betonlapok és födémelem betonlapok fél vastagságúak, ezeket alá kell dúcolni, alá kell támasztani mindaddig, amíg a betonréteget ennek tetejére nem öntöttük és a felöntött réteg meg nem szilárdult. Az aládúcolás azt jelenti, hogy a betonlap alá keresztirányú tartót helyezünk és a betonlapot szintbe állítjuk úgy, hogy az egyébként létrejövő behajlás ne álljon elő. Ennek a jól ismert technológiának ismertetéséhez rajz nem szükséges. A teherhordó falak, például főfalak aránylag nagy mérete közvetkeztében előnyös, ha ezeket mindaddig összetartjuk, amíg ezekbe az erősítő alkatrészeket be nem helyeztük és a betont be nem öntöttük. Az 1. ábrán látható néhány ilyen stabilizáló és összekötő alkatrész. À 260 összeerősítő egy vékony lemezalkatrész, amely az 1. ábrán látható módon a belső magelem tetejére erősíthető és egy a teherhordó falon levő, megfelelő csappal köthető össze. Alkalmazható egy tartó szerkezet is, amely a teherhordó falat mindaddig tartja, amíg ezt a belső magelemhez és más szerkezetelemekhez viszonyítva nem stabilizáltuk. A BW főfal az erkély betonlapokhoz viszonyítva mindaddig pontos helyzetben tartható, amíg ennek helyzetét betonnak helyszínen való öntése révén nem állandósítottuk. A 32. és 33. ábrák olyan kiviteli alakot szemléltetnek, amely nagymértékű szeizmikus rengéseknek kitett területeken használható előnyösen. Ennél a kiviteli alaknál a 280 folyosófalak ugyanúgy vannak kialakítva, mint a teherhordó falak, úgyhogy amikor ezeknek 281, 302 nyílásaiba a 33. ábrán látható módon a betont beöntöttük, ezek nemcsak a folyosó betonlapokat tartják, hanem a teherhordó falakkal is egységes szerkezetet képeznek. Bár a szerkezetrészek előző részletes ismertetése során az építési eljárás és technológia nagy részét is ismertettük, a következőkben sorban egymás után ismét felsoroljuk az építési műveleteket. Az építkezés helyének előkészítése és az alapok elkészítése során először megfelelő mértékig létrehozzuk a szennyvízcsatornákat, a vízvezetékeket és más szolgáltatási szerelvényeket. Ezt követően létrehozzuk a lakóház vagy hasonló épület első szerkezetrészeit, amelyek a 9., 9.A) és 14—22. ábrákon látható 100—105 pillérek. A pillérekre keresztgerendákat, például a 9. és 9.A) ábrákon látható 107, 107a keresztgerendákat helyezünk, amelyek feladata, hogy a belső magelemeket tartsák. A belső magelemek a párhuzamos, szomszédos keresztgerendák között vannak. Az alap elkészítésének utolsó művelete a 9. ábrán látható 109, 109a, 109b, 109c fagyfalak és a 9.A) ábrán látható 109d, 109e fagyfalak, valamint a további fagyfalak öntése, amelyek a lakóház, illetve épület terhet nem hordó falaihoz tartoznak. Amikor ezt a műveletet is befejeztük, az épület falain belüli talajra megfelelő sóder, illetve kavics réteget terítünk, majd ezt tömörítjük addig, amíg olyan sűrű altalajt nem kapunk, ami alkalmas az erre öntött beton tartására. Ezután elkezdjük a lakóház, illetve épület első szintjének építését azáltal, hogy a keresztgerendákra ezeket áthidalóan belső magelemeket helyezünk úgy, mint a 9. ábrán látható. A 10. és 11. ábrából kitűnik, hogy az EMP felvonóakna elem üreget a pillérekre helyeztük, ezt a pillérek tartják, és az építésnek ebben a szakaszában az első szinthez tartozó EM felvonóakna elem az üregre helyezhető. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 í
