176329. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a benzolgyűrű 5(6)-helyzetében heteroacil-helyettesített benzimidazol-2-il-karbamát-származékok és ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyászti készítmények előállítására

3 176329 4 A heterociklusos gyűrűk egy másik alcsoportját képezik az 'alábbi gyökök: 4-hidroxi-piperidino-, piperazinil-, 4-metil-piperazinil-, 1,2,3,6-tetrahidro­­piridil-tiazolidin-3-il-, morfolino- és pirrolinil-csoport. A „rövidszénláncú alkilcsoport” kifejezés alatt 1—4 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú al­­kilcsoportot értünk, ez a kifejezés tehát primer, sze­kunder vagy tercier alkilcsoportokra vonatkozik. Jellegzetes rövidszénláncú alkilcsoportok például a következők: metil-, etil-, n-propil-, n-butil-, i-butil- és terc-butil-csoport. Az (1) általános képletű találmány szerinti vegyü­­letek közé tartoznak például a következő vegyületek: 5(6)-pirrolidinilkarbonil-2-karbometoxiamino­­benz-imidazol, olvadáspontja 221 —22<2°C (bomlik); 5(6)-piperidinokarbonil-2-karbometoxiamino-ben­­zimidazol, olvadáspontja 203—207°C (bomlik); 5(6)-(4-hidroxi-piperidino-karbonil)-2-karbome­­toxi-amino-benzimidazol, olvadáspontja 270°C (bom­lik); 5(6)-(2,6-dimetil-piperidino-karbonil)-2-karbo­­metoxiamino-benzimidazol, olvadáspontja 206—214 ° C (bomlik); 5(6)-( 1,2,3,6-tetrahidro-piridil-karbonil)-2-karbo­­metoxiamino-benzimidazol, olvadáspontja közelítőleg 243°C (bomlik); 5(6)-(4-metil-piperazinil-karbonil)-2-karbometoxi­­amino-benzimidazol, olvadáspontja 217-220°C (bomlik); 5(6)-morfolinokarbonil-2-karbometoxiamino-benz­­imidazol, olvadáspontja 224°C (bomlik); 5(6)-(2,6-dimetil-morfolino-karbonil)-2-karbo­­metoxiamino-benzimidazol, olvadáspontja 245°C (bomlik); 5(6)-tiomorfolinokarbonil-2-karbometoxiamino­­benzimidazol, olvadáspontja 242—243°C (bomlik); 5(6)-(tiazolidin-3-il-karbonil)-2-karbometÖxiamino -benzimidazol, olvadáspontja 244°C (bomlik); 5(6)-( 1 -oxo-tiazolidin-3-il-karbonil)-2-karbome­­toxiamino-benzimidazol, olvadáspontja közelítőleg 270°C (bomlik). A felsorolt konkrét vegyületek közül az 5(6)-mor­­folinokarbonil-2-karbometoxiamino-benzimidazol igen hatásos bélférgek ellen. Ha a vegyületnek van bázisos jellegű csoportja, akkor a „gyógyászatilag elfogadható só” kifejezés a nemtoxikus szervetlen vagy szerves savakkal alko­tott sókra terjed ki, amely savak a gyógyászati gya­korlatból jól ismertek. Idetartoznak a szervetlen sa­vakkal, például kénsavval, szulfonsavval, szulfám­­sawal, salétromsavval, foszforsavval és sósavval, vala­mint a szerves savakkal, így ecetsavval, citrom­savval, tejsavval, palmitinsawal, borkősavval, boros­tyánkősavval, maleinsawal és benzoesawal alkotott sók. Az (I) általános képletű benzimidazol-2-il-karba­­mát-származékok széles spektrumon hatékonyak em­lősökben (emberben vagy állatban) élősködő para­ziták ellen, beleértve a kifejlődött és a még nem ki­fejlődött parazitaformákat. A paraziták közé sorol­juk a következő fajokat: Trichostronglylus, Haemon­­chus, Ostertagia, Cooperia, Nematodirus és Strong­­lyoides, főként például Nematospiroides dubius, Hymenolepis nana, Syphacia obvelata és/vagy Aspi­­culuris tetraptera. Különösen jó hatást fejtenek ki a fenti vegyületek a gazdasági szempontból fontos haszonállatok bélrendszerében élősködő férgek ellen, emellett a gazdaállatra alacsony szisztemikus toxi­­citást fejtenek ki. Az (I) általános képletű benzimidazol-2-il-karba­­mát-származékok fungicid szerként, különösen szisz - íémikus fungicidként is felhasználhatók, nagy gazda­sági jelentőséggel rendelkező növények gombás meg­betegedéseinek leküzdésére. A vegyület adagolandó mennyisége függ a tényle­gesen alkalmazott vegyülettől és a kezelendő állat testsúlyától. A napi dózisadag 1 kg testsúlyra számít­va rendszerint 0,5 mg és 100 mg között ingadozik. A hatóanyagot bekeverjük az állati takarmányba, így tápanyagadalékként alkalmazzuk, vagy valamely nemtoxikus vivőanyaggal átalakítjuk anthelmintikus készítménnyé. A vivőanyag valamely orálisan elfo­gadható és emészthető tartályban lehet, ilyen a zse­latinkapszula vagy a gyógyzserészeti gyakorlatban szokásos vivőanyag vagy segédanyag, például kuko­ricakeményítő, derítőföld (terra alba), laktóz, sza­charóz. kalcium-foszfát, zselatin, sztearinsav, agar­­-agar és pektin. A megfelelő folyékony vivőanyagok közé tartozik a földimogyoróolaj, a szezámolaj és a víz. A gyógyászati készítmények széles választéka al­kalmazható akkor, ha a hatóanyagot a takarmány­nyal nem keverjük össze. Szilárd vivőanyag felhasz­nálása esetén a vegyületet tabletta vagy kapszula alakban adagoljuk. Folyékony vivőanyag esetén a hatóanyagot lágy zselatinkapszulába töltjük, folyé­kony szuszpenzióban vagy injekciós oldat alakjában alkalmazzuk. Mivel az (I) általános képletű benz­­imidazol-2-il-karbarnátok sói vízoldhatóak, így a vizes oldatok vagy szuszpenziók a legelőnyösebbek. Az (I) általános képletű vegyületek előállítása a következő eljárásváltozatok szerint hajtható végre: a) Az egyik eljárásváltozat szerint egy 4-(hetero­­ciklusos karbonil)-l ,2-feniléndiamin-származékot megfelelő reagenssel reagáltatunk, így közvetlenül a kívánt végtermék állítható elő. b) A másik eljárásváltozat értelmében 3,4-diami­­no-benzoesavat először egy megfelelő reagenssel re­­agáltatva 5(6)-helyzetben karboxicsoporttal helyet­tesített benzimidazol-karbamáttá alakítunk, majd ezt a vegyületet valamely heterociklusos vegyülettel továbbreagáltatjuk, így szintén az (I) általános kép­letű vegyülethez jutunk. Megjegyzendő az, hogy az (I) általános képletű vegyületek szabad bázis vagy sóalakban fordulnak elő. A szabad bázis könnyen átalakítható sóvá, ha ekvimoláris mennyiségben megfelelő szerves vagy szervetlen savval kezeljük. A sót szabad bázissá ala­kíthatjuk, ha legalább ekvimoláris mennyiségben megfelelő szerves vagy szervetlen bázissal kezeljük. A két eljárásváltozatban alkalmazott kiindulási anyagok a következőkben részletesen ismertetett módszerek szerint állíthatók elő. Az előbbiekben vázolt, az (I) általános képletű vegyületek előállítá­sára szolgáló eljárásváltozatokat a mellékelt reakció­­vázlatokon szemléltetjük. Az a) eljárásváltozat során az R és Z ^-képletű csoportok jelentése a megadott, míg az \ szubszti­­tuens az alábbi (l)-(6) csoportok valamelyikét jelenti (R jelentése a fentivel azonos a csoportokban): 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom