176071. lajstromszámú szabadalom • Kvaterner ammónium-alkánkarbonsav-anilidet tartalmazó növénynövekedést gátló szer
15 176071 16 Vizsgálattal a következő eredményeket kaptuk : Gátlás Hatóanyag képletszáma útszéli perje í perje csenkesz kutyaperje kontroll 9 9 9 9 28 6 4 4 J 4 26 6 2 3 í 4 Réti füvek és gyomok növekedésének gátlása A vegetációnövekedés kezdetén tavasszal, erősen növő 10 m2-es mezei parcellákat az 1. képletű hatóanyagot tartalmazó vizes készítményével bepermetezzük. 4 héttel később az egyes növényfajok növekedését megméijük, és az alkalmazás időpontjában mért növekedési magassággal összehasonlítjuk. Vizsgálattal a következő eredményeket kaptuk : Növényfaj Növekedésgátlás %-a a kontrolihoz viszonyítva 5 kg/ha 2,5 kg/ha selyemperje (Holcus lanatus) 90% 20% perje (Poa pratensis) 80% 40% útifű (Plantago Ianceolata) 80% 10% réti here (Trifolium pratense) 80% 30% bükköny (Vicia hirsuta) gyermekláncfű (Taraxacum 100% 30% officinale) 80% 70% sóska (Rumex obtusifolius) 80% 60% Növekedésgátlás gabonánál (kihajtás utáni eljárás, állóképességnövekedés) Agyagcserépben levő föld—tőzeg—homok-keverékbe búza- és rozsmagot ültetünk. A kihajtás után 1 héttel a növényeket a 2. képletű hatóanyagot tartalmazó vizes készítménnyel bepermetezzük. Az átszámított hatóanyagmennyiség megfelel 6 kg/ha és 2 kg/ha felhasználásnak. További 3 hét után a kezelt és kezeletlen növények növekedési magasságának meghatározásával a kísérletet kiértékeljük. Vizsgálattal a következő eredményeket kaptuk : Növekedési magasság kontroll (kezeletlen) I 40 cm 38 cm 6 kg/ha 21 cm ! 20 cm 2 kg/ha I 23 cm ! 32 cm Szójanövény vegetatív növekedésének gátlása „Hark” fajtájú szójanövényt cserepekben nevelünk, és a kihajtás után 3 héttel az alábbiakban megadott hatóanyagok vizes készítményeivel bepermetezzük. A permetlében a hatóanyagkoncentráció 1000, 500, 100 illetve 50 ppm. Az alkalmazás után 4 héttel a növénynövekedést a következő lineáris értékskálával értékeljük. 1 =erős gátlás (a felhasználás időpontjától nincs növekedés) 9=nincs gátlás (növekedés mint a kezeletlen kontrolié). Vizsgálattal a következő eredményeket kaptuk : , Gátlás* Hatóanyag____________________________ képletszáma 1000 ppm 500 ppm 100 ppm 50 ppm í 2 2 2 2 3 1 2 4 6 13 1 2 4 3 2 2 3 4 3 6 1 1 1 2 7 3 3 3 3 14 4 6 6 6 * a kezeletlen növény: 9 érték Terméshozam növelés szójánál A „Lee 68” fajtájú szójanövény földjéből 50 m2-es parcellákat, a növény 5—6 leveles állapotában, az 1. képletű hatóanyag vizes készítményével bepermetezzük. A felhasznált mennyiség 500 g/ha hatóanyag. A termés leszedésének időpontjában megállapítottuk, hogy a kezeletlen növények az erős széltől 90%-ban ledőltek, míg a kezelt parcellákon minden növény állva maradt. Közismert, hogy a szója ledőlés (és más hüvelyesek, valamint gabonakultúrák) rendkívül káros, mivel ez jelentős terményveszteséget eredményez. Az említett példában a kezelt parcellák, a kezeletlen parcellákkal szemben, nagyobb hozamot adtak. Ezen kívül a kezelt növény alacsonyabb növésű és erősebb szárú volt, mint a kezeletlen. A kezelt növények sorai között mintegy 30 cm nem benőtt csíkok maradtak, míg a kontrollparcellákon a növény az egész felületet befedte. Ez azt mutatja, hogy az 1. képletű hatóanyagot tartalmazó növekedésszabályozó szer felhasználásával az állóképesség növekedése és a növényenkénti nagyobb terméshozam mellett a növények közötti sortávolság is csökkenthető, ami nagyobb növénysűrűséget és további termésnövekedést eredményez. Növekedésgátlás krizantémoknál Ebben a példában egy olyan krizantémfajt alkalmaztunk, melyet az erős növekedés miatt csak növekedésgátló szer alkalmazásával lehetett mint cserepes növényt nevelni. A dugvány elültetése után 4 héttel a növényeket a megadott hatóanyagok vizes készítményeivel bepermeteztük. A hatóanyag felhasználási mennyisége 500 ppm, illetve 250 ppm. A kinyílt virágoknál, az alkalmazás után mintegy 4 héttel, a növények növekedési magasságát értékeljük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8
