176312. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ferde fogazású fogaskerék-munkadarab járulékos forgatására, kényszermozgással vezérelt, a lefejtő fogazás elvén működő fogaskerék megmunkáló gépen, valamint berendezés az eljárás foganatosítására

176312 5 6 4.c ábrán a 4.a ábra impulzussorozatából előállított analóg jel vázlatos diagrammja látható, amelyet az 1. ábrán látható szabályozóhoz finom helyzetjelzésként vezetünk. Az 1. ábrán egy lefejtő fogazású fogaskerék-köszö­rűgép látható, amelynek ismert módon 2 köszörű­csigája 1 főtengelyén 3 szöglépés-adó van, amely a 2 köszörűcsiga fordulatszámának függvényében Is név­leges érték impulzussorozatot állít elő. Hasonló mó­don az 5 főmotor 4 főtengelyén, amelyre munkada­rabként egy ferde fogazású 6 fogaskerék van felfogva, egy további 7 szöglépésadó van, amely az 5 főmotor fordulatszámának függvényében, és ezzel együtt a 6 fogaskerék fordulatszámának függvényében is, vagy I\y tényleges érték impulzussorozatot állít elő. Az 1$ névleges érték impulzussorozatot, valamint az I\y tényleges impulzussorozatot a 8 szabályozóhoz ve­zetjük, amely egy elektromos egységet tartalmaz, és amelyben mindkét impulzussorozatot, például az im­pulzusok egymáshoz képesti fázishelyzetének meg­felelően egymással összehasonlítunk, és a 8 szabályo­zóban az impulzussorozatok eltérése esetén egy jelet állítunk elő, amelyet az 5 főmotorhoz, annak utánállí­­tására vezetünk. A 2 köszörűcsiga bekezdéseinek szá­mát és a 6 fogaskerék fogszámát megfelelő formában a 8 szabályozóba beadjuk. Ez a részleteiben nem áb­rázolt szabályozó rendszer ismert módon egy egyenes fogazású fogaskerék meghajtásának utánállítására szol­gál. Ferde fogazású homlok-fogaskerekek köszörülésé­hez ehhez egy járulékos forgómozgást kell előállítani, amelyet ismert módon egy mechanikus, váltókerekek­ből felépített differenciál hajtóműről, vagy előnyösen a 8 szabályozóhoz vezetett járulékos impulzusok elő­állításával valósíthatunk meg. Az utóbbi módon előál­lított járulékos forgatást biztosító impulzusokat elő­állító készüléket a következőkben elektronikus diffe­renciálnak nevezünk. Az 1. ábrán a vázlatosan jelölt 9 számon egy szin­tén csak vázlatosan jelölt 10 szupport van, amely a 6 fogaskereket annak tengelyirányában h előtolással mozgatja. A 9 szám mozgásáról szükséges útinformá­­ció előállítására egy önmagában ismert 11 útmérő rendszer van alkalmazva, amely egy optikai 12 mérő­lécből és egy hozzá tartozó 13 leolvasó fejből áll, ahol az optikai 12 mérőléc a 9 szánon és a 13 leolvasó fej a 10 szupport házára van erősítve. A 13 leolvasófej az úttól függő Im útmérő impulzusokat állít elő. A 9 szán, és ezzel együtt a 6 fogaskerék eltolódásának a mérése ilymódon közvetlenül a 9 szánon történik, va­gyis mechanikus áttételi elemek, mint például fogas­léc és fogaskerék, golyosorsó és ehhez kapcsolódó anya, fogaskerék meghajtások, stb. nélkül. flymódon a mechanikus hibaforrások gyakorlatilag ki vannak zárva. A 11 útmérő rendszer az Im útmérő impulzusok formájában részletes útinformációt ad az említett elektronikus 14 differenciálnak. Az elektronikus 14 differenciálnak a szánmozgás és a járulékos forgató­mozgás közötti viszonyhoz szükséges adatokat be­adjuk, nevezetesen az m modult, a z fogszámot, és a köszörülendő ferde fogazású 6 fogaskerék ß fogferde­­ségszögét, ahol a 6 fogaskerék r osztókor sugarának kétszerese ismert módon m x z/cos.ß. Ezeket az em­lített adatokat az alábbiakban b tényezőként em­lítjük. A járulékos forgómozgás előállításához a munka­darab % tényleges érték impulzussorozat impulzus- 5 száma és az úttól függő Im útmérő impulzusok száma között adott időegység alatti viszonyszámot kell meghatározni. Ez a viszonyszám a b tényezővel jelölt viszony, amely a következő: Iw Nw 10 b = , = • sind, 1U Im 7r.m.z.q ahol: I\y a munkadarabhoz tartozó impulzusok száma időegység alatt, Im az útmérő impulzusok száma időegység alatt, 15 N\y a munkadarab impulzusok száma fordulaton­ként, q a mérőléc állandó (a méterenkénti impulzus­szám). A helyes viszonyt tehát a b tényező számításával 20 és beállításával állítjuk elő. A b tényezőnek az elektronikus 14 differenciálba történő beadására az 1. ábrán vázlatosan ábrázolt 15 beállító szerv van alkalmazva, amelyet a későbbiekben a 3. ábra kapcsán részletesen is ismertetünk. 25 Ab tényező figyelembevételével, valamint a foga­­zás csavarodásirányának és a szán előtolási irányának levonásával az elektronikus 14 differenciálban az Im útmérő impulzusokat feldolgozzuk, amelynek során — amint azt az alábbiakban ismertetjük — az útmérés 30 nagyobb felbontása érdekében az Im útmérő impul­zusoknak egy előre meghatározott sokszorosát állít­juk elő. Ennek a feldolgozásnak az eredményeképpen elő­­. áló elektronikus 14 differenciál jelét egy Im • b im- 35 pulzussorozat alakjában a 8 szabályozóhoz vezetjük, amelyben az Im • b impulzussorozatot az 1 szerszám­­orsón lévő 3 szöglépés adó Is névleges érték impulzu­saival összegezzük annak érdekében, hogy a munka­darab-meghajtás % impulzussorozatával történő ösz- 40 szehasonlítás révén az 5 főmotort befolyásoló jelet ál­lítsunk elő, amely a szükséges járulékos forgómozgást nagyon pontosan biztosítja. A találmány szerinti eljárás során valamennyi, két egymást követő Im útmérő impulzus által határolt in- 45 tervallumban időben legalább megközelítően követ­kező meghatározott állandó számú közbenső impul­zusokat állítunk elő. Más szóvei az előtoló mozgást végző 9 szán 11 útmérő rendszere Im útmérő impul­zusainak előre beállítható többszörösét egy meghatá- 50 rozott p tényezővel állítjuk elő, amelynél a p—1 szá­mú megfelelő közbenső impulzusokat az optikai 12 mérőléc Im útmérő impulzusai frekvenciájának vál­tozó periódusidején belül lehető egyenletes elosztás­sal vezetjük be. Mivel a 9 szán sebességének változásai 55 az útmérő rendszer 12 mérőlécének vonástávolságai­hoz képest lassan, tehát nem ugrásszerűen jönnek lét­re, a p—1 számú közbenső impulzusok közötti min­denkori távolságot az Im útmérő impulzusok közötti TlM(n) periódusidőn belül a találmány szerint az elő- 60 ző TimO1- 1) periódusidő mérésével határozzuk meg. Mivel a TiM(n) periódusidőben jelenlévő p-1 számú közbenső impulzusok eloszlása csak ritkán egyezik meg tökéletesen az előző TimO1-!) periódusidővel, a p—1 közbenső impulzusok beadása attól függően 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom