176311. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fogaskerékmegmunkáló gép szinkron vezérlésére és berendezés az eljárás megvalósítására
5 176311 6 kezdődik. A 10 osztásszámláló 13 második kimenetén a számláló mindenkori, változó állása jelenik meg. Az 1 köszörűtárcsa 3 szögjeladója által szolgáltatott impulzusok száma a köszörűtárcsa körülfordulása alatt ugyan kisebb lehet, mint a 2 munkadarab 4 szögjeladójából származó impulzusok száma a munkadarab egy fordulata alatt, azonban időegységenként a 3 szögjeladó impulzusainak száma nagyobb lehet, mint a 4 szögjeladó impulzus száma azonos idő alatt. A fordulatszám arány figyelembevétele az említett, g tényezővel (a köszörűtárcsa bekezdés számának megfelelően) történő impulzus-sokszorozás és a Z érték (a munkadarab fogszáma) szerinti impulzus osztás alapján történik. A 10 osztás-számláló 12 első kimenetére a 14 különbségszámláló +-al jelölt első bemenete csatlakozik. A14 különbségszámláló második, - jelű bemenete a 2 munkadarab 4 szögjeladójához csatlakozik. A 14 különbségszámláló digitális alakban képezi a bemenő impulzusok számának különbségét. A 14 különbségi számláló tartalma eközben a 15 jelű kimenetén jelenik meg. Az 1. ábra szerinti elrendezés az alábbi elemeket tartalmazza a 14 különbségszámláló és a 10 osztásszámláló tartalmának szakaszos jellegű tárolására. A 14 különbségi számláló 15 kimenetére ezért a 17 első kapuáramkör, a 10 osztás-számláló 13 kimenetére pedig a 18 második kapuáramkör csatlakozik. A 17 és 18 kapuáramkörök kimenete a 19, illetve a 20 tárolók bemenetével van összekötve. A 17 és 18 kapuáramkörök vezérlése azon a közös 21 vezérlővezetéken történik, amely a célszerű módon VAGY kapuként kiképezett 22 átadóáramkörhöz csatlakozik. A 22 átadóáramkör egyik 23 bemenete a 2 munkadarab 4 szögjeladójának 6 kimenetével van összekötve, míg a 22 átadó áramkör 24 vezérlőbemenete a 25 binérosztó kimenetére csatlakozik. A 25 binérosztó egyik 26 impulzus bemenete a 10 osztásszámláló 12 kimenetével van összeköttetésben, a 27 visszaállító bemenet pedig ugyancsak a 2 munkadarab 4 szögjeladójának 6 kimenetéhez van csatlakoztatva. Ennek a 22 átadóáramkört és a 25 binérosztót egyesítő kapçsolàsi elrendezésnek a működését a továbbiakban még ismertetjük. A 19, illetve a 20 tároló 29, illetve 30 kimenetére csatlakoznak a 31, illetve 32 digitális-analóg átalakító egységek. Átalakítás céljából a 31 átalakító-egységbe az Iief \ első referenciaáram, a 32 átalakítóegységbe pedig az Iref 2 második referenciaáram van bevezetve. Az Iref 2 második referenciaáram a 33 harmadik digitális-analóg átalakítóból ered, amelyhez a munkadarab beállított Z fogszámának megfelelő digitális jelet és az Iref 3 harmadik referencia áramot vezetjük oda. A 33 harmadik digitális-analóg átalakító ezért a 34 vezetéken keresztül össze van kötve a fogszám 11 beállító egységével. A 33 digitális-analóg átalakítóegység úgy van kiképezve, hogy kimenőárama, az Iref 2 referenciaáram a beállított fogszám reciprok értékével arányos. A 31 első digitális-analóg átalakító kimenetén az Ib áramot, a msáodik digitális-analóg átalakító pedig kimenetén az I§b áramot szolgáltatja. Az Iß és az Isb áramok a 35 összegező áramkörbe jutnak, amely viszont az IA kimenőáramot szolgáltatja, ez pedig a 2 munkadarab meghajtásának szabályzásához szabályzójelként szolgál az 1. ábrán fel nem tüntetett berendezésben. Az 1. ábrán feltüntetett készülék működési elvét a következőkben ismertetjük. 5 A fogak felületének a lefejtő eljárással történő köszörülésénél a megmunkálási folyamat megkívánja azt, hogy a köszörűtárcsa, jelen esetben a csigaköszörű elfordulásának szöge olyan viszonyban álljon a munkadarab elfordulásának szögével, mint a munkadarab 10 fogszáma a csigaköszörű bekezdésszámával. A munkadarab meghajtásának fordulatszám szabályzásával kell ezért arról gondoskodni, hogy a két említett viszony különbsége nulla legyen. Ha az 1 csigaköszörű (1. ábra) elfordulásának szögét v’soll* a 2 munkadarab 15 elfordulásának szögét pedig i^lst jelöli egy adott t időpontban, továbbá ha, mint már említettük a munkadarab fogszáma Z, a csigaköszörű bekezdésszáma pedig g, úgy a munkadarab meghajtásánál a fordulatszám szabályzásnak a 20 g <Psoll ' 2 Wst ® egyenlőséget kell kikényszerítenie, mégpedig azzal, a szabályzójellel, amit a köszörűtárcsa és a munkadarab 25 3 és 4 szögjeladójának digitális jeleiből képezünk. Az 1 köszörűtárcsa Aip szöggel való elfordulásakor a hozzátartozó 3 szögjeladó Ms impulzust szolgáltat, így a 0 és t közötti időközben az 1 köszörűtárcsa elfordulási szöge: 30 _ t V?soll - Aip 2 Ms 0 35 Ha Ns jelöli azt az impulzusszámot, amelyet a 3 szögjeladó az 1 köszörűtárcsa egy körülfordulása alatt szolgáltat, akkor 2tt t 'Aoll — M " 2* Ms 1Ns 0 Hasonlóan jelölje Mw a 2 munkadarab 4 szögjel- 40 adójában keletkező impulzusokat, Nw pedig azt az impulzusszámot, amelyet a 4 szögjeladó a 2 munkadarab egy körülfordulása alatt szolgáltat. Ekkor: 45 _ 2n Wst ~ VT 1NW t 2 0 Mw Azért, hogy az 1 köszörűtárcsa fordulatszáma és a 2 munkadarab fordulatszáma között a megkívánt Z/g áttételi arányt létre tudjuk hozni, az 1. ábra szerint az 1 köszörűtárcsa 3 szögjeladójának impulzusait 50 a 7 impulzus-sokszorozóban g-vel megszorozzuk és a 10 osztás számlálóban Z-vel elosztjuk. A 14 különbségszámláló ilymódon a t időpillanatban a 10 osztásszámláló és a 4 szögjeladó kimenő impulzusszáma közti különbséget tartalmazza digitális alakban, tehát 55 a következő különbséget : J5. Z •s Ms 0 Ns Mw =~2n ^soll ‘ 2 Nw 2jr ' A 3 szögjeladó impulzusszámának, amely időegy- 60 ségenként a g/Z áttételi arány figyelembevétele után a 14 különbségszámlálóba érkezik, elméletileg meg kell egyezni ugyanazon időegység alatt a 4 szögjeladóból a 14 különbségszámlálóba érkező impulzusok számával. Ez automatikusan így van akkor, ha az 1 65 köszörűtárcsa fordulatonkénti Ns impulzusszáma a 2 3
