176331. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ciklopropánkarbonsav-észterek előállítására és azokat hatóanyagként tartalmazó rovarirtó szerek

3 176331 4 A találmány olcsó eljárást nyújt olyan rovarirtó és atkairtó szerek előállítására, melyek emlős szer­vezetekre csak kevéssé mérgezőek, ugyanakkor erős és igen gyors rovarirtó hatást mutatnak és alkal­masak arra, hogy akár a mezőgazdaságban vagy kertészetben, akár a közegészségügyben felhaszná­lásra kerüljenek. Az eddig ismert rovaritó szerek közül a piretrint tartalmazó piretrum extraktumok valamint a szinte­tikus alletrin, mely az előbb említett extraktum hatóanyagának homológja olyanok, melyek alkal­masak és széles körben használatosak is a kárté­kony rovarok irtására, mivel igen gyors rovarirtó hatással rendelkeznek és emlős szervezetekre ke­véssé toxikusak. Úgy tűnik azonban, hogy a piret­rum extraktumok használata korlátozásra kerül ki­váló hatásosságuk ellenére, a relatíve magas előállí­tási költségek miatt. Az imidometilol-származékok krizantémsav-ész­­terei közül a hidroxi-ftálimido-metilol krizantémsav­­-észtere a 152 558 számú magyarországi szabadalmi leírásban került ismertetésre, míg a 3,4,5,6-tetrahid­­ro-ftálimido-metüol krizantémsav-észtere kereske­delmi forgalomban levő termék [Agricultural Bio­logical Chemistry, 28, 914-915. (1964)]. A 2-mo­­noszubsztituált- és 2,3-diszubsztituált-maleimido-me­­tüolok krizantémsav-észtereinek leírása megtalálható az 1 434 956 számú francia szabadalmi leírásban is. Valamennyi felsorolt észter inszekticid tulajdonság­gal rendelkezik és kábító hatást mutat rovarokkal szemben. Ezen felül a hidroftálimido-metilol egy észtere és egy 2,2-dimetil-3-(2,2-dihalo-vinil)-ciklopropán­­karbonsavként azonosított új sav kerül bemutatásra a 47531 számon közzétett japán szabadalmi beje­lentésben. Ezek a vegyületek kissé jobb kábító és rovarölő hatást mutatnak, mint a krizantémsav-ész­­terek. Azt találtuk, hogy a találmány szerinti 2-mono­­szubsztituált- vagy 2,3-diszubsztituált-maleimido-me­­tflol és a fenti új karbonsav észterei jelentősen nagyobb rovarölő és kábító hatást mutatnak, mint a hidroftálimido-metilol és a fenti új sav észterei. Ezzel kapcsolatos számszerű összehasonlító adatok találhatók a leírás későbbi részében szereplő 3. Táblázatban. A feltalálók különböző ciklopropánkarbonsav­­-észtereket szintetizáltak és vizsgálták azok bioló­giai hatékonyságát. Azt találták, hogy ezen észte­rek kiváló kábító és rovarirtó hatást mutatnak az egészségre káros rovarokkal, például a házilegyekkel és hasonló rovarokkal szemben, és különösen hatá­sosak mezőgazdasági kártevőkkel, például zöld rizs­levél szöcskével, gyémánthátú lepkével, amerikai sereghemyóval, a bagolypille hernyójával és hasonló kártevőkkel, valamint az állati és növényi szerve­zetekben élősködő parazita atkákkal szemben. A feltalálók továbbá úgy találták, hogy e vegyületek emlősök szervezetére kevéssé toxikusak, és kis költségekkel előállíthatok. A találmány szerinti eljárással előállított észterek széles körben használhatók a közegészségügyben, ezen felül erős rovarirtó hatással rendelkeznek olyan káros rovarokkal szemben, melyek a tárolt gabonában, a mezőgazdaságban vagy az erdőgaz­daságban okoznak károkat, és olyan atkákkal szem­ben, melyek állati szervezetekben élősködnek. Éppen ezért e vegyületek igen alkalmasak a rova­rok kontrollálására. Mivel e szerek az emlősök szervezetére csak igen kis mértékben toxikusak, a gabonafajtákon aratás előtt, a melegágyakban, a háztáji kertészetben és az élelmiszer csomagolásnál is használhatók. Mint a leírás elején már ismertettük, az új, I általános képletű ciklopropán, karbonsav észterek úgy állíthatók elő, hogy valamely II általános képletű alkoholt, halogenidet vagy tozil- vagy fenil­­szulfonátot, mely képletben R3 és R* jelentése azonos az előzőekkel, és A jelentése hidroxil-csoport, klór- vagy brómatom vagy tozil- vagy fenil-szulfoxi­­-csoport, reakcióba viszünk egy III általános képletű ciklo­propán karbonsavval, ahol R1 és R2 jelentése az előzőekben megadott, vagy e vegyület sav-kloridjával-, -bromidjával, -an­­hidridjével, nátrium-, kálium- vagy tri-(l—4 szénato­mos alkl!)amin-sójával, adott esetben valamely meg­felelő oldószer, reakció segédanyag vagy katalizátor jelenlétében. A ciklopropán-karbonsav fent említett reaktív származékai lehetnek sav-halogenidek, például sav­­-kloridok és -bromidok, sav-anhidridek, például ma­gának a ciklopropán-karbonsavnak a savanhidridje vagy egy rövidszénláncú karbonsavval, például ecet­savval alkotott vegyes anhidridje, alkálifém-sók, például nátrium-, kálium-sók, és szerves tercier amin-sók, például rövidszénláncú alkil-tercier amin­­-só, így trietilamin. Az I általános képletű észtereknek vannak geo­metriai izoméijeik a III általános képletű karbonsav sztereó-struktúrája következtében és optikai izomer­­jeik, mivel a III általános képletű karbonsav aszim­metrikus szénatomot tartalmaz. Mindezek az izo­merek a találmány tárgykörébe tartoznak. A következőkben részletesebben ismertetjük az I általános képletű vegyületek előállítására szolgáló eljárásokat: Az első reakcióváltozat szerint egy II általános képletű alkoholt reagáltatunk egy III általános képletű karbonsavval vagy annak halogenid-szárma­­zékával, illetve savanhidridjével. Abban az esetben, ha magát a karbonsavat használjuk, a reakciót olyan körülmények között hajtjuk végre, melyek elősegítik a dehidratáást. Ennek megfelelően az alkohol és a karbonsav reak­ciója lejátszódhat szobahőmérsékleten vagy mele­gítés mellett, valamely alkalmas inert oldószerben, úgymint benzolban vagy petróleum éterben vala­mely dehidratáló szer, például didklohexfl-karbodi­­imid jelenlétében. Ha a karbonsav halogenid-származékát használ­juk, a reakció kielégítő mértékben lejátszódik szo­bahőmérsékleten, ha a halogenidet és az alkoholt egy hidrogén-halogenid akceptor, példáid egy szer­ves tercier bázis jelenlétében visszük reakcióba. Ilyen bázisok például a piridin és a trietilamin. Az ebben az esetben felhasznált sav-halogenid a talál-5 10 IS 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom