176247. lajstromszámú szabadalom • Eljárás réz és sárgaréz ötvözetből készült gyártmányok vegyi polírozására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 176247 Bejelentés napja: 1977. XI. 03. (GO-1384) Nemzetközi osztályozás: C 23 F 3/04 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. V. 28. Megjelent: 1981. VI. 30. Groó Rudolf vegyésztechnológus 40%, Komjáthy János kohásztechnológus 30%, Rónai Iván vegyésztechnológus 30%, Budapest Eljárás réz és sárgaréz ötvözetből készült gyártmányok vegyi polírozására 1 A találmány tárgya eljárás réz és sárgaréz ötvözetű félkész- vagy készgyártmányok környezetvédelmi és munkaegészségügyi szempontból egyaránt kedvező és kis fémveszteséggel járó fémtiszta, fényes felületet biztosító vegyi polírozására. 5 Ismeretesek eljárások amelyek, a kénsav mellett szintén alkalmaznak oxidálószereket, inhibitorokat, fényesítő adalékokat. A leggyakrabban használt fényesítőszerek az alkálibikromátok, a salétromsav, a perszulfátok és a krómsavanhidrid. 10 Ilyen például az az eljárás, ahol 1300 g/liter HNÓ3-at 5—10 g/liter NaCl-ot, 5 g/liter kormot tartalmazó oldatban kezelik a munkadarabot 20—30°C-on, 1-2 percen keresztül, vagy ahol 15 625 g/liter HN03 + 920 g/liter H2 S04 + 20 g/liter HC1 tartalmú fürdőt alkalmaznak. A krómtrioxid alkalmazására az alábbi példa mutat: 81 súly% HN03-at, 15 súly% Cr03-at, 4 súly% CuS04 • 5H20-t és adalékként 0,2-0,3 súly% 20 H2 C2 04 • 2H2 O-t vagy kénsavat tartalmaz a polírozó fürdő. Hasonló polírozó hatást fejtenek ki a Battelle eljárással, ahol 850 g/liter H3P04 , 300 g/liter CH3COOH, 280 g/liter HN03 és 10 g/liter melasz 25 összetételű fürdőt alkalmaznak. (Csókán Pál: „Fémek kémiai felületkezelése” Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969.111. oldal) Ezek a fényesítő fürdők igen nagy fémveszteséget okoznak a munkadarabon. (A veszteség elérheti a 30 2 munkadarab súlyának az 5-10%-át is a felület nagyságától függően.) A kisebb fémveszteséggel járó, de költséges üzemi berendezést igénylő és csak megfelelő felületi előkészítés utáni munkadarabok polírozására szolgáló eljárások az elektrolitikus polírozó-fényesítő módszerek. Ilyen például az az eljárás, ahol a fürdő maga 43 g/liter fajsúlyú vizes foszforsav oldat, ahol az üzemi hőfok 18—20 °C, a berendezésre kapcsolt feszültség 2V, az áramerősség 1-10 A/dm2 és a műveleti idő 5-15 perc. Ugyancsak foszforsavas, elektrolitikus polírozó eljárás az is, amelynél 1,6 g/liter fajsúlyú vizet foszforsav oldatban (azaz a H3P04 koncentrációja 430-530 g/liter), 2V feszültség és 9-15 A/dm2 áramsűrűség mellett és 5 percig polírozzák a munkadarabot (Csókán Pál: „Fémek kémiai felületkezelése” Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969.120. oldal) Az ismert eljárások főbb hátrányai a következők:- a : folyamat minden esetben csak : 20 “c fölött zajlik le megfelelően, ennek következtében nagyüzemi alkalmazás esetén tetemes energia (hő) fogyasztással jár ezen eljárások alkalmazása.- Ezen fényesítő fürdők oxidáló adalékai maguk és/vagy bomlástermékeik mérgezőek.- A kezelési idő az eljárások nagy részénél 5—15 perc.
