176311. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fogaskerékmegmunkáló gép szinkron vezérlésére és berendezés az eljárás megvalósítására
7 176311 8 munkadarab fordulatonként! Nw impulzusszámával egyezik, azaz ha a két szögjeladó jelei megegyeznek. Jelöljük ezt az impulzusszámot N-el, mert feltételezzük, hogy így a 14 különbségszámláló tartalma: jjT • "Z" ~' ^ist) Ha ezzel szemben a 3 és 4 szögjeladók nem egyenlő, hanem fordulatonként különböző impulzusszámot szolgáltatnak, akkor a 3 és 4 szögjeladó fordulatszámát, illetve impulzusszámát egy előzetes fölé-, illetve aláosztás segítségével kell az alábbi arány szerint figyelembe venni: Nw _ 1 E feltétel betartását azonban biztosíthatjuk a 7 impulzus sokszorozóba, vagy a 10 osztásszámlálóba beépített fölé-, illetve aláosztással, vagy a g, illetve Z értékeknek a 8, illetve 11 beállítóegységbe történő bevitelénél megfelelő körültekintéssel is. O A i^soll ' — i^ist szögkülönbség képzése ebben az önmagában ismert formában azonban nem elég ahhoz, hogy a megkívánt együttfutási pontosságot elérjük. Ehhez sokkal inkább szükséges még a két impulzusjel fáz.ishelyzetét is egyidejűleg érzékelnünk, ami a találmány szerint és az 1. ábrán vázlatosan feltüntetett készülékkel a következők szerint történik. A 10 osztásszámláló tartalma, amely az 1 köszörűtárcsa g bekezdésszámával megszorzott köszörűtárcsaimpulzusoknak a Z fogszámmal osztott értéke, kiolvasásra és tárolásra kerül mindég abban az időpontban, amelyikben a 4 szögjeladó egy munkadarabnak megfelelő impulzust szolgáltat. Egyidejűleg történik a 14 különbségszámláló tartalmának a kiolvasása és tárolása is. E mellett a szokásos módon a munkadarab impulzusaival vezérelt 22 átadóáramkör ad egy vezérlőimpulzust mindég a munkadarab impulzusának felléptekor a 17 és 18 kapuáramkörök részére, amelyek erre ebben az időpillanatban a 14 különbségszámláló és a 10 osztásszámláló tartalmát, amely 0 és Z impulzus között van, átadják a 19, illetve a 20 tárolónak. Ebben az időpillanatban tehát a 19 tároló a következő A egyenleget tartalmazza: N g A = (Vsoll "2~— Wst) g a 20 tároló pedig olyan B egyenleget, amely Ms • ~ és Mw fázishelyzetének felel meg a következő alakkan' N • Z g B = 2^ (^soll ' 2 — ^ist) Az 1. ábra szerint a 19 tároló tartalma a 31 digitális-analóg átalakítóba van betáplálva, amely az egyenleggel (azaz a 19 tároló tartalmával) és az lref j referencia-árammal arányos lg kimenőáramot szolgálahol ki az illető átalakítási állandó.. Hasonlóan a 20 tároló B tartalma a 32 digitálisanalóg átalakítóba van betáplálva, amely a B egyenleggel (azaz a 20 tároló tartalmával) és az Iref 2 referencia-árammal arányos Isb kimenőáramot hozza létre: Isb ~ B • Iref 2 • k2 ahol k2 az illető átalakítási állandó. Amíg az Iref 1 referencia-áram konstans erősségű, addig az Iref 2 referencia-áramot a 33 digitális-analóg átalakítóegység segítségével a beállított Z fogszám segítségével képezzük: Iref 2 —”2^ Iref 3 ' ^3 aholk3 a 33 digitális-analóg átalakítóegység átalakítási állandója, az Iref 3 referencia-áram értéke pedig ismét állandó. Sepciális esetben feltehetjük, hogy Iref 3 = Iref 1 = Io> úgyhogy: IB = A -10 ■ ki és ISB = B I0 • Y ' k2 • k3 Az 1. ábra szerint a 31 és 32 digitális-analóg átalakítóegység áramát a 35 összegező áramkör adja össze úgy, hogy az IA kimenőáram értékére adódik: ki • k3 Ia - Iß + Isb = A • I0 • kj + B • I0 ^ = k2 -k3 = I0 (A kj +B~AyA) Ilymódon minthogy az IBB áram ténylegesen a köszörűtárcsa és a munkadarab impulzusai fázishelyzetének mértékét jelenti, szükséges ebben az esetben, hogy ha a 14 különbségszámlálóban egy impulzus, az osztásszámlálóban pedig Z impulzus található, azaz, ha A = 1 és B = Z, akkor IB = I§B teljesüljön. Ebből következik az átalakítási állandókra a ki = k2 • k3 feltétel. Ilymódon: ki -N g Ia — lo jj. ' fasoH "2 — VHst) A Ia kimenőáram az 1. ábrán feltüntetett berendezésnél ilymódon az 1 köszörűtárcsa és a 2 munkadarab közötti szögkülönbséggel arányos. E mellett azonban lényeges előny az, hogy ennek a kimenő áramnak a feloldása az 1 köszörűtárcsa 3 szögjeladójának feloldásával megegyezik, azaz a legkisebb mérhető eltérést a 3 szögjeladó egy impulzusa határozza meg. Az IA kimenőáram feloldása, más szavakkal meghatározva, a 2 munkadarab 4 szögjeladójának a Z fogszámmal szorzott feloldásával egyezik meg, míg ezzel szemben az ismert szerszámgépeknél a fogszám Z tényezője a feloldásban nem jelentkezik. A 2. és 3. ábrából az 1. ábra berendezésének működési módja méginkább kitűnik, mivel ezek az ábrák az 1. ábra tömbvázlatának különböző pontjaiban a jelek időbeli változásait tüntetik fel, mégpedig elmaradó munkadarab meghajtás (2. ábra) és előresiető munkadarab meghajtás esetére. Ez esetben az a feltevés, hogy a g menetszám kettővel egyenlő, a Z fogszám pedig tizenkettő. A 2. és a 3. ábrán a következő helyeken látható e jelek időbeli változása, illetve az áramok erőssége: első sor: az 1 köszörűtárcsa 3 szögjeladójának 5 kimenetén, második sor: a 7 impulzus sokszorozó 9 kimenetén, harmadik sor: a 10 osztásszámláló 12 kimenetén, negyedik sor: a munkadarab 4 szögjeladójának 6 kimenetén, ötödik sor: a 19 tároló 29 kimenetén, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
