176337. lajstromszámú szabadalom • Eljárás többrétegű textilanyag előállítására
3 176337 4 A találmány alapja az a felismerés, hogy a kitűzött feladat egyszerűen megoldódik, ha a hőrelágyuló fóliát megfelelően egyesítjük a textil síkalakzattal és ezután sugározzuk be. A találmány szerinti eljárásban tehát az a továbbfejlesztés, hogy a hőrelágyuló fóliát és a textil síkalakzatot egyesítésük után, de hevítésük és összenyomásuk előtt nagyenergiájú sugárzással besugározzuk és a hőrelágyuló fóliát, célszerűen tűs-repesztéssel kuszáljuk. Ez egyrészről a többrétegű textilanyag fokozott szilárdságát hozza magával, másrészről az anyag akár további kezelés nélkül is alkalmassá válik ruházati célokra. így tehát — mint részletesebben is látni fogjuk - ez az intézkedés viszonylagos egyszerűsége ellenére is maradéktalanul biztosítja a fentiekben említett összetett követelmények egyidejű kielégítését. A találmány értelmében célszerű, ha a síkalakzatot a hevítés és/vagy a nagyenergiájú sugárzással való besugárzás előtt és/vagy után vegyi anyagokkal, különösen monomerekkel és/vagy polimerekkel érintkeztetjük. Monomerekként célszerűen akrilsav vizes oldatát, polimerként pedig telítetlen poliészter gyantát alkalmazunk. Ezzel ugyanis a többrétegű textilanyag tulajdonságait tovább javítjuk, szilárdságát fokozzuk és ruhaipari feldolgozhatóságát is növeljük. Hőre nem lágyuló összetevőként a találmány szerint célszerűen nedvesen húzott, ioncserélő és kiszorító eljárással modifikált poliakril-nitril szálasanyagot viszünk be, amivel a többrétegű textilanyag szilárdságát nagymértékben fokozzuk. A síkalakzat hevítése során célszerű, ha ez lézersugárzás segítségével történik, ezzel a megoldással ugyanis a helyi hevítés tökéletesen megoldható. A többrétegű textilanyag szilárdságának megfelelő kialakítása, fokozása érdekében célszerű, ha a síkalakzatot a lézersugárzással pontokban, vonalak mentén, raszter alakzatban és/vagy ezek valamilyen kombinációja szerint hevítjük. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyben példákon keresztül az eljárás néhány célszerű foganatosítási módját mutatjuk be. A rajzon az 1. ábra két nem-szőtt textíliából és egy polipropilén fóliából előállított többrétegű textilanyag előállítási folyamatábrája, a 2. ábra két kártolt nem-szőtt textíliából és három fóliából álló többrétegű textilanyag előállításának vázlatos folyamatábrája, a 3. ábra ioncserélt poliakril-nitril szálakból és fóliából előállított többrétegű textilanyag gyártási vonalvázlata, a 4. ábra poliakrilnitril-polipropilén nem-szőtt textília előállításának tömbvázlata, az 5. ábra lézersugár vonalszerű eltérítésének vázlaga, és a 6. ábra lézersugár raszterszerű eltérítésének vonalas elvi ábrája. 1. példa Egyenként 70g/m2 felületsúlyú viszkózszálakból m két 4 tűs nemezből, valamint 40 ym vastagságú, a szálasodási hajlam elősegítése céljából előzőleg 7 • 106 rád dózisnak megfelelő elektronsugárzásnak kitett, egyirányban nyújtott 5 polipropilén-fóliából álló összetett síkalakzatot 6 tűágyon átvezetve tűsnemezeléssel összenemezelünk. A fenti művelet során a fólia elemi szálakra hasad. Az ezután alkalmazott, 2 laser-sugárforrás alkalmas hullámhosszúságú és intenzitású sugaraival történő pontszerű besugárzás a nemez meghatározott pontjain az elemi szálak összehegedését eredményezi, amelynek során szilárdsági tulajdonságai, illetve jellemzői jelentősen megnövekednek, s ily módon megerősített nem-szőtt textíliát nyerünk (1. ábra). 2. példa Egyenként 60 g/m1 2 * felületsúlyú két 7 kártolt pamutfátyolból és két keresztirányban nyújtott 8 polipropilénfóliából, valamint hosszirányban nyújtott 9 polipropilénfóliából álló kombinált síkalakzatot rétegezünk. Az alkalmazott, egyenként 30 jim vastagságú polipropilénfóliákat a szálasodási hajlam javítása céljából előzőleg 6 • 107 rád dózisnak megfelelő elektronsugárzásnak tesszük ki. A fenti rétegezett síkalakzatot 6 tűágyban tűsnemezeléssel összenemezeljük, miközben a fóliák elemi szálakra repednek. Az ezután alkalmazott, 2 laser-sugárforrás alkalmas hullámhosszúságú és intenzitású sugaraival történő pontszerű besugárzás a nemez meghatározott pontjain az elemi szálak összehegedését eredményezi, amelynek során szilárdsági jellemzői jelentősen megnövekednek, s ily módon megerősített nem-szőtt textíliát nyerünk (2. ábra). 3. példa 50 jam vastag, egyirányban nyújtott 10 polipropilénfóliára 11 PVY szálbundát rétegezünk és 13 elektrongyorsító 12 sugárágyúja alatt 14 elektronnyaláb útján 107 rád dózissal besugározzuk. A 15 hengerpárok között elrendezett 6 tűágy segítségével szilárdítjuk, miközben a fólia elemi szálakra reped szét. A 2 laser-sugárforrás hatására pontszerű összehegedések keletkeznek, amelyek a nem-szőtt textília szilárdságát jelentősen megnövelik. A hőhatás következtében egyidejűleg meghatározott helyeken szétroncsolódnak a 14 elektronnyalábbal all PVY szálbundában létrehozott aktív reakciómagok. Az ily módon előkezelt nem-szőtt textíliát 16 ojtóedénybe továbbítjuk, és ott 70 °C-on 15%-os vizes akrilamiá-oldattal ojtjuk. Az ojtófürdőhöz hozzákevert savas színezőanyag a textíliának csak az ojtott helyein szívódik fel, ily módon színmintázatot kapunk. 17 szárítón történt keresztülhúzás után a megerősített nem-szőtt textíliát felcsévéljük (3. ábra). 4. példa 150 g/m2 felületsúlyú pamutszövetet előzőleg besugárzással szálasodásra hajlamossá tett két polipropilén-fóliával együtt maílpol-gépbe vezetjük. Ennek következtében mailpol-síkalakzat jön létre,_ aholis a fóliák a tűk hatására elemi szálakká repednek szét és 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
