176085. lajstromszámú szabadalom • Auidovizuális oktatóberendezés
3 176085 4 ütemben végzett tanítás során is hajlékonyán és permanensen alkalmazkodni lehet, s így az egyénileg differenciált oktatás osztálykeretekben is optimálisan megvalósítható. Mindezek biztosítják a tanítás hatékonyságának és differenciáltságának pszichés károsodás veszélye nélkül történő növelését. A berendezés segítségével — bármely didaktikai funkcióban—közvetlenül megkapjuk a kollektíva összteljesítményét és az egyéni teljesítmények minőségét kérdésenként, az egyéni teljesítmények pedig számszerűit összesítve, utómunkálatok nélkül állnak rendelkezésre. A berendezéshez külön feleletregisztráló is csatlakoztatható. A találmány szerinti oktatóberendezés az auditív információk közléséhez nem igényel speciális magnetofont, az automatikus vezérléshez szükséges kódjelek felvételéhez pedig a hangsávoktól független technikai sávot, így a magnetofonszalag mindkét irányban felhasználható. A berendezéshez szükséges programok elkészítése technikailag egyszerű, kész programok alkalmazása esetén a berendezés lényegesen megkönnyíti a tanári munkát, a tanárt a tanítási órán a pedagógiailag tartalmasabb munka számára, mintegy felszabadítja. A találmány szerinti audio-vizuális oktatóberendezést — szolgáltatásainak teljes kihasználása esetén — a következő alapvető funkciók jellemzik : 1. Auditív vagy vizuális, vagy audio-vizuális módon közvetíti a programozott tananyagot. 2. Válaszadási lehetőséget biztosít a tanuló számára a program kérdéseire. 3. Elbírálja a tanuló feleletét, s annak minőségéről (helyes vagy helytelen voltáról) azonnal informálja. 4. Tanítóprogramok feldolgozása során a tanuló válaszának minőségétől függően közvetíti a program következő lépését. 5. A tanár számára kérdésenként azonnal jelzi az egyénileg adott válaszok minőségét és a kollektíva összteljesítményét. 6. A helyes válaszok számát egyénileg összegezi és tárolja, illetve számszerint összesítve kijelzi. A találmány szerinti oktatóberendezés kiviteli alakját az 1., 2., 3., 4., 5. és 6. ábra alapján a következők szerint tekinthetjük át. A találmány szerinti, egyéni adaptációt is biztosító, kollektív audio-vizuális oktatóberendezés 3 központból és 4 perifériális készülékekből áll. A berendezés 3 központját a következő egységek képezik: KAB, K AD, KAP, KÁT, KA V, KBB, KBD, KBP, KBT, KBV, KEL, KK, AB, AD, AP, AT, AV, BB, BD, BP, BT, BV, RE, FE, KR, KD, KA visszacsatolást vezérlő egység, LTj (i=l...n) egyéni eredményeket jelző egység. A kollektív eredményeket jelző egység, SZ, (i=l...n) egyéni eredményeket összegező, tároló és kijelző egység, S; (i = l...n) programsáv vezérlő egység, 2 programvezérlő automatika, M sztereomagnetofon (pl. TESLA B 43 A típus), H ellenőrzőhangszóró és FH1 fejhallgató, KÉR kétcsatornás erősítő, Ml és M2 mikrofon és tápegység. A 4 perifériális egységei: a padokon elhelyezett vagy azokba beépített 4 tanulói készülékek, ennek részei: TK;(i = l...n) válaszadó kapcsoló, Lj (i— l...n) jelzőlámpa és FH fejhallgató; két db 1 automata diaképvagy diafilmvetítő (pl. ASPECTOMAT J 24 B, BRILLAMATIC—ROTO stb.), vagy megfelelő mozgófilmvetítő, KSR távvezérlő, amely az M magnetofon RST pillanat-állj kapcsolóját, FH1 fejhallgató- és Ml mikrofoncsatlakozót tartalmaz. A 4 tanulói készülékeket a 3 központtal csoportonként párhuzamosított kimenővezetékek, közös 0-vezeték, s egyedi impulzus- és hangvezetékek kötik össze. A berendezés szűkebb értelemben vett 3 központjának funkcionális felépítését a 2., 3. és 4. ábra alapján ismertetjük. A visszacsatolás vezérlése a KAB, KAD, KAP, KÁT, KAV és KBB, KBD, KBP, KBT, KBV, valamint a KEL és KK kapcsolókkal, illetve a hozzájuk rendelt 3. ábra AB, AD, AP, AT, AV, BB, BD, BP, BT, BV, RE, FE, KR, KD és KA jelfogókkal történik. A KA/B...V és KB/B...V programozó (válaszkijelölő) kapcsolók a csoportbontás miatt ismétlődnek. Csoportbontás esetén a két tanulócsoport más hangsávon tartózkodik. A válaszkijelölés közösítését, és mindkét csoport számára azonos hangsáv kivitelét a KEL kapcsoló teszi lehetővé. A perifériális, illetve a központi tanulóegységek feszültség alá kerülését a KK kapcsoló biztosítja. A 0 kapcsoló működtetése lehetőséget teremt a válaszadás megtörténtének ellenőrzésére. Az áramkör zárását az LT, (i = 1.. .n)és Lj (i = 1.. .n) jelzőlámpák jelzik, a csoportonkénti vagy együttes teljesítményt az áramkörbe iktatott A műszerek mutatják. A központi tanulóegységek (számuk egyezik a TK| (i = l...n) válaszadó kapcsolók számával, illetve azonos a tanulólétszámmal) egy-egy S; (i=l...n) jelfogóból, az SZj(i=l...n) számlálóegységből és az LTj (i= 1.. .n) jelzőlámpából állnak. Az Sj (i= 1.. .n) jelfogók feladata a hangsáv (programsáv) váltása, és az SZ; (i= = l...n) számlálóegységek számára a bemenő impulzusok továbbítása. A KD jelfogó feladata, hogy az Sj (i= = l...n) sávváltó jelfogók közös ágába iktatott bontóáramkörével megakadályozza, hogy utólagos TK; (i= = l...n) ráállásnál az Sj (i=l...n) sávváltó jelfogó behúzzon, illetve, hogy az SZj(i=l...n) számlálóegység impulzust kapjon. Utólagos ráállásnál csak az LT; (i= = l...n) és L; (i=l...n) jelzőlámpák égnek. Az Sj (i= = 1. ..N) sávváltó jelfogók és az LTj (i=l...n) jelzőlámpák áramkörébe iktatott D diódák gátolják meg, hogy a rosszul válaszoló tanuló a saját és a jól válaszoló tanuló LTj (i=l...n) jelzőlámpáján, illetve az Sj (i=l...n) jelfogó tekercsén keresztül feszültséget kapjon. Az SZj(i=l...n) számlálóegységekként elektromos impulzusszámlálók is felhasználhatók, célszerűbb azonban integrált áramkörös tárolókból felépített, számlálócsöves kijelzésű számlálóegységeket alkalmazni. Ezek felépítése többféle lehet, itt közöljük az egyik lehetőséget. A közvetlenül kapott, vagy az Sj (i = 1_n) jelfogóról jövő impulzus egy integráló R2C RC-tag, illetve IC5 integrált áramkörös Schmitt-trigger közbeiktatásával egy ugyancsak integrált áramkörös ICI.. .IC4 dekádikus számlálóra jut. A kijelzést integrált áramkörrel meghajtott CS1 és CS2 számlálócső végzi, a dekádikus számlálók, illetve a számlálócsövek száma egyébként a megkívánt számlálási tartomány függvénye. A kijelzés történhet egyedi számlálócsövekkel, előnyösebb azonban valamennyi tanuló teljesítményét ugyanazon számlálócsövekkel kijelezni. Ez esetben a tanulóegységek kiolvasása úgy történik, hogy egy vonalkiválasztó (multiplexer) hálózat az általunk megcímzett sorszámú tanuló IC3 és IC4 számlálóegységében tárolt eredményt az ICI, IC2, CS1 és CS2 dekódoló és kijelző áramkörre juttatja. A kapcsolás 4. ábra 1C6 és IC7 címző és vonalkiválasztó egységei IC8.. .IC23 integrált áramkörökből állnak. A címző áramkör léptetése az L kapcsolóval, vagy egy beállítható frekvenciájú Cl óra5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
