176337. lajstromszámú szabadalom • Eljárás többrétegű textilanyag előállítására
176337 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972. III. 29. (TE—637) Nemzetközi osztályozás: D 04 H 1/48 D 04 H 1/54 Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1971. III. 31. (WP 04 h/154 260) 1971. V. 13. (WP D 04 h/155 061) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1973. X. 27. Megjelent: 1971. VII.' 31. Feltalálók: Szabadalmas: dr. Heiger Adolf okleveles mérnök, Stephan Michael kutató, Ihme Bernd kutató, Dresden, Pfeffer Roland okleveles mérnök, Karl-Marx-Stadt, Pollack Dieter okleveles mérnök, Wiedemann Günter okleveles mérnök, Dresden, Német Demokratikus Köztársaság VEB Textilkombinat Cottbus, Cottbus, Német Demokratikus Köztársaság Eljárás többrétegű textilanyag előállítására 1 A találmány tárgya eljárás többrétegű textilanyag előállítására, amely során egy vagy több előregyártott, textil síkalakzatot, előnyösen nem-szőtt textíliát és legalább egy, hőrelágyuló, egy tengely irányába nyújtott, célszerűen polipropilén anyagú fó- 5 liât felületileg egyesítünk, helyileg hevítünk és mechanikusan összenyomunk. Többrétegű textilanyag előállítására vonatkozó eljárások már régóta ismeretesek. Ezek többnyire az elemi szálakból álló nem-szőtt textíliák megerősíté- 10 sét célozzák, például mechanikus eljárások, tűs csomózás, hurkolás, stb. útján. Az ilyen eljárások közös hátránya, hogy a megerősítés szilárdító hatása általában nem kielégítő. A nem-szőtt textíliák megerősítését ezenkívül 15 végezték monomer vagy polimer szerkezeti anyagok polimerizációjával vagy kondenzációjával, amihez az a hátrány járult, hogy az eljárás eredményeképpen a többrétegű textilanyag merevvé vált, textil jellegű tulajdonságát, különösen simulékonyságát, rugal- 20 másságát elvesztette. Ismeretes továbbá a többrétegű textilanyagok fóliákból történő előállítása is. Ennek során a fóliákat mechanikus kezelésük előtt szálasodási hajlamuk megjavítása céljából energiasugárzásnak, például 25 elektronsugárzás hatásának- vetik alá, m^d ezt követően alakítják ki a nem-szőtt textíliát. Az ilyen anyagok hátránya, hogy lényegében csak műszaki célra alkalmazhatók, öltözködési célra csaknem teljes mértékben alkalmatlanok. 2 Olyan eljárás is ismert már, amely során nedvesen húzott szálasanyagot, például pohakril-nitrüt úgy modifikálnak, hogy ioncserélő eljárás során gél állapotot állítanak elő. Az anyagot ezután nemesítik, például sugárkémiai úton. Az ilyen módon előállított többrétegű textilanyagok azonban csak kisebb mértékű szilárdsággal rendelkeznek. Más ismert eljárás során a többrétegű textilanyagok egyes rétegeit sugárzásnak vetették alá, például reaktív csoportok kialakítása céljából, ezután egyesítették az egyes rétegeket. Az ilyen eljárásban keletkező többrétegű textilanyag azonban jórészt csak műszaki célokra alkalmazható, ruházati termékek előállítására szinte alkalmatlan. A korábban ismertté vált eljárásokkal kapcsolatban tehát összefoglalóan megállapítható, hogy a többrétegű textil anyag előállítása során főképp az anyag szilárdságának fokozását tartották szem előtt, kevésbé az anyag festhetőségét, színezhetőségét, feldolgozhatóságát, ruházati célokra való alkalmazhatóságát. A találmány célja a korábbi műszaki szint szerinti eljárások további javítása, az azokkal kapcsolatos összes hátrány egyidejű kiküszöbölése. A találmánnyal megoldandó feladat tehát többrétegű textilanyag előállítására vonatkozó olyan eljárás kialakítása, amely egyrészt megfelelő szilárdságú, másrészt könnyen feldolgozható, ruházati célra is alkalmas, festhető, színezhető textilanyag gyártá- 30 sát teszi lehetővé. 176337
