176110. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiokarbamid és guanidin-származékok előállítására
7 176110 8 2,6-diklórfenil-izotiocianát forráspontja 100 C°/0,3 Hgmm, olvadáspont 41—42 C°. Kitermelés : 947 g (94%). 2. példa 12,68 g l-(2-amino-etil)-3-(2,6-diklór-fenil)-tiokarbamid, 80 ml etanol, 4,0 ml tömény sósav és 12 ml metiljodid oldatát 2 órán át visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forraljuk. A reakcióelegyet lehűlés után 200 ml vízbe öntjük és a pH-t 4 n nátriumhidroxid-oldattal 11-re állítjuk be. A vizes oldatot 3 x 150 ml metilénkloriddal extraháljuk, az egyesített szerves fázisokat 100 ml vízzel mossuk, káliumkarbonát felett szárítjuk és bepároljuk. A visszamaradó gumiszerü massza állás közben megszilárdul. A kapott l-(2-amino-etil)-3-(2,6-diklór-fenil)-2-metil-izotiokarbamid 74—79 C°-on olvad. A termék spektruma a fenti szerkezetet támasztja alá. A kapott termék további tisztításhoz túl labilis, ezért sósavval megsavanyítjuk és etanol-éter elegyből kristályosítjuk. A kapott 14,1 g (84%) l-(2-amino-etil)-3-(2,6-diklór-fenil)-2-metilizotiokarbamid-dihidrokIorid 179—184 C°-on olvad. A termék analitikai tisztaságú mintája etanol-éter elegyből történő kétszeri átkristályosítás után 179—182 C°-on olvad. 3. példa Az 1. példában ismertetett eljárással analóg módon 2.6- dibrómfenilizotiocianátot etiléndiaminnal reagáltatunk. A kapott l-(2-amino-etil)-3-(2,6-dibróm-fenÍl)-tiokarbamid 155—157 C°-on olvad. A kiindulási anyagot a következőképpen állítjuk elő: 4,6 ml benzoilklorid és 10 ml aceton oldatát 5 perc alatt 3,32 g ammóniumtiocianát és 60 ml vízmentes aceton oldatához adjuk visszafolyatási hőmérsékleten. A kapott oldatot 10 percen át visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forraljuk, majd 10 perc alatt 10,0 g 2.6- dibróm-anilin és 40 ml aceton oldatát adjuk hozzá. A reakcióelegyet 15 percen át visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forraljuk, majd 300 ml vízbe öntjük és szűrjük. A szilárd anyagot 30 ml 10%-os nátriumhidroxid-oldatban szuszpendáljuk és 10 percen át melegítjük. Az átlátszó oldatot megsavanyítjuk, ammóniával pH=8 értékre állítjuk be és szűrjük. A kapott 12 g (97%) l-(2,6-dibróm-fenil)-tiokarbamid 186—189 C°-on olvad. A termék analitikai tisztaságú mintája vizes metanolból történő átkristályosítás után 192—193 C°-on olvad. 101 g (0,326 mól) l-(2,6-dibróm-fenil)-tiokarbamid és 1 liter klórbenzol szuszpenzióját keverés közben 20 percen át visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forraljuk. A kapott oldatot szűrjük és bepároljuk. A kapott sárgásbarna szilárd anyagot forrásban levő petroléterrel eldörzsöljük és szűtjük. A lehűléskor sárga tűk alakjában kiváló 63,4 g 2,6-dibróm-feniI-izotiocianát 63—65 C°-on olvad. A termék egy részét éter-petroléter elegyből átkristályosítjuk — a tennék analitikai tisztaságú mintája 65—66 C°-on olvad. 4. példa 11,1 g 2,6-difluor-izotiocianát és 30 ml tetrahidrofurán oldatát 10 perc alatt 100 ml etiléndiamin és 100 ml tetrahidrofurán jéggel hűtött oldatához adjuk. A reakcióelegyet egy éjjelen át szobahőmérsékleten keverjük majd vákuumban bepároljuk és 50 ml metilénklorid és 200 ml víz között megosztjuk. A vizes fázist 2x50 ml metilénkloriddal extraháljuk és az egyesített szerves fázisokat káliumkarbonát felett szárítjuk, bepároljuk, majd a habszerű maradékot etanol-víz eleggyel eldörzsöljük. A kapott 1,06 g (8%) l,l-etilén-bisz-[3-(2,6- -difluor-fenil)-2-tiokarbamid] analitikai tisztaságú mintája etanol-víz elegyből történő kétszeri átkristályosítás után 200—204 C°-on olvad. A vizes fázist bepároljuk. A visszamaradó barna olajat (14,8 g) vízben oldjuk. Az oldatot 300 ml protonizált formában levő Dowex—50-W-kationcseréIőgyantát tartalmazó oszlopon átszűrjük. Az eluálást 500 ml-es részletekben vízzel, 20%-os vizes piridinnel és 20%-os vizes trietilaminnal elvégezve csupán nyomokban kapunk nem-azonosított anyagot. A további eluálást 800 ml 1:1:3 arányú trietilamin-etanol-víz eleggyel végezzük el. Az eluátum bepárlásakor kapott olajat borostyánkősavval megsavanyítjuk és a kiváló terméket etanol-éter elegyből kristályosítjuk. A kapott 9,83 g l-(2-amino-etil)-3-(2,6-difluor-fenil)-tiokarbamid-borostyánkősavas só 74—-79 C°-on olvad. A szűrletből további 0,93 g 68—75 C°-on olvadó terméket kapunk. A termék analitikai tisztaságú mintája etanol-éter-ből történő átkristályosítás után 80—84 C°-on olvad. A kiindulási anyagot a következőképpen állítjuk elő : 11 g 2,6-difluor-anilin, 100 ml I n sósav és 50 ml metilénklorid szuszpenzióját keverés közben 6,8 ml tiofoszgénnel elegyítjük. A reakcióelegyet 3 órán át szobahőmérsékleten állni hagyjuk, majd a két fázist elválasztjuk és a vizes réteget 2 x 100 ml metilénkloriddal extraháljuk. Az egyesített szerves fázisokat 50 ml vízzel mossuk, magnéziumszulfát felett szárítjuk és bepároljuk. A visszamaradó olajat ledesztilláljuk. A kapott 11,1 g (78%) 2,6-difluor-feniI-izotiocianát forráspontja 160— 165 C7100 Hgmm. 5. példa 16,57 g l-(2-acetilaminoetil)-2-(2,6-diklór-fenil)-guanidin és 150 ml tömény sósav oldatát 16 órán át visszafolyató hűtő. alkalmazása mellett forraljuk, majd vákuumban bepároljuk. Etanolos eldörzsölés után 24,06 g fehér szilárd anyagot kapunk, melyet vizes etanol és éter elegyéből átkristályosítunk. A kapott 14,18 g (77%) l-(2-amino-etil)-3-(2,6-dikIór-fenil)-guanidin-dihidroklorid részben 154—160 C°-on olvad és 222—224 C°-on átlátszó ömledéket ad. A szűrlethez étert adva további 4,81 g (26%) terméket kapunk, mely részben 155—160 C°-on olvad és 221—224 C°-on átlátszó ömledéket ad. A kiindulási anyag előállítása következőképpen történik: 45,0 g l-(2,6-diklór-fenil)-2-metil-izotiokarbamid, 44,75 g N-acetiletiléndiamin és 35 ml amilalkohol oldatát 180 C°-os fürdőhőmérsékleten 3 órán át melegítjük. A reakcióelegyet lehűtjük, majd 250 ml 1 n nátriumhidroxid-oldat és metilénklorid között megosztjuk. A vizes fázist 2x 250 ml metilénkloriddal extraháljuk, az egyesített szerves fázisokat 200 ml vízzel mossuk, káliumkarbonát felett szárítjuk és bepároljak* A visszamaradó olajat éterrel eldörzsölve 186—493 C°-on olvaáó.Í6,§6 g (46%) K2-acetamiao-etiI>.2-(2,6-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4