176333. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új rozamicinszármazékok előállítására
17 176333 18 Q jelentése oxigénatom vagy Z jelentése oxigénatom vagy /OR’ ^ csoport, /OR’ /OR” 'H ’ 'OR”’ illetve =NOH csoport, R és R’ jelentése hidrogénatom vagy 2—18 szénatomos alkil-karbonil-csoport vagy benzoilcsoport, R” jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport, Ba 12- és 13-helyzetű szénatomok között egyes kötést vagy kettős kötést jelent, vagy ha Q vagy Z jelentése más, mint oxigénatom, vagy ha a makrolid-gyűrű a 10- és 11-helyzet között telített vagy a 2- és 3-helyzet között telítetlen, akkor B a 12- és 13-helyzetű szénatomokkal alkotott oxirán-gyűrűt is jelenthet, W jelentése OR’ csoport vagy hidrogénatom, ahol R’ jelentése az előbb megadott, azzal a fenntartással, hogy ha a 2- és 3-helyzetű szénatomok kettős kötéssel kapcsolódnak, akkor W jelentése hidrogénatom, és D jelentése hidrogénatom, azzal a további fenntartással, hogy ha valamely vegyületben B kettős kötést jelent, a 10- és 11-helyzetű szénatomok kettős kötéssel kapcsolódnak, a 2- és 3-helyzetű szénatomok egyes kötéssel kapcsolódnak, mindkét D szubsztituens hidrogénatomot jelent, Q jelentése oxigénatom, W jelentése -OR’ csoport, ahol R és R’ az előbbi jelentésüek, akkor Z jelentése más, mint csoport. j) Az olyan I általános képletű vegyületek — amelyek az előbbi meghatározástól abban térnek el, hogy Q jelentése csak oxo-csoport - az említett I általános képletnek megfelelő vegyületből állíthatók elő ahol Q jelentése^ OR’ H csoport — a 9-helyzetű csoportnak például mangán-dioxiddal történő oxidációjával. Ezzel az eljárással állítható elő például az I. táblázat 2. vegyülete az l. táblázat 23. vegyületéből. k) Az olyan I általános képletű vegyületek- amelyek abban térnek el a korábbi meghatározástól, hogy Z jelentése oxo-csoport, W jelentése -OR’ csoport, és R és R’ jelentése más, mint hidrogénatom - az említett I általános képletű megfelelő vegyületekből — ahol Z jelentése«'* csoport -állíthatók elő a 20-helyzetű csoport oxidációjával, reagensként ecetsav-anhidridet és dimetil-szulfoxidot vagy piridines kén-trioxidot és dimetil-szulfoxidot használva. Ezzel az eljárással például az I. táblázat 2. vegyülete állítható elő. egy olyan megfelelő vegyületnek például cinkkel végzett reagál tatásával is előállíthatok — ahol a 10- és 11-helyzetű szénatomok egyes kötéssel kapcsolódnak, 5 és a 10- és 11-helyzetben mezil-oxi-csoport van. Az említett kiindulási vegyület például egy megfelelő I általános képletű vegyület — ahol a D szubsztituensek jelentése OH-cso- 10 port -metán-szulfonil-kloriddal történő reagáltatásával állítható elő. m) Az előbb megadott I általános képletű ve- 15 gyületek — ahol Z.jelentése =NOH csoport — dezoxaminálásnak vethetők alá (pl. savas hidrolízissel), amikor a megfelelő olyan vegyületet nyerjük — ahol Z jelentése oxo-csoport. 20 Ezzel az eljárással például az I. táblázat 2. vegyülete az I. táblázat 10. vegyületéből nyerhető. n) Az előbb leírt eljárások legtöbbje során a kiindulási anyagban levő esetleges észtercsoportok 25 (különösen a 2’-helyzetű észtercsoport) legalább részben szolvolizálódnak már a reakció alatt vagy az izolálási folyamat során. Gyakran a szolvolízis mértéke a reakció tényleges körülményeitől függ. amelyek bizonyos mértékig változtathatók. Sok 30 esetben előnyös a szabad bázist használni kiindulási anyagként valamilyen észtere helyett, amely olyan terméket eredményez, amely nem tartalmaz nagyszámú nemkívánt mellékterméket (különféle észtereket). 35 Ha az előbb leírt I általános képletű vegyületek észterei szükségesek, a megfelelő szabad bázisokat jól ismert eljárásokkal észterezni kell. Az acilezés például a savanhidriddel vagy savha- 40 logeniddel, előnyösen a kloriddal végezhető. A reakció valamilyen szerves oldószerben, például valamilyen ketonban (előnyösen acetonban) vagy valamilyen tercier aminban (például piridinben, dimetil-amino-piridinben) végezhető. Amint ismeretes, a 45 reakcióközegben valamilyen savmegkötőnek kell lennie, ha a halogenidet alkalmazzuk. Az eljáráshoz előnyös valamilyen 2-18 szénatomos, előnyösen 2-5 szénatomos alifás karbonsav, például ecetsav, propionsav, sztearinsav, pivalinsav 50 vagy valamilyen aromás karbonsav, például benzoesav megfelelő származékát használni. Az előbb leírt eljárással főként 2’-mono-észtereket, 3,2’-diésztereket, 3,20,2’-triésztereket, 3,9,2’-triésztereket (ahol Z jelentése előnyösen 55 60 /OCH3 csoport vagy oxigénatom) és 3,9,20.2’-tetra-X)CH3 észtereket állítanak elő. A 2’-helyzetű észter keletkezik először a szokásos reakciókörülmények között. Vegyes észterek is előállíthatok. 1) Az előbb megadott I általános képletű vegyületek- ahol a 10- és 11-helyzetű szénatomok kettős kötéssel kapcsolódnak -o) A 2’-helyzetben szabad hidroxil-csoportot tartalmazó észterek, különösen a 3-monoészterek, a 2’-észtercsoportnak a 73/8630. sz. dél-afrikai szaba- 65 dalmi leírásban leírt szelektív hidrolízisével állít -9
