176312. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ferde fogazású fogaskerék-munkadarab járulékos forgatására, kényszermozgással vezérelt, a lefejtő fogazás elvén működő fogaskerék megmunkáló gépen, valamint berendezés az eljárás foganatosítására
7 176312 8 történik, hogy egy TimOO periódusidő nagyobb vagy kisebb, mint az előző TjM(n~l) periódusidő, amelyet a következőkben a 2a. és 2b. ábrák kapcsán ismertetünk. A 2a. ábra azt az esetet mutatja, amikor az IM útmérő impulzusok egyik TimOO periódusideje, vagyis két egymást követő Im útmérő impulzus közötti intervallum nagyobb, mint a megelőző periódusidő. Ebben az esetben a találmány szerint az említett intervallumban elosztott íz közbenső impulzusok utolsó impulzusa után, amelynek helyzete az íz közbenső impulzusoknak a vizsgált előző TiM(n~l)/P időközből adódik, a következő Im útmérő impulzus megjelenéséig egy impulzusmentes A szünetidő jön létre. A 2b. ábra ezzel szemben azt az esetet mutatja, amikor a Tim(n) periódusidő, amelyben az íz közbenső impulzusokat kell elosztani, kisebb, mint a megelőző TimOi—1) periódusidő. Ebben az esetben az íz közbenső impulzusoknak az előző vizsgált TlMfn-l)/p időközei betartásával az aktuális TimOO perióduson belül az utolsó impulzusnak nem jut hely; így az közvetlenül a következő Im útmérő impulzus megjelenése után jelenik meg B időközzel, amely az úgynevezett 1^ korrekciós impulzus, vagyis a következő TjM(n+l) periódusidőnek egy nagyon kis törtrészében elegendően messze a következő TiM(n+l) periódusidő első íz közbenső impulzusának megjelenése előtt. A 2a. és 2b. ábrák a szán h előtolásának mozgáslefolyásait is mutatja az idő függvényében. A 2a. ábrán a görbe az A szünetidőnél csak kismértékben tér el a folyamatostól, ami időben egy nagyon rövid vízszintes görbe szakaszban jelenik meg. A 2b. ábra szerinti második esetben a B időköz nagyon rövid, vagyis a h előtoló mozgás megközelítőleg függőlegesen emelkedik; azonban nagyon kis mértékben. Mindkét diszkontinuitás azonban olyan kicsi, hogy azok a készre köszörült fogaskeréken egyáltalán nem mutathatók ki. A 3. ábra az 1. ábra szerinti elektronikus 14 differenciál tömbvázlatát mutatja all útmérő rendszerrel, a 8 szabályozóval, a 3 és 7 szöglépésadókkal, valamint a munkadarabot meghajtó 5 főmotorral. Az 1. ábra szerint a 9 szánnak a 6 fogaskerék mindkét tengelyirányában előtoló mozgásakor az optikai 12 mérőlécből és a 13 leolvasófejből álló 11 útmérő rendszer az IM útmérő impulzusok formájában útínformácíót ad. Az előre és hátra irányú mozgást egy előre- és hátraimpulzusok jelzik egy-egy megfelelő 21 és 22 vezetéken keresztül (3. ábra). A 21 és 22 vezetékek a 23 tárolóhoz csatlakoznak, amely például egy flip-flop, amely azt az információt tárolja, hogy az utolsó Im útmérő impulzus egy előre- vagy egy hátraimpulzus volt. A 11 útmérő rendszer előre- illetve hátraimpulzusai, továbbá a 24 VAGY-kapuhoz is el vannak vezetve, amelynek kimenetére három 25, 26 és 27 vezetékek csatlakoznak. Egy 28 impulzusgenerátor állandó frekvenciájú impulzusokat állít elő például egy MHz-en. Az fi frekvenciájú impulzusok egy 29 osztó bemenetére vannak vezetve, amely a beérkező impulzusokat számlálja, és egy meghatározott impulzusszám után a kimenetére kapcsolt 30 számlálóhoz egy impulzust továbbit. A 29 osztó osztásaránya megegyezik az Im útmérő impulzusok többszörösének már fent említett b tényezőjével. Ez a tényező hozzávetőlegesen 4-64- ig terjedő tartományba esik, és 4-nél kisebb tényezőnél az útmérő impulzusok felbontásának növekedése csak nagyon kis mértékű, és 64-nél nagyobb tényezőnél az elektronikus áramkör már túlságosan költséges, és az útmérő impulzushiba a nagy feloldást bizonytalanná teszi. A 30 számlálóban, amely a periódusidő mérésére szolgál, a 29 osztó kimenő impulzusainak a számlálása folyamatosan addig történik, vagyis az fj/p frekven ciájú impulzusok számlálása, amíg a következő Im útmérő impulzus meg nem jelenik. Ebben a pülanatban a 30 számláló c tartalmát a 31 tárolóba tároljuk. E célból a 30 számlálónak a kimenete egy 32 ÉS-kapu első bemenetére van csatlakoztatva, míg a 32 ÉS-kapu második bemenetére a 25 vezeték csatlakozik, amely az Im útmérő impulzusokat vezeti. A szintén az Im útmérő impulzusokat vezető 26 vezetéken keresztül egy Im útmérő impulzus beérkezésekor a 29 osztó és a 30 számláló egyidejűleg törlődik. Ezzel az Im útmérő impulzusok valamennyi TimOO periódusideje alatt az impulzusoknak a p tényezővel leosztott számát fj frekvenciával számláltuk, és a 31 tárolóban tároltuk, ahol azok — amint később még ismertetjük - a következő TjmOi+I) periódusidőre rendelkezésre állnak, mivel csak az Im(ii+1) útmérő impulzus, amely a számlálást kioldó ImOO útmérő impulzust követi, a 20 számláló c tartalmát a 31 tárolóba továbbítja, és egyidejűleg a 30 számlálót egy újabb számlálási ciklus kezdetére törli. A 31 tárolóból ekkor a 30 számláló c tartalma egy további 33 számlálóba kerül, amely a hozzávezetett impulzusokat az állandó fi frekvenciával számlálja, és miután a 28 impulzusgenerátorból hozzávezetett impulzusokból c számú impulzust számlált, egy kimenő impulzust ad, majd törlődik, majd ismételten elkezdi a számlálást c értékig, amikor ismét lead egy kimenő impulzust, stb. A 33 számláló kimenő impulzusainak ilymódon f2 = fi/c frekvenciája van, amely a 30 számláló mindenkori c tartalmának megfelelően az útmérő impulzusok előző periódusidejének megfelelően változó. Másrészről a 33 számláló c tartalma a Tjm periódusidő alatt számlált, a 28 impulzusgenerátornak az állandó p tényezővel leosztott impulzusaiból áll, amelynek a frekvenciája fi, vagyis fi T C = — • 1 IMIlymódon a 33 számláló kimenő impulzusainak a frekvenciája fi pl f*=T = fi TT T^ P = fiM P. ahol fjM az útmérő impulzusok frekvenciája. Ilymódon a 33 számláló kimenő impulzusai egy olyan frekvenciájú impulzussorozatot alkotnak, amely egyenlő az útmérő impulzusoknak az állandó p tényezővel megsokszorozott frekvenciájával. Más szóval a 33 számláló kimenő impulzussorozata az útmérő impulzusokból és minden, két egymást követő útmérő impulzus között p—1 számú közbenső impulzusból áll, ahol a közbenső impulzusok közötti távolság az impulzusok valamennyi periódusidejében egyenletes, és a megelőző periódusidő alapján kerül megállapításra. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
