176312. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ferde fogazású fogaskerék-munkadarab járulékos forgatására, kényszermozgással vezérelt, a lefejtő fogazás elvén működő fogaskerék megmunkáló gépen, valamint berendezés az eljárás foganatosítására

7 176312 8 történik, hogy egy TimOO periódusidő nagyobb vagy kisebb, mint az előző TjM(n~l) periódusidő, amelyet a következőkben a 2a. és 2b. ábrák kapcsán ismer­tetünk. A 2a. ábra azt az esetet mutatja, amikor az IM út­mérő impulzusok egyik TimOO periódusideje, vagyis két egymást követő Im útmérő impulzus közötti in­tervallum nagyobb, mint a megelőző periódusidő. Eb­ben az esetben a találmány szerint az említett inter­vallumban elosztott íz közbenső impulzusok utolsó impulzusa után, amelynek helyzete az íz közbenső impulzusoknak a vizsgált előző TiM(n~l)/P időköz­ből adódik, a következő Im útmérő impulzus megjele­néséig egy impulzusmentes A szünetidő jön létre. A 2b. ábra ezzel szemben azt az esetet mutatja, amikor a Tim(n) periódusidő, amelyben az íz köz­benső impulzusokat kell elosztani, kisebb, mint a megelőző TimOi—1) periódusidő. Ebben az esetben az íz közbenső impulzusoknak az előző vizsgált TlMfn-l)/p időközei betartásával az aktuális TimOO perióduson belül az utolsó impulzusnak nem jut hely; így az közvetlenül a következő Im útmérő im­pulzus megjelenése után jelenik meg B időközzel, amely az úgynevezett 1^ korrekciós impulzus, vagyis a következő TjM(n+l) periódusidőnek egy nagyon kis törtrészében elegendően messze a következő TiM(n+l) periódusidő első íz közbenső impulzusá­nak megjelenése előtt. A 2a. és 2b. ábrák a szán h előtolásának mozgás­lefolyásait is mutatja az idő függvényében. A 2a. áb­rán a görbe az A szünetidőnél csak kismértékben tér el a folyamatostól, ami időben egy nagyon rövid víz­szintes görbe szakaszban jelenik meg. A 2b. ábra szerinti második esetben a B időköz nagyon rövid, vagyis a h előtoló mozgás megközelítőleg függőlege­sen emelkedik; azonban nagyon kis mértékben. Mindkét diszkontinuitás azonban olyan kicsi, hogy azok a készre köszörült fogaskeréken egyáltalán nem mutathatók ki. A 3. ábra az 1. ábra szerinti elektronikus 14 dif­ferenciál tömbvázlatát mutatja all útmérő rendszer­rel, a 8 szabályozóval, a 3 és 7 szöglépésadókkal, va­lamint a munkadarabot meghajtó 5 főmotorral. Az 1. ábra szerint a 9 szánnak a 6 fogaskerék mindkét tengelyirányában előtoló mozgásakor az optikai 12 mérőlécből és a 13 leolvasófejből álló 11 útmérő rendszer az IM útmérő impulzusok formájában út­­ínformácíót ad. Az előre és hátra irányú mozgást egy előre- és hátraimpulzusok jelzik egy-egy megfelelő 21 és 22 vezetéken keresztül (3. ábra). A 21 és 22 vezetékek a 23 tárolóhoz csatlakoz­nak, amely például egy flip-flop, amely azt az infor­mációt tárolja, hogy az utolsó Im útmérő impulzus egy előre- vagy egy hátraimpulzus volt. A 11 útmérő rendszer előre- illetve hátraimpul­­zusai, továbbá a 24 VAGY-kapuhoz is el vannak ve­zetve, amelynek kimenetére három 25, 26 és 27 veze­tékek csatlakoznak. Egy 28 impulzusgenerátor állandó frekvenciájú impulzusokat állít elő például egy MHz-en. Az fi frekvenciájú impulzusok egy 29 osztó bemenetére vannak vezetve, amely a beérkező impulzusokat számlálja, és egy meghatározott impulzusszám után a kimenetére kapcsolt 30 számlálóhoz egy impulzust továbbit. A 29 osztó osztásaránya megegyezik az Im útmérő impulzusok többszörösének már fent említett b tényezőjével. Ez a tényező hozzávetőlegesen 4-64- ig terjedő tartományba esik, és 4-nél kisebb tényező­nél az útmérő impulzusok felbontásának növekedése csak nagyon kis mértékű, és 64-nél nagyobb tényező­nél az elektronikus áramkör már túlságosan költséges, és az útmérő impulzushiba a nagy feloldást bizonyta­lanná teszi. A 30 számlálóban, amely a periódusidő mérésére szolgál, a 29 osztó kimenő impulzusainak a számlálása folyamatosan addig történik, vagyis az fj/p frekven ciájú impulzusok számlálása, amíg a következő Im út­mérő impulzus meg nem jelenik. Ebben a pülanatban a 30 számláló c tartalmát a 31 tárolóba tároljuk. E célból a 30 számlálónak a kimenete egy 32 ÉS-kapu első bemenetére van csatlakoztatva, míg a 32 ÉS-kapu második bemenetére a 25 vezeték csatlakozik, amely az Im útmérő impulzusokat vezeti. A szintén az Im útmérő impulzusokat vezető 26 vezetéken keresztül egy Im útmérő impulzus beérkezésekor a 29 osztó és a 30 számláló egyidejűleg törlődik. Ezzel az Im út­mérő impulzusok valamennyi TimOO periódusideje alatt az impulzusoknak a p tényezővel leosztott szá­mát fj frekvenciával számláltuk, és a 31 tárolóban tároltuk, ahol azok — amint később még ismertet­jük - a következő TjmOi+I) periódusidőre rendel­kezésre állnak, mivel csak az Im(ii+1) útmérő impul­zus, amely a számlálást kioldó ImOO útmérő impul­zust követi, a 20 számláló c tartalmát a 31 tárolóba továbbítja, és egyidejűleg a 30 számlálót egy újabb számlálási ciklus kezdetére törli. A 31 tárolóból ekkor a 30 számláló c tartalma egy további 33 számlálóba kerül, amely a hozzáveze­tett impulzusokat az állandó fi frekvenciával szám­lálja, és miután a 28 impulzusgenerátorból hozzá­vezetett impulzusokból c számú impulzust számlált, egy kimenő impulzust ad, majd törlődik, majd ismé­telten elkezdi a számlálást c értékig, amikor ismét lead egy kimenő impulzust, stb. A 33 számláló kimenő impulzusainak ilymódon f2 = fi/c frekvenciája van, amely a 30 számláló mindenkori c tartalmának meg­felelően az útmérő impulzusok előző periódusidejé­nek megfelelően változó. Másrészről a 33 számláló c tartalma a Tjm periódusidő alatt számlált, a 28 im­pulzusgenerátornak az állandó p tényezővel leosztott impulzusaiból áll, amelynek a frekvenciája fi, vagyis fi T C = — • 1 IM­Ilymódon a 33 számláló kimenő impulzusainak a frekvenciája fi pl f*=T = fi TT T^ P = fiM P. ahol fjM az útmérő impulzusok frekvenciája. Ilymódon a 33 számláló kimenő impulzusai egy olyan frekvenciájú impulzussorozatot alkotnak, amely egyenlő az útmérő impulzusoknak az állandó p té­nyezővel megsokszorozott frekvenciájával. Más szóval a 33 számláló kimenő impulzussorozata az útmérő im­pulzusokból és minden, két egymást követő útmérő impulzus között p—1 számú közbenső impulzusból áll, ahol a közbenső impulzusok közötti távolság az impulzusok valamennyi periódusidejében egyenletes, és a megelőző periódusidő alapján kerül megállapí­tásra. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom