176071. lajstromszámú szabadalom • Kvaterner ammónium-alkánkarbonsav-anilidet tartalmazó növénynövekedést gátló szer
13 176071 14 20 rész kovasav, 14 rész kaolin, c) 25 rész halóanyag, 1. képletű vegyüld, 5 rész oleil-metil-taurid-nátriumsó, 2,5 rész naftalinszulfonsav-formaldehid kondenzátum, 0,5 rész karboxi-metil-cellulóz, 5 rész neutrális kálium-alumínium-szilikát, 62 rész kaolin, d) 10 rész hatóanyag, 14. képletű vegyület, 3 rész telített zsíralkoholszulfátok nátriumsóinak keveréke, 5 rész naftalinszulfonsav-formaldehid kondenzátum, 82 rész kaolin. A hatóanyagokat az adalékanyagokkal egy megfelelő keverőben jól összekeverjük és megfelelő malmon és hengeren őröljük. Ilyen módon permetezőport kapunk, mely vízzel bármely kívánt koncentrációban szuszpenzióvá hígítható. Ezek a szuszpenziók felhasználásra kerülnek például a nem kívánatos fattyúhajtás eltávolítására, füvesítésnél, szója, dugványok és hasonlók növekedésének gátlására. Emulziókoncentrátum 25%-os emulziókoncentrátum előállítására a) 25 rész hatóanyagot, 1. képletű vegyület, 5 rész nonil-fenol-poliglikol-éter és kalcium-dodecil-benzolszulfonát keverékét, 70 rész xilolt, b) 25 rész hatóanyagot, 31. képletű vegyület, 10 rész nonil-fenol-poliglikol-éter és kalcium-dodecil-benzol-szulfonát keverékét és 65 rész ciklohexanont egymással összekeverünk. Ez a koncentrátum vízzel megfelelő koncentrációjú emulzióvá hígítható. Ezek az emulziók alkalmasak a fű, gabona, szója, dísznövény növekedésének gátlására, azonban különösen a második, a gyümölcs és levélleválasztást is elősegíti. Mint már említettük, a találmány szerinti szerek az egyszikű és kétszikű növények vegetatív növekedésének gátlására alkalmasak, amennyiben ezek a növényeknek tömörebb szerkezetet adnak. A szer a melegvérűekre csak kevéssé toxikus, és ésszerű mennyiségben alkalmazva, a növényeknél károsodást nem idéznek elő. Az új szerek a vegetatív növekedést lelassítják és elősegítik a virágképződést, a gyümölcsérést és az elválasztó szövetréteg kialakulását. A találmány szerinti szerek legfőbb felhasználási területe a szója és más hüvelyesek, dohány, gabona kultúrákban, valamint dísznövények, bokrok (sövények) és fák növekedésének gátlása, továbbá útszegélyek, csatornatöltések, repülőterek, sport- és díszpázsitok és gyümölcsösök vegetációjának növekedésgátlása. A növekedésgátlás következtében, például szójakultúrákban, a növények szorosabb sortávolságra vethetők, ami területegységenként nagyobb betakarítást tesz lehetővé. A növények kisebb növésűek, erős zöld levélzetet növesztenek és a levélzethez viszonyítva dúsabb virágzást és nagyobb terméshozamot érnek el. A szűkebb növénytávolság miatt ezek a kultúrák az eső és vihar általi ledőlés ellen jobban védettek. Dohánynövénynél a növekedésgátlás, elsősorban az oldal- és fattyúhajtások sarjadzásának gátlásával, a nagyobb és erősebb levélzet kifejlesztésének kedvez. A találmány szerinti szer használata a fűnél lassúbb növekedést idéz elő, miáltal például a füvet ritkábban kell nyírni; a gabonánál rövidebb, erősebb szalma képződik, mely a növény állóképességére kifejezetten kedvező. Dísznövényeknél és díszcserjénél a növekedésgátlás erős, kicsi szabályos növényeket eredményez rövid szárral. A díszcserjéket nem szükséges olyan gyakran nyírni. A hatás mértéke és jellege a legkülönbözőbb, a növényfajtától változó tényezőktől, különösen az alkalmazás koncentrációjától, a növény fejlettségi állapotára vonatkozó felhasználás időpontjától függ. A felhasználás előnyösen folyékony szer formájában, valamint a talajon vagy a talajban, a növény felső részén történik. Előnyös a felszín feletti növényrészeken való felhasználás, melyre az oldatok vagy vizes diszperziók a legalkalmasabbak. Az alkalmazott szer mennyisége a kultúrnövényekhez, és a felhasználás időpontjához kell hogy igazodjék, mely hektáronként előnyösen 0,01 és 2 kg közötti mennyiség, a hatóanyagra számítva. Az előző példákban megadott la általános képletű hatóanyagok közül némelyik meghatározott felhasználási területen előnyös. A füvek növekedésgátlására különösen alkalmasak a 25., 26. és 28. képletű hatóanyagokat, illetve az 1., 15., 21. és a 30. képletű hatóanyagokat tartalmazó készítmények. Szója növekedésgátlására előnyösek az 1—7., 13., 14. és 18. képletű hatóanyagokat tartalmazó készítmények. Dísznövények növekedésgátlására az 1., 5., 7., 10— 16., 18—24., 26., 27., 30. és a 39. képletű hatóanyagokat tartalmazó készítmények különösen előnyösek. Gabonában növekedésgátlásra különösen alkalmasak az 1., 2., 4. és a 21. képletű hatóanyagokat tartalmazó készítmények, míg a 17., 28. és 31. képletű hatóanyagokat tartalmazó készítmények jó gyümölcseltávolító hatást is mutatnak. Növekedésgátlás füveknél (kihajtás utáni eljárás) Műanyagedényben levő föld—tőzeg—homok-keverékbe útszéli perje (Lolium perenne), perje (Poa pratensis), csenkesz (Festuca ovina) és kutyaperje (Dactylis glomerata) füvek magjait ültetjük. A kihajtott füvet 3 hét után a talajtól 4 cm-re visszavágjuk, majd 2 nappal később, a 26. és 28. képletű hatóanyagok vizes, felületaktív szert tartalmazó permetlevével bepermetezzük. Az átszámított hatóanyagmennyiség hektáronként 5 kg aktív anyagnak felel meg. A felhasználás után 14 nappal a füvek növekedését a következő lineáris értékskálával értékeljük : l=erős gátlás (a felhasználás időpontjától nincs növekedés) 9=nincs gátlás (növekedés mint a kezeletlen kontrolié). 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
