176187. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés állati eredetű takarmányok, célszerűen húsliszt sterilizálására
176187 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás A 23 L 3/30 # Bejelentés napja: 1977. VII,28. (AA—872) Elsőbbsége: ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. VII.28. Megjelent: 1982. V. 14. Feltaláló: dr. Pintér Andor, adjunktus, Budapest, Hargitai Ferenc, oki. villamosmérnök, Vecsés Szabadalmas: Állatforgalmi és Húsipari Tröszt, Budapest Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest Eljárás és berendezés állati eredetű takarmányok, célszerűen húsliszt sterilizálására 1 A találmány eljárásra vonatkozik állati eredetű takarmányok, például húsliszt sterilizálására. Tárgyát képezi a találmánynak ezen eljárás foganatosítására alkalmas berendezés is. Vágóhidakon a levágott állatok feldolgozása során különböző melléktermékek jelentkeznek, melyek ma- 1 * * * 5 gas fehérjetartalommal rendelkeznek, de emberi fogyasztásra alkalmatlanok. További feldolgozásuk állati fehérje takarmányokba történik, nevezetesen húslisztté, csontlisztté, vérlisztté. A hagyományos technológiai feldolgozás kétféle, ^ közel azonos eljárást ismer: a) A száraz eljárás során a megfelelő módon feldarabolt alapanyagot autoklávba helyezik és külső gőzfűtéssel a sterilizáláshoz szükséges 130 °C körüli hőmérsékleten körülbelül 40 percig tartják, mely idő 15 alatt az anyagban lévő spórák, baktériumok elpusztulnak, illetve előirt mérték alá csökken számuk. A melegítés a sterilizáláson kívül egyéb célt is szolgál, így a húsokban lévő víztartalom csökkenését, valamint a zsír szétválasztását. Tudvalevő, hogy a zsírok 20 olvadási hőmérséklete lényegesen magasabb. Az autokáávokból kikerülő anyag víztartalma 15 % lehet, a zsírtartalom pedig a betöltött alapanyagtól függően változik. A szír és a szárazanyag szétválasztására különböző préselési eljárásokkal, illetve e célra szolgá- 25 ló speciális centrifugával történhet. A szétválasztás után a zsírt szappan, valamint kenőanyagok gyártására használják. A kinyert szárazanyagot, az ún. húslisztet pedig megfelelően csomagolva állati takarmányként használják fel. ^0 2 b) A nedves eljárásnál az anyag gyorsabb felmelegítése érdekében autoklávok helyett belülről is gőzzel fűthető, ún. dezinfektort alkalmazzák. A dezinfektorban az oda bejuttatott anyagot először közvetlen gőzzel fűtik fel a kívánt hőmérsékletre, és a betáplált gőztől keletkező kondenzvizet, valamint a feldolgozandó anyagban lévő víztartalmát külső fűtéssel távolítják el. A dezinfektorból kikerülő anyag további feldolgozása a száraz eljárásban ismertetett módon történik. A technológia jelenlegi szintjét képező mindkét eljárás azzal a lényeges hibával rendelkezik, hogy túl magas hőmérsékleten és igen hosszú ideig kell a behelyezett anyagot sterilizálás végett hőkezelni. A magas hőmérséklet az anyagban lévő fehérjetartalom lebomlásához vezet. Történtek kísérletek az alacsonyabb hőmérsékleten történő hőkezelésre, mely által 5-6 %-kal magasabb fehérjetartalmú anyagot lehetett az adott alapanyagból biztosítani, de ezek a kísérletek nem hoztác meg a várt eredményt, tekintettel arra, hogy a húsliszt viszonylag magas fehérjetartalmával együttesen olyan baktériumok voltak abban megtalálhatók, melyek az állati takarmányozás céljára a húslisztet nem tették felhasználhatóvá. Találmányunk elé olyan eljárás kidolgozását tűztük, ahol állati eredetű takarmánylisztet szolgáló anyagot, pl. húslisztet mikrohullámú térben is kezelünk, miáltal a jelenlegihez képest a feldolgozási hőmérséklet és idő csökkenthető, és ennek eredményeképpen az anyagban lévő fehérjetartalom lebomlására megakadályozható, illetve jelentős mérték-176187
