176075. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új guanilhidrazon-származékok és ilyeneket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
7 176075 8 tűk, és a szuszpenzióba csírázó Lipidium sativum-magvakat helyeztünk. A kontroli-kísérletben a vizes oldathoz nem adtunk guanilhidrazon-származékot. A fürdőbe helyezett magvakat 24 órán át 27 C°-on, sötét helyen tartottuk, majd lemértük a gyökerek hosszát, és a kontroli-kísérletben kapott értékekhez viszonyítva meghatároztuk a növekedésgátlás mértékét. Az 50%-os növekedésgátlást előidéző vegyületkoncentrációt (PI50) a monoamin-oxidáz-gátló hatás vizsgálatánál ismertetett módszerrel számítottuk ki. A 6. példa szerint előállított vegyület fenti módon felvett koncentráció-aktivitás görbéjét az 1. ábrán mutatjuk be. A számításokhoz hét különböző koncentrációértékhez tartozó átlagos aktivitás-adatokat használtunk fel. Az Yj=f(Ct) egyenes egyenlete a vizsgált esetben Y=— 28,73 C + 197,7; az egyenlet alapján az Y == 50%os aktivitáshoz tartozó koncentráció értéke pl50=5,14. A lineáris modell érvényességét statisztikai úton, F-próbával ellenőriztük az F5S=?=2,375 összefüggés felhasználásával, ahol 56=NT az összes végzett kísérlet száma. A statisztikai számítások a lineáris modell alkalmazhatóságát igazolták, ugyanis Fjz?(5%-nál)=2,4. Az a=0,05 értékhez tartozó megbízhatósági határ ±0,08. Ez azt jelenti, hogy 5% a valószínűsége annak, hogy egy másik kísérletsorozatban pl50 értékére az 5,14 ±0,08 intervallumon kívül eső adatot kapjunk. A vizsgált (I) általános képletű guanilhidrazon-származékok pl50-értékeit a 3. táblázatban soroljuk fel. 3. táblázat Vegyület (példa) A guanilfaidrazonszármazék pl50-értéke A megfelelő fenoxiecetsav-származék pl5#értéke 4. 3,16 3,2 1. 3,79 3,95 5. 4,47 6. 5,14 2. 3,65 7. 3,72 8. 3,99 9. 4,41 4,96 10. 4,58 11. 4,23 12. 4,40 13. 5,54 23. — 5,53 Az azonos moláris koncentrációban (4,6 x 10~3 mól) alkalmazott 5-fluor-uracillal végzett kísérletek adatai azt mutatják, hogy a találmány szerint előállított új guanilhidrazin-származékok az 5-fluor-uracilnál lényegesen nagyobb mértékben gátolják a gyökerek növekedését. Kiemelkedően erős gátló hatással rendelkeznek az 5., 6., 9., 10., 12. és 13. példa szerint kapott termékek. Egy kiegészítő kísérletsorozatban a vegyületek állati sejtekre gyakorolt növekedésgátló hatását vizsgáltuk. A vizsgálatokat tumor-tenyészeteken végeztük. A vegyületek metilkolantrénnel kiváltott fibroszarkómára [O. Flandre és munkatársai: C. R. Jour. Bioi. 160, 152 (1966)] gyakorolt hatását in vitro körülmények között (izolált daganatsejt-tenyészeten) és in vivo körülmények között (patkányokon) vizsgáltuk. Az in vitro körülmények között végzett kísérletek során a daganatsejteket 72 órán át a vizsgálandó vegyület jelenlétében tenyésztettük, majd meghatároztuk a tenyészet sejtszámát. A kapott eredményeket a kontrollokhoz viszonyított százalékos csökkenésben fejeztük ki. A vegyületeket 10~4, 10-5 és 10-6 mól/liter koncentrációban vizsgáltuk. Az észlelt eredményeket a 4. táblázatban közöljük. 4.táblázat Vegyület (példa) Kontrollokhoz viszonyított sejtszám-csökkenés, % 10-* IO-5 10 mól/liter koncentrációban 4. 15,78 7,89 5,26 1. 15,78 13,15 ; 7,89 5. 31,57 26,31 0 . 6. 36,84 23,68 7,89 2. 5,26 2,63 0 7. 18,42 12,63 0 8. 15,78 15,26 0 9. 10,71 7,89 0 10. 32,14 13,16 10,5 11. 25 23,68 0 12. 78,57 42,10 : 18,42 13. 57,14 40,42 , 0 A 4. táblázat adataiból megállapítható, hogy a kísérlet körülményei között az 5., 6., 10., 12. és 13. példa szerint előállított vegyületek 10~4 mól/liter koncentrációban 30%-náI nagyobb mértékben gátolják a sejtszaporodást. Három vegyület 10~6 mól/liter koncentrációban is megfelelő sejtszaporodást-gátló hatást fejt ki. Az in vitro körülmények között végzett előkísérletek során a 12. és 13. példa szerint előállított vegyületet 3 hónapon át napi két részletben, összesen 50 mg/kg-os napi dózisban adtuk be mesterségesen daganatossá tett patkányoknak. A kísérleti időszak elteltével az állatokat leöltük, és a daganatok súlyát mértük. A mérési adatok szerint a vegyületek a kontrollokhoz viszonyítva késleltetik a daganatok fejlődését. B) Állati sejtek növekedésére gyakorolt gátló hatás vizsgálata Bí) Tripszinezett kötőszövet-sejttenyészetekre gyakorolt hatás vizsgálata A kísérleteket a Choay S. A. cég laboratóriumában több éven át tenyésztett patkánytörzsből elkülönített kötőszövet-sejttenyészeteken végeztük. A kötőszövet-sejtekből Roux-lombikokban egyréteges sejttenyészetet képeztünk. A sejteket 0,25% tripszin beadagolásával választottuk el egymástól és a lombiktól. A sejteket skálabeosztással ellátott- kémcsövekbe helyeztük; minden egyes kémcsőbe milliliterenként 250 000 sejtet töltöttünk. Az (I) általános képletű vegyületekből különböző koncentrációjú oldatokat készítettünk, az oldatokat kémcsövekbe töltöttük, és « tenyészeteket 48, illetve 72 órán át áll*» hagytuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
