176306. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-amino-2-(piperazin-1-il- vagy homopiperazin-1-il)-kinazolin-származékok előállítására

3 176306 4 térőek lehetnek, hidrogénatomot, rö­­vidszénláncú alkilcsoportot, rövidszén­­láncú alkoxicsoportot, halogénatomot, rövidszénláncú alkanoilcsoportot vagy pedig -CONR4Rs vagy -S02NR4Rs általános képletű csoportot jelentenek, ahol R4 és Rs azonos vagy eltérő je­lentésű lehet és hidrogénatomot vagy rövidszénláncú alkilcsoportot képvisel. A találmány szerinti eljárással előállítható 1 általá­nos képletű vrgyületek egy másik előnyös csoportját alkotják azok az I általános képletű vegyületek, ame­lyekben (R)n 6,7-dimetoxi-, 6,7-dietoxi-vagy 6,7,8--trimetoxicsoportot jelent, m értéke 1 vagy 2, az R1 csoportok egymástól függetlenül hid­rogénatomot vagy metilcsoportot je­lentenek és az R2 és R3 csoportok jelentése egymástól függet­lenül hidrogénatom, rövidszénláncú alkilcsoport, rövidszénláncú alkoxicso­­port, halogénatom, rövidszénláncú al­­kanoilcsoport, rövidszénláncú alkoxi­­karbonilcsoport, ~CONH2 vagy -S02 N(CH3)2 csoport, A találmány szerinti eljárással előállítható vegyü­letek közül a legelőnyösebbek az IB általános képletű vegyületek, ahol R1 hidrogénatomot vagy metilcsoportot és R2 és R3 hidrogénatomot, rövidszénláncú alkil­csoportot, rövidszénláncú alkoxicso­portot, halogénatomot vagy rövidszén­láncú alkanoilcsoportot jelent. A legelőnyösebb vegyület a 4-amino-2-[4-(l,4- -benzodioxán-2-il-karbonil)-piperazin-l-il]-6,7-dime­­toxi-kinazolin. A találmány szerinti eljárással előállítható vegyü­letek egy vagy több aszimmetriacentrumot tartalmaz­hatnak, ezek egy vagy több enantiomer-pár alakjában fordulnak elő, az ilyen párokat vagy az egyes izome­reket fizikai módszerekkel választhatjuk szét, például a megfelelő sók frakcionált kristályosításával. A talál­mány oltalmi körébe tartozik a szétválasztott párok és azok keverékeinek, a racém keverékeknek vagy az elválasztott, optikailag aktív d- vagy 1-izomer alakok­nak az előállítása is. Ha X CHR1-csoportot jelent, ahol R1 rövidszén­láncú alkilcsoportot jelent, cisz- és transz-izoméria lehetséges, mindkét izomer (és azok keverékei) elő­állítása a találmány oltalmi körébe tartozik. Az I általános képletű vegyületeket sokféleképpen előállíthatjuk, például az alábbi módokon: (a) Az egyik eljárásmód szerint valamely, megfele­lően szubsztituált 11 általános képletű kinazolint - ahol Q valamely könnyen lehasadó csoportot, így klóratomot, brómatomot, jódatomot, rövidszénláncú alkoxicsoportot vagy rövidszénláncú alkiltiocsoportot jelent - valamely III általános képletű piperazinnal vagy homopiperazinnal hozunk reakcióba, így a HQ. általános képletű vegyület alakjában eltávolítjuk a Q csoportot. O előnyösen klór- vagy brómatomot je­lent. A reakciót megvalósíthatjuk oly módon, hogy a reagenseket valamely közömbös szerves oldószerben, például n-butanolban melegítjük visszafolyató hűtő alkalmazásával, például 80 °C'és 150 °C közötti hő­mérsékleten. Amikor a reakció lényegében befejező­dött, a terméket elválaszthatjuk és a szokásos eljárá­sokkal tisztíthatjuk. Eljárhatunk például úgy, hogy a reakcióelegyet lehűtjük, és a keletkező nyerstermé­ket, amely szilárd, összegyűjtjük, például hideg n-bu­­tanollal mossuk és megszárítjuk. A nyersterméket pél­dául oly módon tisztíthatjuk, hogy forróvizes dimeti1- formamidban feloldjuk, leszűrjük és a leszűrt oldatot betöményítjük, például vákuumban. Az oldatot ez­után lehűtjük, az oldathoz a tiszta termék lecsapása céljából étert adunk, ezután a terméket leszűrjük és éterrel mossuk. A 11 és III általános képletű kiindulási anyagok ismert vegyületek vagy ismert eljárásokkal előállítha­tok. A III általános képletű vegyületeket például a csatolt rajz szerinti A) reakcióegyenlettel szemlélte­tett eljárással állíthatjuk elő. A IV és V általános képletű vegyületek vagy is­mertek vagy ismert eljárásokkal előállíthatok. Ha X -CHR 1-csoportot jelent, ahol R1 rövidszénláncú alkilcsoportot képvisel, lehetőség van az V általános képletű vegyület cisz- és transz-izomerjeinek a képző­désére. Használhatjuk ezeknek az izomereknek a ke­verékét, ha azonban főként cisz-vagy transz-helyzetű végtermékre van szükség, a megfelelő cisz- vagy transz-kiindulási anyagot a megfelelő metil- vagy etil­észterből kromatográfiás technikával állíthatjuk álta­lában elő, majd ezután végezzük a savkloriddá való átalakítást. (b) Az I általános képletű vegyületeket előállíthat­juk úgy is, hogy valamely VI általános képletű vegyü­­letet VII általános képletű karbonsavval vagy annak funkciós ekvivalensével, például valamely savkloriddal vagy savbromiddal, „aktivált” észterrel vagy vegyes anhidriddel hozunk reakcióba, ahol a VII általános képletű vegyület vagy annak származéka acilezősze­­rül szolgál. A savkloridokat vagy savbromidokat hagyományos eljárásokkal állíthatjuk elő, például úgy, hogy a sza­bad savat tionilkloriddal vagy tionilbromiddal reagál­­tatjuk. Az előnyös „aktivált észter” a VIII általános képle­tű szukcinimidészter, ezt szintén a hagyományos eljá­rásokkal állíthatjuk elő, például úgy, hogy a szabad savat valamely dehidratálószer, például diciklohexil­­karbodiimid jelenlétében N-hidroxi-szukcinimiddel hozzuk reakcióba. Egy másik előnyös „aktivált ész­ter” a ftálimidoészter. Megfelelő vegyes anhidridek a IX általános képletű vegyületek, amelyekben Y rövidszénláncú alkilcsopor­tot vagy rövidszénláncú alkoxicsoportot, előnyösen terc-butilcsoportot vagy izobutoxicsoportot jelent. Ezeket a vegyületeket szintén a hagyományos eljá­rásokkal állíthatjuk elő, például úgy, hogy a szabad savat megfelelő, rövidszénláncú alkanoilkloriddal vagy rövidszénláncú alkilklórformiáttal, például tri­­metilacetilkloriddal vagy izobutilklórformiáttal rea­­gáltatjuk valamely bázis, így trietilamin jelenlétében. Ha a VII általános képletű vegyületet szabad sav formájában használjuk, a reakciót általában dehidra­tálószer, így diciklohexilkarbodiimid jelenlétében va­lósítjuk meg. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom